Wikipédia:Tudakozó/Gyakran ismétlődő kérdések

Milyen alakú a Hold?

A Hold megközelítően gömb alakú. Egyenlítői és poláris sugara között mindössze 4 km eltérés van. Mivel pontosan semmiféle szabályos test alakjával sem egyezik (mint a Föld esetében a geoid), a Holdat szelenoid alakúnak (azaz Hold alakúnak) nevezik.

A Holdat gömb helyett időnként gömbszelet- vagy kiflialakúnak látjuk, ez a jelenség a Holdról szóló cikkben levő ábra tanulmányozásával is megfigyelhető. Ezen a honlapon meg lehet nézni naptárszerűen a holdfázisok előrejelzését.

Hol állították ki Farkas Bertalan szkafanderét?

Farkas Bertalan szkafanderét (űrruháját) előbb a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében állították ki. Onnan 1980-ban az űrkabinnal együtt átkerült a Hadtörténeti Múzeum űrkutatási kiállítására. Farkas Bertalan űrruháját Valerij Kubaszov ülésében helyezték el.

A Hadtörténeti Múzeum kiállításának bezárását követően a szkafandert a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán állították ki, ahonnan 2002-ben átköltöztették a Hírességek Csarnokába.

2010. június 3-ától a szkafander ismét a Hadtörténeti Múzeumban kapott helyet.

Miért építettek be szellőzőket és üres helyeket a király sírkamrája fölé?

A Gízai nagy piramis szócikkünk A szellőzőjáratok c. bekezdésében olvashatsz erről. Meglehetősen nagy vita övezi azonban ezt a kérdéskört, ezért lezárt tényekkel nem, csak feltételezésekkel tudunk szolgálni, illetve tájékoztatni a lehetőségek kisebb vagy nagyobb valószínűségéről.

Szólások és közmondások – számmal

Az alábbiakban olyan szólásokat, közmondásokat sorolunk fel, amelyek számot tartalmaznak.

Egy

• Egy bolond százat csinál
• Egy fecske nem csinál nyarat.
• Egy rókáról két bőrt nem lehet lehúzni.
• „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken.” (Arany: Toldi)
• Egyet mondok, kettő lesz belőle!
• Egyszerű, mint az egyszeregy.
• Egyszer volt Budán kutyavásár.

Kettő

• Kétszer ad, ki gyorsan ad.
• Két legyet üt egy csapásra.
• Kettőn áll a vásár.
• Két bolond: egy pár.

Három

• Három a kívánság!
• Három a magyar igazság!
• Minden csoda három napig tart.

Hét

• A hetedik mennyországban érzi magát.
• Heten, mint a gonoszok.
• Hetet egy csapásra.

További példák

• Tizenkettő (belőlük) az egy tucat.
• Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.
• Kivágja mint a huszonegyet.
• Mindegy, mint a száztizenegy.
• Nem enged a negyvennyolcból.
• Ahol százan esznek, ott a százegyedik sem marad éhen.

Hol él az oposszum?

Nagyon részletes leírást ad a nagy Brehm , , és . Ezek az oldalak az eredeti műnek a javított magyar (valamikor a XX. század elején megjelent) kiadásának digitalizált változatából vannak.

Az Oposszum szócikkünk szerint mindmáig nem tisztázott az oposszumfélék rendszertani felosztása, de ettől még a nagy Brehmnek az egyes fajok élőhelyéről szóló megjegyzései helytállóak: mindegyik faj az amerikai kontinens lakója.

• Az Amerikában élő oposszumfélék rendszertani besorolása:

Emlősök -> Elevenszülő emlősök -> Erszényesek -> Oposszumalakúak (Didelphimorphia) (rend).

• Ausztráliában is élnek oposszumegérnek nevezett állatok, de az ő rendszertani besorolásuk más!

Emlősök -> Elevenszülő emlősök -> Erszényesek -> Diprotodontia (rend). (Ebbe a rendbe tartoznak a kenguruk és a koalák is.)

Hogyan óvják a sivatagban a kutakat?

• Fedelet tesznek rájuk, kőből.

A Bibliában találsz erre példát, a Teremtés könyvében (másképp Genezis, megint másképp Mózes első könyve). Ebben a 29,2 – 29,10 számozású sorok Jákob és Ráhel találkozásáról szólnak. Itt említik meg a kutakat is.

Horváth Károly: Oiolosselôte – Genesis c. írásában a Teremtés könyvét elemzi, mintegy 300 oldalon keresztül. A 176. oldalon a szerző a fent említett szakasszal kapcsolatban írja, ezzel választ is adva a kérdésre:

„A kút (...) ebben a sivatagos térségben az egyik legnagyobb érték. (...) Fontos szabály, hogy csak akkor szabad elgördíteni a követ a szájáról, amikor már az összes környékbeli nyáj összegyűlt inni. Azokat egyszerre megitatják, majd azonnal újra le kell zárni, s így védeni.”

– Horváth Károly: Oiolosselôte – Genesis

• Hengerfalakkal veszik körbe

Rejtő Jenő Menni vagy meghalni c. művében említést tesz erről:

„Távol, hatalmas porlapályon, amely állandó légáramlás alatt állt, tehát nem képződtek rajtahomokpadok, két hófehér oszlop meredt az égnek. (...) Az állatok vizet éreztek. A két oszlop ugyanis egy-egy sivatagi kút volt. Ezeket a kutakat betemetné a homok, ha nem védenék ilyen hosszú hengerfalakkal a harmattán (homokvihar) ellen.”

– Rejtő Jenő - Menni vagy meghalni

Honnan kapta a nevét a Vértes hegység?

A Vértes a nevét egy történelmi esemény következtében kapta. Erről a Vértesről szóló cikkünkben, a Miért vértes a Vértes hegység? című szakaszban írunk.

A fasírt szó jelentése és eredete

A fasírozott szó rövidítése. A francia eredetű szó (farcir) a magyarba az osztrák németből került át. Itt farcieren, faschieren formákban élt, és azt jelentette: vagdal, darál, vagdalékkal megtölt. Átvétele a 19. század első felében történhetett.

Lásd még a wikt:fasírt és fasírt cikkeket.

Pheidiászt mivel vádolták meg, és ő mivel védekezett?

Először is nézd meg a címben linkelt szócikkünket! Ott azt olvashatod:

„A Parthenón felépítése után meggyanúsították Pheidiaszt, hogy a számára kiutalt nemesfémeket és elefántcsontot hűtlenül kezelte. Miután tisztázta magát, istentelenséggel vádolták, mivel az Akropoliszon felállított Athéna szobrának pajzsán Periklész és a saját képmását örökítette meg.”

Ha bővebben szeretnél informálódni:

„A vádat, amelyet az athéniak Pheidiasz ellen emeltek, ókori forrásaink több különböző formában mondják el:

• Az egyik változat szerint azt akarták volna rábizonyítani a művészre, hogy annak az aranynak egy részét, amellyel az Athéné Parthenosz (a Szűz Athéné) szobrot kellett feldíszítenie, elsikkasztotta volna. Pheidiasz azonban, e szerint a változat szerint, be tudta bizonyítani ártatlanságát. Mert Periklész tanácsára már eleve úgy készítette el a szobor aranydíszeit, hogy le lehetett venni és meg lehetett mérni ezeket.

• A történet másik változata szerint rábizonyították volna Pheidiaszra az elefántcsont egy részének az elsikkasztását. Ezért kellett volna Éliszbe menekülnie. Sőt az élisziek éppen e miatt a bűne miatt ki is végezték volna Pheidiaszt, miután előbb még elkészítette náluk a Zeusz – templom szobrát. Ismét egy másik változat szerint: Éliszben halt ugyan meg Pheidiasz, de nagy megbecsülésben, tisztességben volt itt része, miután bebizonyította az ellene emelt vád tarthatatlanságát.

• Van a történetnek egy olyan változata is, amely szerint “istentelenség” lett volna a Pheidiasz ellen emelt vád, mert barátjának, Periklésznek, és önmagának a képét véste volna a Parthenosz-szobor pajzsára. Ezért került volna börtönbe,, és ott is halt meg; mint egyesek állítják. Megmérgezték Periklész ellenségei.”

Forrás: [1]

Mit jelentenek az ipa és a napa szavak?

• Az ipa – mai nyelvhasználatban após – a házastárs apja. Hívták ipamuramnak is.
• A napa – mai nyelvhasználatban anyós – a házastárs anyja. Hívták napamasszonynak is.

Az ipa és napa kifejezést a 19. századig használták, akkor terjedt el ugyanis az após és az anyós kifejezés az irodalmi nyelvben. Mindkét szó finnugor tőből származik.

Idegenből átvett szavak jelentései, eredetük

• Brindza: szárítással tartósított juhtúró, liptói túró. Szlovák eredetű szó.
• Csaj: lány. Cigány szó. lásd még: Wikiszótár: csaj
• Fasírt: Húspogácsa, vagdalt hús, darált hús. A francia eredetű szó (farcir) a magyarba az osztrák németből került át. lásd még: Wikiszótár: fasírt, GYIK: fasírt. További infó: Fasírt szócikk
• Krampusz: ördögformájú lény, a Mikulás kísérője. Elviszi a rossz gyerekeket, vagy virgácsot ad nekik. A szó az osztrák németből való, de az eredete az Etimológiai szótár szerint ismeretlen. További infó: Krampusz szócikk
• Kuglóf: formában sütött, csonkakúp alakú, barázdált oldalú kalács. Német eredetű szó. További infó: Kuglóf szócikk
• Manusz: ember, férfi. Cigány szó. lásd még: Wikiszótár: manusz
• Stukker: pisztoly, revolver. Német eredetű szó. lásd még: Wikiszótár: stukker
• Sztrapacska: szlovák tésztaétel. Tésztája leginkább a nokedlihez hasonlít, de burgonyát is tartalmaz. Szlovák eredetű szó. További infó: Sztrapacska szócikk

kőhajításnyi, arasznyi távolság, 'természetes' mértékegységek

Lásd: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-03-17#kőhajításnyira, arasznyira

„Több is veszett Mohácsnál!”

Ez egy szólásmondás, nincs konkrét szerzője.
A magyar szólások legkiválóbb ismerője: O. Nagy Gábor. Több kiadást is megért műve:

O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete

A 3. kiadás a Gondolat Kiadónál jelent meg, Budapesten, 1979-ben (ISBN 963 280 745 6). (Azóta számos új kiadást ért meg, más kiadóknál is. Könyvtárak kézikönyvként szokták tartani...)
E kiadás 355-357. oldalán olvashatjuk el, hogyan születhetett ez a szólás. A lényeg:

• A szólás az 1800-as évek közepén keletkezett, első szó szerinti előfordulása: egy színdarabban.
  Igazából Arany János tette közismertté, egyik - magyarnótává vált - versével (Arany János: Népdalok, 1856). Ugyanakkor Széchenyi István is leírta a Kelet Népe című művében (1841) ezt a gondolatot, ám „Minden elveszett már Mohácsnál” formában. (Érdekes, hogy Széchenyi egy magyar nótára hivatkozott forrásként, de ez az ének nem került elő a dalgyűjteményekből.)
  Három változata ismert ennek a mondásnak, Moháccsal, Béccsel és Budával, s a legrégebbi (1794) említés alapján a legutóbbit tarthatjuk eredetinek. A „Több elveszett Buda alatt” alak a reformkorban fogalmazódott át Moháccsá. Forrás
• A szólás jelentése: fanyar humorral, vigasztalásként azt jelentjük ki, hogy 'Nem érdemes búsulni, nagyobb baj is történt már ennél!'.

Hány betűből áll a Tüskevár c. regény?

Fekete István Tüskevár című regényével kapcsolatos a kérdés.

Ez a kérdést - egy weblap kommentjeiben 'kakao' kérdése (2010-09-12 10:21:53) alapján -, úgy tudjuk, nem irodalomórán adják fel, hanem matematikából. (Kérdése így szól: "Akinek megvan a könyv, az légyszí nézze meg, hogy hány oldalas, illetve egy oldalon kb, hány betű van!!! Matek lecke. Köszi")
A regény két kiadásáról van információnk:

• (4. kiadás) Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1962
  

335 oldal, 37 sor/oldal, 55-60 betű/sor,

• (17. kiadás) Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981, ISBN 963 11 3903 4
  

339 oldal, 35 sor/oldal, 55-60 betű/sor.

Mindkét kiadásban a regény az 5. oldalon kezdődik. Így a címbeli kérdésre a válasz:

• az első könyv esetében: 331 oldal • 37 sor/oldal • 58 betű/sor = 710 326 betű,
  
• a második könyv esetében pedig: 335 oldal • 35 sor/oldal • 58 betű/sor = 680 050 betű.
  

Nagy az eltérés, mivel nem vettük figyelembe, hány kép van a kötetekben, ezek hány sornyi helyet foglalnak el, a fejezetek kezdete felett hány üres sor lehet stb.

Közelebb jutunk a jó válaszhoz, ha innen letöltjük a regény - képek nélküli - szövegét, amelyből Másol-Beilleszt technikával (Internet Explorerrel könnyen) TXT-fájlba menthető. E fájl mérete 566 419 bájt. Azaz, a regény TXT-formátumú fájlja ennyi karakterből áll.
De ez sem lehet a kérdésre adandó pontos válasz, hiszen a betű és a karakter nem azonos fogalom! Pl. a tabulátor-, a soremelés- és a kocsivissza-karakterek nem betűk (pedig a fájlban van belőlük bőven)!

A legpontosabb értéket talán a Microsoft Office-csomag Word nevű programja adja: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-09-06 szerint szóközök nélkül a (DOC-formátumban kimentett) szöveg 457 949 betűt tartalmaz.

Mely állatok tudják felvenni a számukra elegendő vizet a táplálékukból?

Sok ilyen állat van, hogy csak néhány érdekes nevűt vegyünk: a hegyescsőrű földipinty, a közönséges erszényesnyúl, a zsiráfnyakú gazella és az egyiptomi ugróegér.
Elsősorban a sivatagi állatokra jellemző ez a tulajdonság, ők vannak erre leginkább rászorulva (Forrásmunka: Michael Martin - Die Wüsten der Erde - Die Wüsten Afrikas - Die Wüsten Asiens).
A koala, a sokféle törpeantilop is ilyen állat.