Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Szócikkek felépítése (viszonylatok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:Viszonylatok szócikkből átirányítva)

Ez a leírás az autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalakról szóló cikkek formai és tartalmi követelményeit mutatja be. A lap a Közlekedésműhely vitalapján és más közösségi oldalakon 2008 második felétől megbeszélteket rögzíti.[1]

Irányelvek

[szerkesztés]

Szemléletmód

[szerkesztés]

A pillanatnyi állapot leírása helyett inkább a történelmi folyamat bemutatására törekedj. (Ennek megfelelően a szócikk legelső szakasza a vonal történetét mutatja be.) Tehát nem az aktuális menetrend bemásolása (pillanatnyi állapot) a cél, hanem az idők folyamán történt változtatások (folyamat) felkutatása, ismertetése – a bevezetéstől a megszűnésig, illetve napjainkig.

A szócikkeknek nincs tulajdonosuk

[szerkesztés]

Az általad létrehozott cikkek nem a tieid, a Wikipédia lapjainak nincsenek tulajdonosai, azokat a közösség közös munkával, egymással együttműködve, egymás munkáját segítve, támogatva készítik, fejlesztik. A vitás kérdéseket a többi szerkesztővel meg lehet beszélni! Erre alkalmas helyek a cikkek vitalapjai, valamint az úgynevezett kocsmafalak, ahol a közösség többi szerkesztőihez tudsz kérdést intézni, javaslatot tenni, vagy ilyen például a Közlekedésműhely vitalapja, ahol szintén kérdezhetsz vagy javaslatokat tehetsz, ha valamelyik gyakorlati megoldással nem értesz egyet. Addig viszont míg a változtatás mellett nincs közösségi egyetértés, a meglévő irányelveinket be kell tartani.

A Wikipédián a szócikkeknek nincs tulajdonosuk. Nincs jogod megakadályozni, hogy mások is szerkesszék a „cikkedet”, miután beküldted azt a Wikipédiára. Amint az a szerkesztési oldalon világosan fel van tüntetve: „Ha nem akarod, hogy az írásodat könyörtelenül átszerkesszék vagy tetszés szerint terjesszék, ne küldd be!”

Elnevezési szokások

[szerkesztés]

Megállapodás szerint[2] – a 300–899 közötti számjelzésű autóbuszvonalak kivételével – valamennyi busz- és villamosvonal esetén egyértelműsítünk, azaz a cikk címében zárójelben feltüntetjük a település nevét (például 240-es busz helyett 240-es busz (Budapest) a cikk címe). Több települést érintő viszonylat esetén átirányítást készítünk a nagyobb lélekszámú településre (például a 240-es busz (Budaörs) lapot átirányítjuk a 240-es busz (Budapest) szócikkre).

A csak számot tartalmazó viszonylatneveket toldalékoljuk, míg a betűjelzéssel vagy vegyesen adott neveket nem toldalékoljuk, az alábbi példák szerint: 5-ös busz (Kecskemét), 7E busz (Budapest), T busz (Szolnok), M89A busz (Pécs) stb.

A viszonylatok elnevezésében – az egységessé váló gyakorlatnak megfelelően – perjelet nem használunk.

Az átnevezett viszonylatok esetében a régi névről átirányítás készül az új névre (például a 6-os busz (Budapest) átirányít a 206-os busz (Budapest, 2008–2013) lapra). Hasonlóképpen átirányítás készül azokról a betétvonalak nevéről, amelyeket egy másik cikkben dolgozunk fel (például a 85G busz (Budapest) átirányít a 85-ös busz (Budapest) lapra).

Születő cikkek, szubcsonkok – A Közbölcső

[szerkesztés]

Ne gyárts szubcsonkokat! Szubcsonknak nevezzük azokat a cikkeket, amelyek nem felelnek meg a legalapvetőbb tartalmi és formai követelményeknek. Az ilyen cikkeket 5 nap után törölhetik az adminisztrátorok. Arról, hogy mi a baj a szubcsonkokkal, itt olvashatsz: Wikipédia:Szubcsonk#Mi a baj a szubcsonkokkal?

Általában szubcsonknak tekintjük a folyószöveg nélküli, vagy csak néhány mondatos cikkeket. Az ábrák, táblázatok, infobox az első változatban elmaradhatnak, de a folyószöveg (különösen a bevezető és a Története szakasz) megírása nem hiányozhat. Más szóval új cikk elkészítését – megbízható forrásmunkák felkutatását követően – a folyószöveg megírásával kezdd, az illusztrációkkal csak ezt követően foglalkozz. (Az illusztráció csak kiegészíti, de nem pótolja a folyószöveget.)

Csak akkor kezdd el a második cikket írni, amikor az első már készen van. Ne feledd, hogy nem a mennyiség a cél, hanem a minőség.

Lehetőséged van arra, hogy amennyiben elsőre nem áll rendelkezésedre a szükséges adat vagy idő a cikk megírására, a lapot létrehozhatod a főnévtéren kívül is (tehát nem ott, ahol a többi cikk van, hanem egy külön helyen). Ilyenkor a fenti 5 napos határidőn túl is dolgozhatsz a cikk első változatának elkészítésén. A lapot létrehozhatod például saját allapodon (például Szerkesztő:Gipsz Jakab/111-es busz alakú lapon) vagy a Közlekedésműhely erre a célra fenntartott alapjain (például Wikipédia:Közlekedésműhely/Építés alatt lévő cikkek/111-es busz alakban).

Az új lap létrehozásához csak be kell írnod az elnevezési szokásoknak megfelelő címet az alábbi mezőbe (a perjel után), majd az Allap létrehozása új cikkhez gombra kattintanod:


Aktuális menetrendi adatok, dátumok

[szerkesztés]

A fenti szemléletmódnak megfelelően nem tekintjük – dinamikusan változó volta miatt nem is tekinthetjük – feladatunknak az aktuális menetrendi információk szolgáltatását (erre a célra belinkelhetjük a szolgáltató által közzétett hivatalos menetrendet). A cikkekben legfeljebb kivonatolt adatokat teszünk közzé (pl. üzemidő, járatindítások száma).

Egy esetleges menetrendváltozáskor ugyanakkor – a változás mértékének szemléltetéseként – bemutathatunk menetrendi adatokat, a változás dátumának (és forrásának) feltüntetésével. Például:

2009. január 1-jén megszűnt a korábban iskolai előadási napokon közlekedő, a Széchenyi térről 7.25-kor induló járat.[pl 1]
  1. Kecskemét MJV Közgyűlésének 537/2008. (XII. 18.) KH számú határozata

5-ös busz (Kecskemét)

Mivel az útvonal-, megállóhely- stb. adatok viszonylag sűrűn változó adatoknak tekinthetőek, fontos hogy valamennyi ilyen adat (táblázat) mellett szerepeljen az érvényesség dátuma. Például:

A vonalat 2009. december 13-tól az alábbi adatok jellemzik:

18-as busz (Nagykanizsa)

Ha csak lehet, minden adat mellett szerepeljen a dátum (mikor történt, illetve mettől meddig érvényes). Ha ez nem ismert, helyezzük el a {{mikor}}(?) sablont az adott mondatban. Például:

A járatot idővel[mikor?] megszüntették.

103-as busz (Pécs)

Vonalcsaládok

[szerkesztés]

A korábbi megbeszélések[3] értelmében vonalcsaládokról nem készítünk önálló cikkeket.

Betétjáratok, garázsmenetek

[szerkesztés]

Fontold meg, hogy érdemes-e egy betétvonalról vagy garázsmenetről külön szócikket készíteni. Általában nem érdemes, elegendő az alapvonal cikkében – szükség szerint akár önálló szakaszban – tárgyalni. Ilyenkor készíts átirányítást a „bedolgozott” vonal címéről (például: a 85G busz (Budapest) vonalat a 85-ös busz (Budapest) lapon tárgyaljuk).

Képek minősége

[szerkesztés]

Ne tölts fel kifogásolható minőségű (életlen, sötét, stb.) képet. A képhasználati irányelvek értelmében a rosszul sikerült képeket egy törlési megbeszélés keretében a szerkesztőközösség töröltetheti.[4]

Folyószöveg vagy felsorolás?

[szerkesztés]

A viszonylat történetének leírásában lehetőleg kerüljük a kronológiaszerű felsorolást. A cikkek formája a természetes, folyamatos próza, más szóval az események időrendi felsorolása helyett teljesebb, magyarázóbb, folyamatos megfogalmazású szöveget alkalmazzunk.

A cikkben szereplő képek, térképek, útvonaldiagramok és más illusztrációk kiegészítik a folyószöveget, de nem helyettesítik azt.

Dőlt betűk, félkövér betűk alkalmazása

[szerkesztés]

Dőlt betűs kiemelést használunk a folyószövegben a megállóhelyek nevei esetén, a közterületek, intézmények, stb. nevétől való megkülönböztetés érdekében, illetve az útvonal kiírásánál folyószövegben és a jelzések esetén. Például:

A budapesti 22-es jelzésű villamos a Boráros tér és a Nagyvásártelep között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. (…) 1929-től a Népliget – Mester utca – Lónyay utca – Vámház körút – Duna-part – Rudolf tér útvonalon járt.

22-es villamos (Budapest)

Vastag betűt csak annak a kifejezésnek a kiemelésére használjuk, amely egyúttal – a zárójelben lévő egyértelműsítést nem számítva – az önálló szócikk címére vagy az átirányítás nevére utal. A vastag betűvel történő kiemelést csak az első előfordulásnál használjuk, a másodiktól kezdve a dőlt betűs kiemelés használandó. Például:

A budapesti 16A jelzésű autóbusz a Dísz tér és a Széll Kálmán tér között közlekedik a Budai várnegyedben. A köznyelvben várbuszként is nevezett viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti… A 16A vonalon…
(ti. a Várbusz (Budapest) átirányít a 16A busz (Budapest) lapra.)

Hasonlóképpen első előfordulásukkor vastag betűvel írjuk a nem külön cikkben tárgyalt betétvonalak nevét (hiszen ezek nevéről is átirányítás készül):

A budapesti 85-ös jelzésű autóbusz a Kőbánya-Kispest és a Örs vezér tere között közlekedik… Kora reggel 85G jelzéssel a Dél-pesti autóbuszgarázsból mindennap indul egy járat…

Más esetben nem használjuk folyószövegben a vastag betűt.

Rövidítések, egyedi jelölések

[szerkesztés]

A BKV által használt Örs vezér tere M+H jelölés az olvasó számára elsőre nehezen érthető,[5] ezért folyószövegben kerüljük a használatát; csak infoboxban, táblázatban használjuk.

Hasonlóképpen folyószövegben kerüljük a rövidítések, egyedi jelölések[6] használatát.

A jövő – fejlesztési tervek, ötletek

[szerkesztés]

A jövőre vonatkozó módosítási elképzeléseket (ötletek, tervek) kizárólag megbízható forrással[7] alátámasztva szerepelhetnek a cikkekben. A forrás nélküli jövőre vonatkozó adatokat el kell távolítani.

Egyéni ötletek, tervek, saját fejlesztési javaslatok, vágyak, tippek, találgatások nem szerepelhetnek a cikkekben.

Szócikkek felépítése

[szerkesztés]

Ajánlott szakaszcímek, a cikk struktúrája

[szerkesztés]
== Története ==
== Járművek ==
== Útvonala ==
== Megállóhelyei ==
== Jegyzetek ==
== Források ==
== További információk ==

Bevezető

[szerkesztés]

A bevezetőben szerepel a viszonylat neve, a város(ok) neve, a végállomások neve és a közlekedési vállalat neve, esetleg a megrendelő neve. Egyértelműen derüljön ki, hogy a viszonylat megszűnt, átmenetileg szünetel vagy időszakos jelleggel közlekedik.

A budapesti 237-es jelzésű autóbusz az óbudai Szentlélek tér HÉV-állomás és a testvérhegyi Jablonka út autóbusz-forduló között közlekedik. A sugaras jellegű alapviszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti… stb. stb.

237-es busz (Budapest)

Története

[szerkesztés]

A szócikk legfontosabb fejezete, amely a vonal történetét, fontosabb változtatásait mutatja be a bevezetéstől (a megszüntetésig).

Források

[szerkesztés]

Nagyon fontos, hogy add meg a cikkírás során felhasznált forrásmunkákat.

Példák forrás megadására:

Forráskód Eredménye
{{BKV-paraméterkönyv 2008|oldal=34}}
BKV Zrt.: Konszenzusos paraméterkönyv (PDF) pp. 34, 2008. május. [2009. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
{{cite news
|url=http://www.fn.hu/belfold/20061026/telefonhivasra_jar_bkv_busz/
|title=Telefonhívásra jár a BKV-busz
|publisher=fn.hu
|date=2006-10-26
|accessdate=2010-06-19}}

Telefonhívásra jár a BKV-busz”, fn.hu, 2006. október 26. (Hozzáférés: 2010. június 19.) 

{{SZE Közforgalmú közlekedés I.|oldal=14}}
Dr. Fülöp Gábor – Dr. Horváth Balázs – Dr. Prileszky István – Szabó Lajos: Közforgalmú közlekedés I., Széchenyi István Egyetem, egyetemi jegyzet, é. n., 14. oldal
{{BKK-link|11-es busz menetrendje|11|0110}}

A forrássablonokat a lenti Forrássablonok szakaszban soroltuk fel.

Képek, térképek, illusztrációk

[szerkesztés]

Térkép készítésének módjáról olvashatsz ezen a lapon: Szerkesztő:Hunyadym/Térképek.

Sablonok

[szerkesztés]

A jobb oldalon megjelenő sablonok

[szerkesztés]

A sablonok működését lásd a sablonok dokumentációs lapján:

Táblázatban használt sablonok

[szerkesztés]

Lásd az {{ikon}}(?) és {{ikonBKK}}(?) sablon dokumentációját: Sablon:ikon/doc, Sablon:ikonBKK/doc

[szerkesztés]

Az eddig elkészült navigációs sablonokat a Wikipédia:Közlekedésműhely/Sablonok listája#Navigációs sablonok sorolja fel.

Forrássablonok

[szerkesztés]

További forrássablonok találhatóak a Kategória:Közlekedéssel kapcsolatos forrássablonok kategóriában.

Problémát jelző sablonok

[szerkesztés]

A számos problémát jelző sablon közül az alábbiakat érdemes itt megemlíteni:

Kategóriák

[szerkesztés]
Kattints a [+] jelre a kategória kibontásához, a [–] jelre a becsukásához.

A kategóriák a szócikkek csoportosítását segítik.

A viszonylatokról szóló cikkek ehhez hasonló nevű kategóriába sorolandóak: Veszprém autóbuszvonalai. Ahhoz, hogy a lap bekerüljön ebbe a kategóriába, ezt kell a lap aljára írni:

[[Kategória:Veszprém autóbuszvonalai]]

Ez a kategória a Autóbuszvonalak és a Veszprém közlekedése alkategóriája. Utóbbi kategória pedig a Veszprém és a Magyarország városainak tömegközlekedése alkategóriája. Ezzel szemben például a Budapest autóbuszvonalai kategória – tekintve, hogy ebben a városban többféle közlekedési eszköz van – az Autóbuszvonalak és a Budapest viszonylatai alkategóriája. Hasonlóképpen például a Budapest villamosvonalai kategória a Kategória:Villamosvonalak és a Budapest viszonylatai alkategóriája. A Budapest viszonylatai kategória a fentiekhez hasonlóan a Viszonylatok és a Budapest közlekedése alkategóriája.

Megszűnt viszonylatról szóló cikket helyezd el a Kategória:Megszűnt viszonylatok kategóriában, az átnevezett viszonylatról szóló cikket pedig a Kategória:Átnevezett viszonylatok kategóriában.

Mintaszócikkek

[szerkesztés]

Jelenleg az alábbi cikkek megtekintését javasoljuk, mielőtt új cikket hoznál létre:

Aktív viszonylatok
Megszűnt viszonylatok

Cikkértékelés

[szerkesztés]

Fontosság szerinti besorolás

[szerkesztés]

Kidolgozottság szerinti besorolás

[szerkesztés]

Helyesírás

[szerkesztés]

Helyesírási tudnivalók

[szerkesztés]

Gyakori elírások listája

[szerkesztés]

Az alábbi lista a gyakran hibásan írt szavak, kifejezések helyesen írt alakját mutatja. Zárójelben megtalálható a vonatkozó helyesírási szabály hivatkozása:

  • 0-s (=nullás), 1-es, 3-as, 5-ös, 6-os, stb. (AkH.11 265. e))
  • 10 óra 25 perckor (folyószövegben); 10.35 (infoboxban) (AkH.11 299.)
  • autóbusz-állomás, autóbusz-hálózat, autóbusz-végállomás de: buszállomás, buszhálózat, buszvégállomás (AkH.11 139.)
  • Batthyány tér, Rákóczi út, Margit híd, Cházár András utca, stb. (AkH.11 87., AkH.11 182.)
  • budapesti (AkH.11 174.) (hivatkozással: [[budapest]]i → budapesti)
  • Dél-pesti autóbuszgarázs, Kelenföldi autóbuszgarázs, Hungária kocsiszín stb. (AkH.11 190.)
  • éjszakai járat
  • HÉV, HÉV-állomás
  • metróállomás
  • Hidegkuti Nándor Stadion, de: Hidegkút, hidegkúti
  • Kál-Kápolna (vasútállomás), kál-kápolnai (AkH.11 177. b)), Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal
  • menetrend szerinti járat (Akh. szójegyzéke)
  • Örs vezér tere, Budaörs (vö. Örs)
  • Újpest-Központ, Újpest-Városkapu (állomás)[8] de: Újbuda-központ

Források, jegyzetek

[szerkesztés]