Wolfgang Frisch
| Wolfgang Frisch | |
| Született | 1943. december 19. (80 éves)[1] Bécs[2] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wolfgang Frisch (Bécs, 1943. december 19. –) osztrák geológus, a Tübingeni Egyetem emeritus professzora, az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja, Alpokban, Közép-Amerikában, a Himalájában és a Pamírban végzett geodinamikai-lemeztektonikai kutatási eredményei alapján nemzetközi elismertségre tett szert. Jörg Loeschkével, illetve később Martin Meschedével írt lemeztektonikai könyve német nyelvterületen rendkívül népszerű, később angol nyelven is kiadták.
Családi kapcsolatai
[szerkesztés]Apja Werner Frisch, anyja Margarete Frisch (szül. Jercke).[3] Nagyapja, Hans Frisch testvére az 1973-ban a méhek táncának megfejtéséért Nobel-díjjal kitüntetett Karl von Frisch, akivel családi körben gyerekkorában sok időt töltöttek együtt a család Wolfgangsee partján lévő házában, az ausztriai St. Gilgenben, ahol Karl von Frisch is a kutatásait részben folytatta.[3] Wolfgang geológiai érdeklődését is az itteni csodálatos természeti és földtani környezet határozta meg.
Nős, felesége Herta Frisch (szül. Vorlik), két fiuk született:[3] Gero (1977) és Anton (1979),[4] Gero Frisch vegyész, a Freibergi Műszaki Egyetem juniorprofesszora.[5]
Pályája, kutatási területei
[szerkesztés]Wolfgang Frisch az egyetemi tanulmányait 1961-ben kezdte a Bécsi Egyetemen, ugyanitt doktorált geológiából Christof Exner geológusprofesszor vezetése alatt a Tuxertali Alpok geológiai felépítésének témájából. Pályáját a Leobeni Egyetemen tanársegédként folytatta, főleg teleptani kutatásokban dolgozott: ritkaföldfém- és wolfram-előfordulásokat vizsgált. Egy rövidebb grönlandi földtani projektben vett részt, emellett közép-afrikai ércesedésekkel is foglalkozott. 1973-ban habilitált. Később visszatért a Bécsi Egyetemre, majd a Müncheni Műszaki Egyetemen lett vendégprofesszor. 1977-ben írta meg korszakos munkáját,[6] melyben az alpi szerkezetfejlődést az akkor már elterjedőben lévő, de még mindig új modellnek számító lemeztektonikai alapokra helyezte.[7] Stefan Schmid svájci geológusprofesszor egy 2008-as előadásában külön méltatta Frisch 1977-es cikkének mai napig is modernnek tekinthető gondolatmenetét.
Frisch 1981-ben professzori kinevezést nyert a Tübingeni Egyetem Földtani és Paleontológiai Intézetébe, ahol az endogén geodinamika professzora lett, ezt a pozícióját nyugdíjazásáig, 2008-ig megtartotta. Kutatásainak középpontját Tibet és a Himalája, Közép-Afrika, Costa Rica, Egyiptom, és az Alp–Kárpáti–Dinári öv regionális geológiája és geodinamikája képezi, az 1990-es évek közepétől az alpi orogenezis és felszínfejlődés, valamint az orogenezis éghajlat-módosító hatásának multidiszciplináris kutatása állt érdeklődésének középpontjában. E témára sok szakterületről érkező kutatókból álló kutatócsoportot hozott létre, melynek sok kelet-európai tagja is volt Magyarországról, Szlovákiából, Romániából. A csoport által e projektben kidolgozott alpi ősföldrajzi és lepusztulástörténeti modelljeit a szakma ma alapvetőként fogadja el.
Nyugdíjazása után visszatért Bécsbe, jelenleg is itt él.
Oktatási, tankönyvírói tevékenysége
[szerkesztés]Frisch már az egyetemi professzori éveinek elején új multidiszciplináris szerkezetföldtani koncepciót honosított meg a tanszékén. Ehhez kapcsolódóan különféle jegyzeteket írt, majd Jörg Loeschke professzorral 1986-ban német nyelven egy meghatározó lemeztektonikai tankönyvet írtak.[8] A tankönyv népszerűvé vált, az utánnyomás (1990[9]) és módosított kiadás (1993[10]) is elfogyott, így a kiadó szerette volna a 2000-es évekre átdolgozott, felújított változatban kiadni. Az időközben nyugdíjba vonult Loeschke professzor szerepét Martin Meschede vette át, aki akkoriban Frisch asszisztense volt (később a Greifswaldi Egyetem geológusprofesszora lett). A teljesen átdolgozott, a könyv teljes terjedelmében színes ábrákkal teli új változat[11] a korábbinál is sikeresebb lett, mivel didaktikus felépítése és szemléletes ábrái okán sok helyütt (még a német nyelvterületen kívül is) alaptankönyvként használják. A sikert látva (már 2007-ben megjelent egy aktualizált kiadás,[12] amit 2013-ig további három követett[13][14]) a kiadó szerette volna angol nyelven is megjelentetni a könyvet, azonban Frisch professzor sokáig ellenállt e kérésnek, mondván, hogy angol nyelven kiváló lemeztektonikai könyvek léteznek. Végül az angol nyelvű változat a Springer Verlag kiadásában, a Frisch–Meschede szerzőpároshoz csatlakozott flagstaffi geológus, Ronald C. Blakey közreműködésével született meg, aki már korábban évtizedes szakmai kapcsolatban volt Frisch és Loeschke professzorokkal.[15]
Tübingeni professzori ideje alatt számos doktorandusza, illetve asszisztense volt, akik közül sokan ma Európa, Ausztrália és az Egyesült Államok egyetemein professzorok, laboratóriumok vezetői, illetve kutatócégek vezető munkatársai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ a b c Frisch, Karl von (1980): Fünf Häuser am See. Der Brunnwinkl. Werden und Wesen eines Sommersitzes. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 181 old.
- ↑ Karl von Frisch könyvében becenéven, Toniként szerepel.
- ↑ Neuer Juniorprofessor für Chemie an der TU Bergakademie Freiberg. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
- ↑ Frisch, W. (1977): Die Alpen im westmediterranen Orogen – eine plattentektonische Rekonstruktion. Mitt. Ges. Geol. Bergbaustud. Wien, 24:263-275.
- ↑ Később angol nyelven is megjelentette modelljét: Frisch, W.(1979): Tectonic progradation and plate tectonic evolution of the Alps. Tectonophysics, 60:(3–4):121–139
- ↑ Frisch, Wolfgang – Loeschke, Jörg (1986): Plattentektonik. Erträge der Forschung, Bd 236. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 190 old.
- ↑ Frisch–Loeschke(1990): Plattentektonik, 2., unveränderte Aufl.
- ↑ Frisch–Loeschke(1993): Plattentektonik, 3., überarb. Aufl.
- ↑ Frisch, Wolfgang – Meschede, Martin (2005): Plattentektonik. Kontinentverschiebung und Gebirgsbildung. Wiss. Buchges., Darmstadt, 196 old.
- ↑ Frisch, Wolfgang – Meschede, Martin (2007): Plattentektonik : Kontinentverschiebung und Gebirgsbildung. 2., aktualisierte Aufl., Primus Verlag, Darmstadt, 196 old.
- ↑ Frisch–Meschede (2011): Plattentektonik, 4., durchges. und aktualisierte Aufl.
- ↑ Frisch–Meschede (2013): Plattentektonik, 5., aktual. Aufl.
- ↑ Frisch, Wolfgang – Meschede, Martin – Blakey, Ronald C. (2010): Plate tectonics : continental drift and mountain building. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg, 212 old.
