Wikipédia:Wikitanácsi összefoglaló a forrásokkal kapcsolatban

A Wikitanácshoz 2020 augusztusában Marsos ügyében benyújtott indítvány olyan kérdéskörrel, a forrásolással volt kapcsolatos, amelynek alkalmazását az irányelvek és az útmutatók részletesen szabályozzák, de a gyakorlatban még a régi szerkesztők is gyakran tévesen alkalmazzák, és fontos részleteket figyelmen kívül hagynak. Ezért a Wikitanács szükségesnek érezte az érvényben levő irányelvekből és útmutatókból egy olyan összefoglaló készítését, amely segíti a régi és az új szerkesztőket is az eligazodásban.

Ellenőrizhetőség

A forrásokkal kapcsolatos legfontosabb irányelv az Ellenőrizhetőség irányelve (WP:ELL). Ez kimondja, hogy „Bármilyen forrás nélküli információ eltávolítható, de a szerkesztők kifogásolhatják, hogy anélkül távolítod el a tartalmat, hogy esélyt adtál volna nekik a források megadására. ” Ezért, „ha forrást szeretnél kérni egy állításhoz, átteheted a vitalapra, vagy megjelölheted a kérdéses mondatot egy {{Forráskérő}}^(?) sablonnal, valamint indokolt esetben a teljes szócikket vagy szakaszt a {{Nincs forrás}}^(?) sablonnal. A vitalapon vagy a szerkesztési összefoglalóban hagyj erről üzenetet, hogy mások is lássák, hogy hiányolod a forrást.” A rendelkezésre álló forrássablonokat az irányelv felsorolja.

A forrásolás megfelelősége mindig a tartalomtól függ; a józan ész és a szerkesztői megítélés nélkülözhetetlen része az eljárásnak. (A Mi számít megbízható forrásnak? útmutatóban.)

Élő személyekre vonatkozóan

Ennél szigorúbbak az elvárások az élő személyek esetében, akiknél a WP:ÉLŐ kimondja: „Élő személy esetében a források nélküli vagy forrásokkal gyengén alátámasztott vitatható (negatív, pozitív vagy akár csak megkérdőjelezhető) megállapításokat azonnal el kell távolítani”. De ez nem feltétlenül jelenti az állítás törlését, legtöbbször a vitalapra történő átmozgatás a javasolt! Csak a személyre nézve negatív vagy sértő állításokat kötelező törölni.

Egy állítás vitatása

Egy állítás vitatása: bárkinek joga van egy forrás nélküli állítás kétségbe vonására, de a vitatás nem lehet felületes, semmitmondó, bomlasztó hatású vagy zavarkeltő. Az állításokat kétségbe vonó szerkesztőnek alapos okkal kell vitatnia az állítás hamisságát vagy alaptalanságát.

A tartalom ellenőrizhetőségének lépései

A tartalom ellenőrizhetősége érdekében javasolt eljárásként az Ellenőrizhetőség irányelv (WP:ELL) a következő lépéseket sorolja fel:

• 1 .pont: Mielőtt kitörölnél egy állítást a szócikk szövegéből, ellenőrizd a lap alján felsorolt hivatkozásokat.
• 2. pont: Ha vannak, nézd át a megjelölt forrásokat. Ha segítségükkel ellenőrizni tudtad az állítást, hagyd meg a szócikk szövegében, különben lásd a következő pontot.
• 3. pont: Ha a szócikknek van vitalapja, nézd át. Lehet, hogy az állítást ellenőrizték már egyszer. Ha a hivatkozott forrás csak a vitalapon szerepel, esetleg tedd át a szócikk aljára, hogy az utánad jövők megspórolhassák ezt a lépést.
• 5. pont: Mozgasd vagy másold át az állítást a vitalapra. Írd le, hogy nem tudtad ellenőrizni. (Kivéve ez alól az élő személyről szóló szócikkben található vitatható állítás, amelyet nem szabad a vitalapra átmozgatni, hanem törölni kell. (Bővebben lásd a Mi számít megbízható forrásnak? című útmutatóban))
• 6. pont: Ha gondolod, nézd át a szócikk laptörténetét és keresd meg az állítást beszúró szerkesztőt. Hagyhatsz neki üzenetet a vitalapján, amiben megemlíted, hogy az általa tett állítás vitatott és hivatkozz a szócikk vitalapjára.
• 8. pont: Várj mondjuk egy hetet, és ha senki nem talált az állítást alátámasztó forrást, akkor kiveheted a szócikk szövegéből. Ne aggódj, a vitalapon a másolat megmarad.
• 9. pont: Ha valaki talál egy megfelelő referenciát, akkor az állítást vissza kell tenni a szócikkbe (amennyiben onnan kitörölték és nem csak kimásolták), a megtalált referenciával együtt. Ha senki nem talál forrást, akkor az állítás tetszőleges ideig ottmaradhat a vitalapon.

A forrásokról

Mikor kötelező és mikor nem a forrás

Amikor kötelező a forrás feltüntetése: idézetek, rendkívüli állítások, vitatható állítások élő személyek esetében.

Amikor nem feltétlenül szükséges: közismert tények, az adott témához kapcsolódó közismert adatok, amikor a szócikk egy mű tartalmáról szól, valamint akkor, amikor egy és ugyanazon bekezdés egyetlen forrásból származik.

A kétségesnek tekinthető forrásokról

Blogok, bulvárlapok

„Ha az ilyen állítás nem különösebben fontos, töröld nyugodtan – nem érdemes betűket vesztegetni a megkérdőjelezhető és érdektelen állításokra. Viszont ha meg akarod tartani, akkor jelöld meg a forrását. Példa: Az „Egyszerűen nagyszerű” blog szerint az átlagos amerikainak 3,8 unokatestvére és 7,4 unokaöccse és unokahúga van. ”

„A „blog” ebben az esetben személyek és csoportok blogjait jelenti. Néhány hírlap üzemeltet interaktív oldalakat, amit ők blognak neveznek. Ez utóbbiak elfogadhatóak forrásként mindaddig, amíg a szerzők professzionális újságírók, vagy szakértők azon a területen, amelyről írnak, és a blog az újság szerkesztőségének felügyelete alatt áll. Az olvasók hozzászólásai soha nem használhatók forrásként. ”

„A megbízható hírforrások – például egy jelentős hírcsatorna weboldala – amelyek részben vagy egészében „blog” formájában publikálják a tartalmaikat, ugyanúgy megbízhatóak, mintha egy sokkal „hagyományosabb”, 20. századi formában tennék azt. ”

Szerzői kiadású anyagok

A szerzői kiadású anyagok bizonyos körülmények között elfogadhatóak forrásként, ha a szerző elismert szakértő az adott témakörben és akinek a témához kapcsolódó munkáját korábban már valamely megbízható forrás publikálta. (Bővebben lásd a Mi számít megbízható forrásnak? című útmutatóban)

Közösségi média

Szerzői kiadású közösségi média (Twitter-bejegyzés, Facebook-bejegyzés, Myspace-bejegyzés stb.) is felhasználható forrásként, közösségi döntés alapján, amennyiben:

• bizonyíthatóan az illető hivatalos fóruma (a Twitter oldal verified státusú, azaz ellenőrizték a híresség kilétét; ennek hiányában a híresség Twitter-oldalára linkel a hivatalos honlapja vagy valamely megbízható forrásban szerepel, hogy ez a hivatalos fiókja. A Facebook- illetve Myspace-fiókra linkel a hivatalos honlap.)
• A forrást nem olyan állítás alátámasztására használják, ami vitatott (például tudományos vita tárgya).
• Csak az alanyra vonatkozó, vele kapcsolatos információt tartalmaz és nem harmadik félre utaló állítást.
• A szócikk nem épülhet kizárólagosan ilyen forrásokra.

Fordítások forrásai

Ha másik nyelvű Wikipédiából fordítunk szócikket, nem elegendő jelölni, hogy a szócikk fordítás. Át kell venni – alapos ellenőrzés után – az eredeti idegen nyelvű szócikk forrásait is. Amennyiben az idegen nyelvű szócikk nem rendelkezik forrásokkal (vagy nem elegendő forrással rendelkezik), úgy lehetőség szerint próbáljunk meg mi magunk keresni megbízható forrásokat az állításokhoz. Amennyiben egy szócikken csak a fordítás tényét jelző {{fordítás}}^(?) sablon szerepel, a szócikkre {{nincs forrás}}^(?) sablont kell helyezni és megkérni a szócikk feltöltőjét, hogy pótolja a forrásokat.

A rendkívüli állításokat érdemes több megbízható forrással is alátámasztani, ha ilyen források nem elérhetőek, akkor az ilyen állítások kerülendők.

A feljavítandó szócikkek közé helyezés

A szócikk feljavítandók közé kerüléséről a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek 4. pontjában szereplő {{subst:Cikkj-figy|cikkcím}} sablonnal, (ahol a cikkcim az érintett szócikk címe), valamint a hiányosság ismertetésével tájékoztatni kell a szócikk létrehozóját és/vagy a létrehozásban legnagyobb arányban résztvevő szerkesztőt.

Kapcsolódó irányelvek és útmutatók

A forrásokkal kapcsolatban az alábbi irányelvek és útmutatók adnak eligazodást:

1. Az Ellenőrizhetőség irányelve
2. A Mikor van szükség a források feltüntetésére? irányelv
3. A Wikipédia nem az első közlés helye című irányelv
4. Az Élő személyek életrajza irányelv
5. A Mi számít megbízható forrásnak? című útmutató
6. A Tüntesd fel forrásaidat! című útmutató
7. A Feljavításra váró cikkjelöltek című útmutató