Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2016-04-20

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29 Ma

2016. 4. 17. « 2016. 4. 18. « 2016. 4. 19. « 2016. 4. 20. » 2016. 4. 21. » 2016. 4. 22. » 2016. 4. 23.

Távoli tárgyak látszólagos távolsága

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Napot nagyjából 0,2 méteresnek látjuk. Egy ekkora tárgy akkor látszik ugyanekkora szögből, mint a Nap, ha 21,5 mérette van tőlünk: 0,2 m / 21,5 m = 1,392 Gm / 149.6 Gm. Minek a távolsága ez a 21,5 méter, amit távolságnak feltételez az agyunk? Köszönöm.

--Normális ^vita 2016. április 20., 19:38 (CEST)

vélemény

Én nem 20 cm átmérőjűnek látom a Napot. Fiatal koromban 5 km-re is elláttam, tiszta időben (akkor vidéki lakos lévén) - ezért a Napot 100 m-esnek is láthattam. Volna. De mégsem láttam ekkorának, mert nappal nem tudtam belenézni, a ritkán látott hajnali napkelték idején meg nem ezt méricskéltem... Napnyugtakor meg a hegyek mögött lebukó Nap átmérőjét azért nem tudtam megbecsülni, mert nem tudtam, hogy milyen magasak a hegyek... - vitorla^vita 2016. április 21., 00:14 (CEST)

A Hold teljesen kitakarja a Napot, Napfogyatkozáskor pont beleillik, így ugyanakkora a látószöge. A Holdat én nagyjából 0,2 méteresnek látom. A kérdésem az hogy miért pont ekkorának? Hiszen csak a látószöget érzékeljük, az agyunk tehát feltételezi hogy nagyjából 21,5 méterre van, mert ekkor látnánk akkorának: egy 21,5 méterre levő 0,2 méteres tárgynak pont akkora a látószöge mint a Holdnak. Normális ^vita 2016. április 21., 18:33 (CEST)

A Holdat valóban jól látjuk, a szemünk világát sosem veszélyeztetjük azzal, ha belenézünk. És a teljes napfogyatkozáskor szinte azonos átmérőjűnek látjuk őket. Ez jó észrevétel.

De én a Holdat nem szoktam egyformának látni: más méretűnek látom, ha a látóhatár felett van, és más méretűnek, ha a zenitjén. A látóhatár felett hatalmasnak, a zenit körül meg kicsinek. Miért ragaszkodnék a 20 cm-hez, amikor a látóhatár felettit nagyobbnak látom a jól ismert földi tárgyaknál (házaknál, távvezeték-oszlopoknál stb.) Amit egyébként a tenyeremmel is el tudok takarni? De ha a szemem elé teszem, egy ceruzával is? Nincs értelme a 20 cm-es átmérőnek, nincs értelme a 21,5 m-nek. Mások más adatokról tudnának beszélni. És sokan tudják, hogy ezek szubjektív képzetek, az optikai csalódás (klikk!) „eredményei”, így nincs miről, ilyen értékű átmérőről-távolságról beszélni. Az optikai csalódás nem a geometria, hanem a pszichológia, konkrétabb változatban az agyműködés vizsgálatának tárgya.

Helyesen mondja szerkesztőtársam az alábbi válaszban, hogy az objektivitásra törekvők tapasztalatai az égitestek esetében a látószögeknek az égi helyzettől független változatlanságát állapítják meg (a keringési pályák excentricitásától most tekintsünk el). Ahogyan írja is, a látszó tárgyak közvetlenül nem megállapítható méretét a geometria hasonlósági törvényei alapján kell meghatározni. (Miként pl. egy gyárkémény magasságát, egy folyó szélességét így a legegyszerűbb.) Ezeket a törvényeket a tudós emberek már többezer évvel ezelőtt ismerték (kb. 4000 éves írásos emlékek szerint a babilóniaiak már ismerték a háromszögek hasonlóságának fogalmát [1]), ma meg már általános iskolai tananyag.

vitorla^vita 2016. április 22., 00:49 (CEST)

Válasz

Az emberi térlátás kb. kétszáz méterig terjed. Tekintettel arra, hogy két szemünk 60 mm-re van egymástól, az általuk észlelt képek szögtávolsága (és különbözősége) még észlelhető. A távolabbi tárgyakról mindkét szemünkben azonos kép jelenik meg, ezért távolságukat nem tudjuk megítélni. Ezen már csak a tapasztalat segít.

Ugyanezen okból a csillagászat elsősorban az objektumok szögtávolságával és szögméretével foglalkozik. Galilei, Kelper koráig fogalmuk sem volt az embereknek arról, hogy a Nap és a csillagok eltérő távolságra vannak. Még a helyzetüket is csak szöghelyzetként voltak képesek értelmezni. Erre valóak az égi koordináta rendszerek - amelyeket ma is feltétlenül használnunk kell.

Ha a tárgyak távolságát meg akarjuk határozni, a háromszögek segítségével tudjak azt megtenni. Ha például átrepül felettünk egy repülőgép, és akkorának látszik, mint egy ablak a szemközti házon, kiszámíthatjuk a magasságát. Ehhez tudnunk kell, hogy az ablak két méteres, a repülőgép 40 méteres, tehát hússzor akkora távolságban van. MZ/X ^vita 2016. április 21., 12:10 (CEST)