Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-02-14
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Ma
Itt a piros hol a piros
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy
- Egy bulira, hol lehet megtanulni a vonatkozó bűvésztrükköt
- 3 pohár, egyik alatt golyó
- Megkeverem a poharakat
- A golyó egyik alatt sincsen, hanem a kezemben
- Az utcai verziótól eltérően a golyó visszavétele nem érdekel, illetve jobb lenne úgy, hogy a néző "véletlenül" lássa mikor került a kezembe a golyó
- Tisztelettel:
- --Robogos vita 2013. február 14., 10:50 (CET)
- Tipp
- Pirosra festett szivacsgolyót használnak, amit teljesen össze lehet nyomni, és ezt az ujjuk tövénél felcsippantják. Ennél a trükknél a tenyerüket nem szokták mutogatni gyakran, és a körkörös keverő mozdulatok azért vannak, mert a felcsippantást ezzel tudják álcázni. A golyót így tetszőlegesen áthelyezik vagy eltüntetik a poharak alatt/alól. --Rodrigó ⇔ 2013. február 14., 15:07 (CET)
Sárospataki Lapok 1892-93
[szerkesztés]Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Aszt szeretnem megtudny,hogy mien erteke van a konvemnek cime;SAROSPATAKI LAPOK 1892-93ig koszi
- – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Andrea akos (vitalap | szerkesztései) 2013. február 14., 11:24
- válasz
- A Sárospataki történeti gyűjtemények gondozói tudják a ritkaságát és fontosságát megállapítani.
- Példák:
--Rodrigó ⇔ 2013. február 14., 15:00 (CET)
Szovjet tagköztársaságok
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Helló! Azt nem tudjátok, mitől függött, hogy a Szovjetunió egyes országokat magába olvasztott (pl. ukránok), másokat meg csak erősen ellenőrzése alatt tartott (pl. minket)? A kulturálisan hozzá hasonlókat igyekezett begyűjteni, vagy arra törekedett, hogy a nemkommunista országokkal ne legyen közvetlenül határos és itt ütközőállamokat hagyott meg, vagy más oka volt? Köszi.
- --Túl telt nyúl vita 2013. február 14., 12:10 (CET)
A "Baráti Szocialista Országokat" egyértelműen ütközőzónaként használta. (Ez egy korabeli térképen egyértelműen látszik). A Balti államokat a háború előtt foglalta el.
"A hasonlóakat olvasztotta magába" elképzelés ellen szól, hogy Lengyelország, (Cseh)Szlovákia szláv, a Szovjetunióval határos, mégis önálló állam volt. Szerintem a "történelmi véletlen" illetve a nagyhatalmak egyensúlya határozta meg. Hogy a keleti iszlám köztársaságokkal mi volt, azt nem tudom. Arra emlékszem, hogy panaszkodtak, hogy egyes iszlám tagköztársaságokban nagyobb befolyása van Iránnak, mint Moszkvának (80-as évek)
Hát ez nem lett enciklopédikus, talán használható
Robogos vita 2013. február 14., 13:21 (CET)
- esetleges válasz
- Ehhez ismerni kell a kort, amikor mindez történt. A Szovjetúnió szerkezetének kialakulása egyértelműen Sztálin nevéhez fűződik. Ez részben hadvezéri (honvédelmi) struktúrát tükröz. Másrészt tükrözi Sztálin örökös rettegését bármely lázadástól, vagy személye elleni támadástól. Ezért a Szovjetúnió belső részét háborús hátországként szervezte meg, a tagköztársaságokat pedig előretolt egységként. A Szovjetúnió részét képezték az ú.n. autonóm köztársaságok, mint Oroszország részei, ehhez képest voltak előretolt védelmi helyzetben a tagköztársaságok, mint Ukrajna, Moldávia, Kazahsztán, stb. A körkörös védelem jellegzetes esete.
Úgy 1953 körül elterjedt az a rémhír, hogy Magyarországnak a Szovjetúnióba való bekebelezését készítik elő. Ez képtelenség; hiszen szükségük volt az országot körülvevő ütközőzónára; a "baráti szocialista országok" gyűrűjére. MZ/X vita 2013. február 14., 13:41 (CET)
- Azzal kezdeném, hogy nem a Szovjetunió olvasztotta magába Ukrajnát, hanem a cári birodalom, sőt, még régebbi formáció: azt hiszem Nyevszkij Alekszandr még nem volt cár, de már akkor része volt a birodalomnak az ukránok földje... Mindez - már akkor! - attól függött, melyik terület ura kinek hódolt be, melyik nagyobb úrnak fogadott hűbéri esküt! Azután azzal folytatnám, hogy olvasd el az egyes (volt) tagköztársaságokról szóló szócikkeinket! Oroszország, Ukrajna, Lettország stb.
- Meg kereshetsz olyan tartalmat is (az interneten), ami a pánszlávizmusról szól... hogy lásd: nem minden a szovjet hatalommal kezdődött!
- vitorlavita 2013. február 14., 13:59 (CET)
Az ütközőzóna fenntartását illetően megemlíthető, hogy Bulgária még arra is gondolt, hogy belép a Szovjetunióba. Itt igazán nagy a hasonlóság: Bulgária szláv, ortodox, ráadásul a 19. század óta rajong a törökverő oroszokért. A SZU elutasította. De nyilván az is fontos volt, hogy a naiv harmadik világ ne a birodalomépítést lássa a SZU-n, ami egyébként kíméletlenül ostorozta az "imperializmust". Imázsépítés volt, semmi más. A hajdani Orosz Birodalom törzsterületeit ugyanakkor nem engedték el.--Mathae Fórum 2013. február 14., 15:04 (CET)
Szerkesztés
[szerkesztés]Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy hogyan kell szerkeszteni.
- --B. Daniel vita 2013. február 14., 20:12 (CET)