Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2015-01-23
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-18, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-14 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-15 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-16 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-17 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-18 Ma
Szent László és a vármegye rendszer kiterjesztése
[szerkesztés]Kedves mindenki! Szeretnék forrást találni, mivel írok egy cikket. Úgy tudom, hogy Szent László a vármegye rendszert kezdte kiterjeszteni a peremterületekre is, amik addig főleg gyepűelvének szolgáltak. A folyamat utódaival is folytatódott, ennek révén jött létre a ciszterci apátság Szentgotthárdon is. Tehát erről szóló forrásra lenne szükségem (szerző, cím, oldalszám). Doncseczvita 2015. január 23., 09:40 (CET)
- Kristó, Gyula. A vármegyék kialakulása Magyarországon. Magvető, 1988. ISBN 963-14-1189-3
- Font Márta: Államalapítás 970-1038. Budapest: Kossuth Kiadó. 2013. ISBN 9789630969574 (PDF)
- Barna Attila – Horváth Attila – Máthé Gábor – Tóth Zoltán József: MAGYAR ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET Szerkesztő: Horváth Attila Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Budapest, 2014 ISBN 978-615-5305-90-0 (PDF)
- Botka Tivadar: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle. Pest 1865
- Magyarország vármegyéi és városai. Szerkesztő Borovszky Samu , Sziklay János.
--Karmela posta 2015. január 23., 15:15 (CET)
felcsillanó szem
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy fizikai / kémiai szempontból mi történik akkor, amikor valakinek felcsillan a szeme.
- --Hkoala 2015. január 23., 12:15 (CET)
- vélemény
- Ezt - „felcsillan a szeme” - akkor mondjuk valakire, amikor az illetőt öröm, kellemes meglepetés éri, és ez tekintetének irányán láthatóvá válik. Ránéz az öröm okozójára, személyre és/vagy tárgyra, mosolyog/nevet közben, esetleg indulatszavakat is mond. Ilyenkor általában látjuk a szemét, nem süti le, legalábbis az első pillanatokban, ezért ilyenkor látjuk a szemet mindig befutó könnyhártya - végül is - állandó csillogását. Elképzelhető, hogy a fokozottabb érzelmi felindulás kissé fokozza a könnyelválasztást (ami még nem ún. örömkönnyek keletkezése), így ez a csillogás ilyenkor jobban látszódhat.
- Ennyiben lehet fizikai magyarázat, de én inkább pszichológiait vélek helyesnek: szerintem ugyanennyi könny bánat esetén is keletkezik, ami akkor is visszaveri a külső fényt a szemgolyóról-pupilláról, ha felpillant az illető - akkor mégsem mondjuk, hogy „felcsillan a szeme”.
- vitorlavita 2015. január 23., 14:23 (CET)
- vélemény2
- Fizikai, kémiai háttere szerintem nem lehet jelentős, és nem is azonnali. Én úgy sejtem, hogy az egyik magyarázat olyami, hogy ha az emberben hirtelen érdeklődés ébred valami iránt, akkor a szemhéját egy pillanatra megemelheti egy kicsit, és ez a szem összképében a fehérség egy leheletnyi növekedését eredményezi. Tükör előtt próbálgattam, hihető. Az ember a másik ember arcvonásaiban történő igen csekély változást is jól érzékeli, mint ahogy az arc is nagyon sokféle gondolati árnyalatot tükröz, ezt ma már kutatások is igazolják, a hazugságvizsgáló eljárások között is használják már az arc pontos megfigyelését.
- A másik magyarázat szerintem egy átvitt értelmű kifejezésmód. A sziporkázó elme, a fényes homlokú bölcs, a sugárzó arc, az elsötétülő tekintet, ezek mind érzékletes kifejezések, konkrét fizikai indoklás nélkül. - Orion 8 vita 2015. január 23., 17:00 (CET)
- És mégegy vélemény
A szem felcsiilanásához nem rendelhető kémiai folyamat. A könny könny marad.
Pszichológiai jelenség viszont köthető (öröm). MZ/X vita 2015. január 23., 21:27 (CET)
- "A könny könny marad." Érdekes, de nem. A könny olaj- és sótartalma is függ a könnyezés okától, és a testi állapottól, egészségtől, kortól is. Meg persze nemenként is eltérő. A nők szeme azért csillog kicsit jobban, mert egy picit több olaj van a közönséges szemnedvességükben és a könnyükben is. - Orion 8 vita 2015. január 24., 03:09 (CET)
- megjegyzés, kérdés
Nem lehet, hogy amikor valakinek felcsillan a szeme (például érdeklődés miatt), akkor kicsit kitágul a pupillája? Wikizoli vita 2015. január 23., 22:45 (CET)