Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-02-14

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Itt a piros hol a piros

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
Egy bulira, hol lehet megtanulni a vonatkozó bűvésztrükköt
  • 3 pohár, egyik alatt golyó
  • Megkeverem a poharakat
  • A golyó egyik alatt sincsen, hanem a kezemben
Az utcai verziótól eltérően a golyó visszavétele nem érdekel, illetve jobb lenne úgy, hogy a néző "véletlenül" lássa mikor került a kezembe a golyó
Tisztelettel:
--Robogos vita 2013. február 14., 10:50 (CET)[válasz]
Tipp
Pirosra festett szivacsgolyót használnak, amit teljesen össze lehet nyomni, és ezt az ujjuk tövénél felcsippantják. Ennél a trükknél a tenyerüket nem szokták mutogatni gyakran, és a körkörös keverő mozdulatok azért vannak, mert a felcsippantást ezzel tudják álcázni. A golyót így tetszőlegesen áthelyezik vagy eltüntetik a poharak alatt/alól. --Rodrigó 2013. február 14., 15:07 (CET)[válasz]

Sárospataki Lapok 1892-93

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Aszt szeretnem megtudny,hogy mien erteke van a konvemnek cime;SAROSPATAKI LAPOK 1892-93ig koszi
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Andrea akos (vitalap | szerkesztései) 2013. február 14., 11:24‎
válasz
A Sárospataki történeti gyűjtemények gondozói tudják a ritkaságát és fontosságát megállapítani.
Példák:

--Rodrigó 2013. február 14., 15:00 (CET)[válasz]

Szovjet tagköztársaságok

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Helló! Azt nem tudjátok, mitől függött, hogy a Szovjetunió egyes országokat magába olvasztott (pl. ukránok), másokat meg csak erősen ellenőrzése alatt tartott (pl. minket)? A kulturálisan hozzá hasonlókat igyekezett begyűjteni, vagy arra törekedett, hogy a nemkommunista országokkal ne legyen közvetlenül határos és itt ütközőállamokat hagyott meg, vagy más oka volt? Köszi.
--Túl telt nyúl vita 2013. február 14., 12:10 (CET)[válasz]

A "Baráti Szocialista Országokat" egyértelműen ütközőzónaként használta. (Ez egy korabeli térképen egyértelműen látszik). A Balti államokat a háború előtt foglalta el.

"A hasonlóakat olvasztotta magába" elképzelés ellen szól, hogy Lengyelország, (Cseh)Szlovákia szláv, a Szovjetunióval határos, mégis önálló állam volt. Szerintem a "történelmi véletlen" illetve a nagyhatalmak egyensúlya határozta meg. Hogy a keleti iszlám köztársaságokkal mi volt, azt nem tudom. Arra emlékszem, hogy panaszkodtak, hogy egyes iszlám tagköztársaságokban nagyobb befolyása van Iránnak, mint Moszkvának (80-as évek)

Hát ez nem lett enciklopédikus, talán használható

Robogos vita 2013. február 14., 13:21 (CET)[válasz]

esetleges válasz
Ehhez ismerni kell a kort, amikor mindez történt. A Szovjetúnió szerkezetének kialakulása egyértelműen Sztálin nevéhez fűződik. Ez részben hadvezéri (honvédelmi) struktúrát tükröz. Másrészt tükrözi Sztálin örökös rettegését bármely lázadástól, vagy személye elleni támadástól. Ezért a Szovjetúnió belső részét háborús hátországként szervezte meg, a tagköztársaságokat pedig előretolt egységként. A Szovjetúnió részét képezték az ú.n. autonóm köztársaságok, mint Oroszország részei, ehhez képest voltak előretolt védelmi helyzetben a tagköztársaságok, mint Ukrajna, Moldávia, Kazahsztán, stb. A körkörös védelem jellegzetes esete.

Úgy 1953 körül elterjedt az a rémhír, hogy Magyarországnak a Szovjetúnióba való bekebelezését készítik elő. Ez képtelenség; hiszen szükségük volt az országot körülvevő ütközőzónára; a "baráti szocialista országok" gyűrűjére. MZ/X vita 2013. február 14., 13:41 (CET)[válasz]

Azzal kezdeném, hogy nem a Szovjetunió olvasztotta magába Ukrajnát, hanem a cári birodalom, sőt, még régebbi formáció: azt hiszem Nyevszkij Alekszandr még nem volt cár, de már akkor része volt a birodalomnak az ukránok földje... Mindez - már akkor! - attól függött, melyik terület ura kinek hódolt be, melyik nagyobb úrnak fogadott hűbéri esküt! Azután azzal folytatnám, hogy olvasd el az egyes (volt) tagköztársaságokról szóló szócikkeinket! Oroszország, Ukrajna, Lettország stb.
Meg kereshetsz olyan tartalmat is (az interneten), ami a pánszlávizmusról szól... hogy lásd: nem minden a szovjet hatalommal kezdődött!
vitorlavita 2013. február 14., 13:59 (CET)[válasz]

Az ütközőzóna fenntartását illetően megemlíthető, hogy Bulgária még arra is gondolt, hogy belép a Szovjetunióba. Itt igazán nagy a hasonlóság: Bulgária szláv, ortodox, ráadásul a 19. század óta rajong a törökverő oroszokért. A SZU elutasította. De nyilván az is fontos volt, hogy a naiv harmadik világ ne a birodalomépítést lássa a SZU-n, ami egyébként kíméletlenül ostorozta az "imperializmust". Imázsépítés volt, semmi más. A hajdani Orosz Birodalom törzsterületeit ugyanakkor nem engedték el.--Mathae Fórum 2013. február 14., 15:04 (CET)[válasz]

Szerkesztés

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan kell szerkeszteni.
--B. Daniel vita 2013. február 14., 20:12 (CET)[válasz]
Wikipédia:Az első lépések Üdv.--karesznincs vita 2013. február 14., 23:00 (CET)[válasz]