Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-09-11

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-22, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-18 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-19 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-20 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-21 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-22 Ma

2017. 9. 8. « 2017. 9. 9. « 2017. 9. 10. « 2017. 9. 11. » 2017. 9. 12. » 2017. 9. 13. » 2017. 9. 14.

Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros neveinek eredete

Budapestnek van öt olyan városrésze, amikről nem vagyunk biztosak benne, hogy miről nevezték el. Mind az öt esetén van viszonylag egyértelmű történetünk arról, hogy a név egy bizonyos magyar király vagy királyné neve, és a várost az ő tiszteletére nevezték el. De egyben mind az öt városrészben áll egy-egy római katolikus plébániatemplom, aminek a védőszentjének pont ugyanaz a neve, mint a királyé illetve királynőé. Legalább két városrész esetén felmerült, hogy a városrészt a plébánia védőszentjéről nevezték el, és úgy tűnik, erre is vannak egyértelmű történeteink. Mindkét fajta történet megbízhatónak tűnő másodlagos forrásokból származik, és nem látszik időbeli ellentmondás sem.

Mindez eredetileg Vita:Budapest VIII. kerülete kapcsán kezdődött, de megpróbálom itt összeszedni a meglévő adatokat mind az öt városrészről, aztán próbáljátok itt rendbeszedni a kavarodást megfelelő források alapján. Először nézzük az öt városrész adatait.

kerület	Budapest VI. kerülete	Budapest VII. kerülete	Budapest VIII. kerülete	Budapest IX. kerülete	Budapest XX. kerülete
név	Terézváros	Erzsébetváros	Józsefváros	Ferencváros	Pesterzsébet, korábban Erzsébetfalva és Pestszenterzsébet
uralkodó	Mária Terézia magyar királynő	Wittelsbach Erzsébet magyar királyné	II. József magyar király	Ferenc magyar király	Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
plébánia­templom	Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom	Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Erzsébetváros)	Szent József-templom (Józsefváros)	Assisi Szent Ferenc-templom (Ferencváros)	Árpád-házi Szent Erzsébet főplébániatemplom
templom védőszent	Ávilai Szent Teréz	Árpád-házi Szent Erzsébet	József (Jézus nevelőapja)	Assisi Szent Ferenc	Árpád-házi Szent Erzsébet
templom commons kat	Church of Terézváros	St Elisabeth Church (Budapest)	Saint Joseph Church, Budapest District VIII	Saint Francis of Assisi Church of Ferencváros (Budapest)	Saint Elisabeth of Hungary Church in Pesterzsébet
templom épült	1801–1809	1895–1901	1797–1814	1867–1879	1906?
templom kép

Most nézzük, hogy melyik cikk milyen adatokat és forrásokat ad meg az elnevezésről.

Terézváros

A cikk nem nevezi meg a forrást. A kerület honlapja finomabban fogalmaz:

"A mai Rákóczi úttól északra eső Felső-külsőváros 1777. november 4-én - Mária Teréziáról - a Terézváros nevet kapta, a Rákóczi úttól délre fekvő Alsó-külvárosból ugyanakkor Józsefváros lett, II. József neve után.

A történelmi tények és a legendává nemesült képzelet segítségével a késői krónikás Mária Terézia 1751. augusztus 4-i látogatásával hozza összefüggésbe Terézváros születését.

Mások, a városrész templomának védőszentjéről, Szent Terézről eredeztetik ezt.

Annyi bizonyos, hogy 1777-ben a pesti magisztrátus a királynőről Terézvárosnak nevezte el Felső-külvárost, utalva Mária Terézia névadó szentjére, Avilai Szent Terézre."

Erzsébetváros

A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.

Forrás: http://web.archive.org/web/20130509015906/http://www.kvizkaszino.hu/rovatok/cikkek/budapest_vii__kerulete_erzsebetvaros.html

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában módosította Istvánmező területét, így azóta a VII. kerület egyetlen városrésze Erzsébetváros.

Hiv: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=A1200094.FOV 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet], A korábbi határozat a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/b. számú határozat.

Ez legalább konkrét rendeletekre hivatkozik, amiknek talán utána lehet nézni.

A kerület honlapja szerint "Az egyházközség és a templom is felvette Szent Erzsébet nevét."

Józsefváros

Fauvirt utánanézett Vita:Budapest VIII. kerülete lapon, közte

„Gondoskodó szeretetébe gyakran ajánlották magukat a keresztény közösségek. Batthyány József 1777-ben már esztergomi érsekként Szent Józsefnek ajánlotta ezt a plébániát is. Ugyanebben az esztendőben kapta az itt kialakuló település az akkor még trónörökös, későbbi II. József nevét, így lett Józsefváros ez a városrész.” (Erdő Péter, jozsefvaros.hu)

„A Teréz- és Józsefváros mai nevét az ottani lakosság ké­relmére az építendő templomok patrónusától: Szt. Teréz és Szt. József nevétől kapta 1777-ben.” (Fehér Jolán Antónia : Budapest székesfőváros temetőinek története, 1933, 80. old., mek.oszk.hu)

Ferencváros

A cikk hivatkozása: 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet

Pesterzsébet

az 1860-as évektől két telep alakult ki, az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, [...] a Tanácsköztársaság alatt átmenetileg a Leninváros nevet viselte [...] elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett [...] 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A cikkben megadott forrás törött link: 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet

Innen ti jöttök. Miről nevezték el igazából a településrészeket, és mikortól hívják úgy? Ha a királyról, akkor hogy lehet, hogy a templom védőszentjét is pont úgy hívják? Ha a védőszentről, akkor honnan jönnek a részletes történetek a királyhoz beadott kérvényekről?

– b_jonas 2017. szeptember 11., 16:49 (CEST)

Úgy nehéz lesz, hogy a törött linkek halott linkekként jelennek meg. Apród ^vita 2017. szeptember 11., 19:23 (CEST)

Zavaró az is, hogy Vályi András 1799-es műve említ két "szentegyházat", miközben a fentebbi sorok szerint kicsivel később kezdett épülni a Teréz-templom:

• 9-dik Szentegyház a’ külső Városban van, melly Terézia Városának neveztetik.
• 11-dik Szentegyház az úgy nevezett Jósef külső Városában épűlt, deszkából 1778-dikban, mellyhez közel, épen most építtetik egy nagy kő Szentegyház, melly már bé is fedeztetett, és elkészűlvén, e’ külső Városnak nevezetes tekéntetet fog szolgáltatni. Emlékezetűl, ezek a’ sorok tétettek-fel:

Magistratum in Urbe tenentibus: Nobili Michaele Kregár Consule, Scholarum Nationalium Directore, Ćdis hujus Mich. Pfingstel Sacro Curione Loci, & Francisco Heppler, Sociis; Curatore Nob. Joanne Boráros Judice, Comitatus Pestiensis Tabulć Judiciarić Adsessore. Sanetoribus 72Maurit. Velent. Hülf. Cćsar. Reg. Suprem. Vigil. Prćf.; Josepho Köegel. Cćs. R. Equit. Magist. Laurentio Pichler Nob. Antonio Paschgall Nob. Alexandro Doleviczeni. Nob. Joseph. Sarlay. Joan. Muskatirovich. Matth. Vittmaesser Civit. Capitan. Josepho Domokos. Matthć. Landmüntzer. Notariis Andr. Tirnberger Primo, Franc. Gosleth Secundo. Actuariis Mathćo Jagschitz & Joanne Veidinger. Fiscalibus Anton. Ebenhoech primo, Nobili Josepho Moszel secundo, Nob. Ant. Makk honorario. Parścis Urbis interioris ad B. V. M. Adsumt. Stephano Tóth Abbate Infulato de Rákony, ad S. Petri de Alcantara P. Franc. Xaver. Kruch Guardiano Suburbii Theres. Georg. Edenhoffer, Josephini, Michaele Pfingstel, Oratore Civium Jacobo Vass, ejusd. Adjunctis Andrea Mitterbacher, Franc. Xav. Vimmer, Perceptore, & Camerario Joanne Vimmer, Contra Agente Benedicto Fellner, Urbarii Prćf. Joann. Nep. Pistori, Ration. Exact. Roch. Mich. Mayer, Pupillon. Cur. Josepho Pistori. Eccl. hujus, & Xenod. Curat. Petro Jac. Poli. Suburb. Judi. Jos. Thaller, Templi Divo Josepho Dicati in Suburb. Cognomine Fundamentum Solenni Ritu Posit. Dom. III. post Pascha MDCCXCVII.

D. O. M. PIO VI. PONT. SVMMO. FRANCISCO II. ROM. IM P. F. A. HVNG. REGE. APOSTL. MARIA. THERESIA. REGINA. CONIVGE. IOSEPHO. COMITE. BATTYÁN. S. R. E. CARDINALI. S. R. I. PRINCIPE. ARCHIEPISCOPO. STRIGONIENSI. REGNI. PRIMATE. IOSEPHO. ARCHIDVCE. AVSTRIĆ PALATINO. REGIS. FRATRE. VIGENTIBVS. HAC. IN. VRBE. DICASTERIIS. TABVLARVM. SEPTEMVIRALIS. ET REGIĆ. FLORENTE. SCIENTIARVM. VNIVERSITATE. REGIA. GYMNASIVM. PVBLICVM. PATRIBVS. SCHOLARVM PIARVM. LVDOS. PVELLARES. VIRGINIBVS. ANGLICANIS. PATRIBVS. ORDINIS. S. FRANCISCI. PROVINCIĆ. MARIANĆ. PAROECIAM. IN. PARTE. VRBIS. 73INTERIORIS. CVRANTIBVS. PATRIBVS. ORDINIS. SERVORVM. B. V. M. DIVINA. IN PARTE. ALTERA. EIVSDEM. VRBIS. FACIENTIBVS. VRBE. IN. QVINQVE. REGIONES. VETEREM. THERESINAM. IOSEPHINAM. NOVAM. LEOPOLDINAM. ET FRANCISCI. DIVISA. NVMERO. INCOLARVM. VNIVERSIM AD. XXIXMDCCCLXX. ADSCENDENTE. DOMICILIIS. IN VETERI. VRBE. INTERIORI. DCXLII. NOVA LEOPOLDINA. CXCVIII. IN THERESINA. DCCXLIX. IOSEPHINA DCCXCIX. IN SVBVRBANO FRANCISCI CXXXVII. EXISTENTIBVS. OPIFICVM MAGISTRIS IN CLASSES CXLII DISTRIBVTIS. Apród ^vita 2017. szeptember 11., 19:33 (CEST)

Szerintem ez nem probléma. Több esetben is volt ugyanahhoz a plébánia egyházi szervezethez tartozó korábbi templom épület, mielőtt a fent jelölt épület megépült, és az újat ugyanannak a védőszentnek ajánlották. Konkrétan

Terézváros

Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom szerint "A terézvárosi hívek számára Batthyány József hercegprímás 1777. szeptember 30-án hozta létre a plébániát, ebben az évben indult meg az anyakönyvezés is. A plébánia védőszentje Ávilai Szent Teréz lett. Kápolna gyanánt [...] egyik faépületet jelölte ki [...] az egyházközség hamar kinőtte, és 1801-ben megkezdődött a templom építése." Az új templom felépítését megerősíti a plébánia egyházi szervezet honlapja is, és ugyanez az oldal megadja az 1777-es dátumot is. Azt a honlapon nem látom, hogy mikortól nevezték el a szervezetet Szent Terézről, de abból, amit Józsefvárosról kiderítettem alább, arra tippelek, hogy tényleg 1777-ben.

Józsefváros

Szent József-templom (Józsefváros) szerint a Józsefvárosi plébániát és a Terézvárosi plébániát egyszerre alapította Batthyány József (érsek) 1777-ben. A Magyar Katolikus Lexikon / Terézvárosi Avilai Szent Teréz plébánia és ugyanitt Józsefvárosi Szent József plébánia megerősíti, hogy mindkettőt 1777-ben az Esztergomi érsekség alapította, márpedig akkor pont Batthyány József (érsek) volt az Esztergomi érsek. A Józsefvárosi plébánia honlapja szintén megerősíti, hogy "A plébánia megalapítását 1777-ben Szent József titulussal, Batthyány József hercegprímás rendelte el", vagyis ez egyértelműen azt állítja, hogy már az alapításkor Szent Józsefnek hívták. Azt nem próbáltam meg összenézni, hogy a plébánia területe mennyiben fedi a kerület területét, azt tudom, hogy más kerületekben a kettő gyakran eltér érthető okok miatt. A templom mindenesetre jóval később épült, a pontos történetét nem értem, de valami árvíz is közbejött, és egy ekkora nagy templomot amúgy is lassú felépíteni.

Erzsébetváros

A Katolikus Lexikon szerint a plébánia 1881-ban alakult a terézvárosiból kiválva, ekkor épült egy templom a Rózsák terén (a mai Péterfy kórháztól nyugatra fekvő téren), aztán épült egy másik szintén a Rózsák terén, ez utóbbi szerepel a fenti táblázatban (ne nevess, a Kispesti templom téren három templom van egymás mellett), az első pedig görög katolus templom lett commons:Category:Greek Catholic Church in Budapest District VII. A Cartographia atlasz persze elcseszte az egészet, és a tér közepén mutat közepes narancssárgával egy nagy épületet bármilyen jelzés nélkül, a tér keleti oldalán lévő kisebb épületet pedig pirossal és római katolikus templomot jelző kereszttel mutatja; de a régi Topográf térképemen helyesen a tér közepén álló nagy templom is sötétlila kiemeléssel és római katolikus templomot jelző kereszttel szerepel, míg a tér keleti oldalán a kisebb templom szintén sötétlila kiemeléssel és görög katolikus templomot jelző kettős kereszttel mutatja. Szerdán amúgy is járok a Keleti felé, megpróbálom megnézni, hogy a helyszínen is az látszik-e a két templomról, amit gondolok. Csak azt nem tudom, hogy tényleg mindkettőt Steindl Imre tervezte-e.

Az egészből nekem egy nagy kavarodás jön le. Kicsit eltúlozva olyan érzés, mintha a egyház és az állam két különböző módon mesélné ugyanazt a történetet.

Az egyház meséje, hogy amikor a polgárok a belvárost kinőtték, akkor ahova települtek, ott az Esztergomi érsek rendeletben plébániát alapított, és rögtön Szent Ipszilon védőszentről nevezte el őket. A plébános megszervezte, hogy hol tartanak rendszeresen miséket, a lakók odajártak a misére, ha máskor nem, legalább év végén karácsony este a kis Jézus születését ünnepelni. A lakók adakozásából előbb-utóbb felépült a templom és Szent Ipszilon szobra, és a templomot is Szent Ipszilonnak szentelték. Hogy be lehessen szedni az adót, az állam előbb utóbb odament, épített egy városházát, és a községet majd kerület nevének átvette a plébánia nevét, ezért hívták azt Ipszilonvárosnak.

Az állam meséje, hogy amikor a polgárok a belvárost kinőtték, akkor a király földet adományozott és új községet alapított, hogy a polgárok oda tudjanak települni. A polgárok kérvényezték, hogy a községet Ipszilon magyar király tiszteletére Ipszilonvárosnak nevezhessék. Ipszilon király vagy valamelyik rokona engedélyezte a kérést, úgyhogy azóta a községet, majd kerületet, valóban Ipszilonvárosnak hívják. A község tanácsa beszedte az adót a polgároktól, infrastruktúrát épített, iskolát vagy utakat, mikor épp melyikre volt szükség, és minden év január elsején (fenyőünnepkor) költségvetésben számot adott az adó felhasználásáról az előző évben. Mellesleg előbb-utóbb a Római Katolikus Egyház létrehozott Ipszilonvárosban egy plébániát és templomot, de magától értetődik, hogy a községet nem a Római Katolikus Egyház nevezi el, hiszen például Erzsébetvárosban több zsidó lakott, mint római katolikus.

– b_jonas 2017. szeptember 11., 22:18 (CEST)

@B jonas:, kicsi off, mert észleltem, hogy a lap be lett kategorizálva a nem létező „Greek Catholic Church in Budapest District VII” kategóriába, s nem akartam törölni, mert nem tudtam, miért került bele. Az egyik hozzászólásodban, amikor a görögkatolikus templomot említed, lehet, hogy a commonsos kategóriát gondoltad hivatkozni? A téma számomra is érdekes (sajnos, kutakodni nincs időm), s remélem, a nagy energiabefektetéseteknek lesz foganatja, s kiderül, mi volt a valóság. --Sphenodon ^vita 2017. szeptember 11., 22:36 (CEST)

Megint csak egy kettőspont hiba, javítottam. Igen, a Commonsos kategóriát akartam hivatkozni. – b_jonas 2017. szeptember 11., 22:45 (CEST)

Aha! Szóval Árpád-házi Szent Erzsébet nevéhez egy olyan csodás történetet kötődik, amiben rózsák szerepelnek. Bizonyára a teret, ahol a temploma épült, és a szobra áll, ezért hívják Rózsák terének, és ezért tart a szobron is rózsákat a kezében. Amúgy pedig ő II. András magyar király leánya, majd IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége. Rokona annak az Árpád-házi Szent Margitnak is, aki IV. Béla magyar király lánya, és akiről a Margit-szigetet elnevezték. Mellesleg a Budai Várnegyedet, ami az I. kerület jelentős része, IV. Béla nevéhez kötik, bár nem nevezték el róla.

A belváros jelentős részét, Lipótvárost, II. Lipót magyar királyról, Mária Terézia királynő fiáról nevezték el, de a nagy római katolikus plébániatemplomát véletlenül inkább Szent István-bazilikának hívják I. István magyar királyról.

Pestszentimre nevéről nem találtam kifejezett állítást, de Szent Imre, úgy tűnik, csak egy ember neve, I. István király fiáé, a többi hasonló nevű szentet Szent Henriknek tisztelik. Van még egy Szentimreváros és egy Szent Imre-kertváros nevű városrész is.

A Krisztinavárost, ami az I. és XII. kerület része, Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnőről, Mária Terézia lányáról nevezték el. Mátyásföldet, a XVI. kerület egy részét, I. Mátyás magyar királyról.

A fent említett VII. és XX. kerületen kívül a II. kerület egy részét Erzsébetligetnek, egy másik részét Erzsébetteleknek, az XVIII. kerüleg egy részét Erzsébettelepnek hívják, talán mindet Erzsébet királynéról nevezték el.

Összességében Budapest nagyon sok régebbi városrészét valamely magyar uralkodóról vagy annak rokonáról nevezték el. Ritka kivétel a Lipótmező. Törökvész névadója Buda visszafoglalása a törököktől 1686-ban. A János-hegy neve nem tudni, honnan származik, de Budapesten Erzsébet királyné kedvenc kirándulóhelye volt, ezért az ott épült kilátót Erzsébet-kilátónak hívják.

Természetesen az 1950-es és 1960-as években már más volt a divat: ekkor épült a József Attila lakótelep (Budapest), és ekkor nevezték el az Adyligetet. Érdemes volt ezeknek utánanéznem, nagyon sok magyar történelem megjelenik csak a városrészek neveiben. – b_jonas 2017. szeptember 12., 00:01 (CEST)

Még mindig halott linkek vannak az első hozzászólásban. Apród ^vita 2017. szeptember 12., 10:08 (CEST)

Mármint azokon kívül is, amire kifejezetten odaírtam, hogy törött link? Nem tudom, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeleteit hol lehet megtalálni. A linkeket a kerületet leíró cikkből vettem át, és, bár látom, hogy töröttek, talán valaki utána tud nézni a rendeleteknek ezek alapján, azért hagytam meg őket. – b_jonas 2017. szeptember 12., 12:26 (CEST)

Ezeket:

• Kvizkaszinós cikk
• A másik: 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól. Nem gondoltam, hogy ez nehéz volna. Apród ^vita 2017. szeptember 12., 12:47 (CEST)

Köszönöm a segítséget, kijavítottam a 6., 7., 8., 9., 20. kerületek cikkeiben is. – b_jonas 2017. szeptember 12., 13:07 (CEST)

Találtam még egy másodlagos forrást. Erzsébetváros polgármesteri hivatala (5. ker., Garay u. 5.) épületén a bejárat mellett megláttam egy emléktáblát (Fekist már rakott fel róla képet amúgy). A táblát az önkormányzat állíttatta 2007-ben, és e szerint “Erzsébet Királyné nevét kerületünk 125 éve vette fel”. A dátum gyakorlatilag egyezik a fenti 1881-es dátummal. Ez persze megint nem dönt el semmit.

Még mindig elég árulkodónak találom amúgy, hogy Lipótvárosról és Krisztinavárosról nincs olyan történet, hogy valamelyik szentről nevezték el, mert nem találtak Magyarországon elég ismert szentet Lipót vagy Krisztina néven. Persze kontrasztnak itt van a Margit-sziget.

– b_jonas 2017. szeptember 16., 18:52 (CEST)