Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-09-25

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

freemail probléma[szerkesztés]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

pontosan az irja ki, hogy: #c0003 ha ez segit valamit.

és főleg akkor, irja ki, hogy kommunikációs hiba, ha egy szakasznyi hosszú levelet küldök, vagy több a cimzett, vagy több fényképet is mellékelek.

Azt szeretném megtudni, hogy miért nem tudom a freemailt használni már jó ideje, nem tudok levelet inditani, mert kiirja,hogy "kommunikációs hiba".
--37.220.252.12 (vita) 2012. szeptember 25., 14:57 (CEST)[válasz]

Ennyi alapján sajnos képtelenség még tippelni is az okra. Milyen programmal levelezik, vagy milyen böngészővel milyen szolgáltatónál (gmail stb.) levő fiókjából levelezik? A kapott üzenet ennél többet nem mond, számokat, angol szöveget sem ír ki? Van különbség olyan esetek között, amikor más szolgáltatónál levő emailcímekre akar leveleket küldeni? A hiba általában a levelek elindításakor jelentkezik, vagy csak egyes levelek elküldése sikertelen? (Az utóbbi esetben vajon mi lehet a különbség a sikeres és sikertelen levelek között? Ilyen adatok alapján már többet tudunk mondani talán. - Orion 8 vita 2012. szeptember 25., 16:43 (CEST)[válasz]

Csernovics kastély Erdélyben![szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a A Csernovics-kastély Erdélyben nyitva tartása, valamint a belépő árak hol találhatóak meg! Ja persze elérhetőség, ha csoporttal szeretnék menni látogatni!
--91.144.81.5 (vita) 2012. szeptember 25., 15:27 (CEST)[válasz]
Ezt találtam: > Erdélyi turizmus-Mácsa--karesznincs vita 2012. szeptember 25., 16:44 (CEST)[válasz]

Miskolci vendéglátó ipari vállalat neve (1970-1972)[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

(áthozva a szerkesztői lapról)

Nem tudok itt eligazodni, én egy vállalat cimét keresném, azaz a Miskolci vendéglátó ipari vállalat /mi lett vele, jogutod, stb.. / 40 éve azaz 1970-1972 közötti nyári gyakorlaról szeretnék igazolást beszerezni. Ha tud valaki nekem ebben segíteni azt elöre is megköszönném. email: fledy@freemail.hu

ui: ide már irtam, de még azt sem tudtam itt újra megnézni, mert nem találtam meg

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Fledyy (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 24., 17:03‎ (CEST)[válasz]

válasz:

Ebben a 2008-ban megjelent dokumentumban olvasható a következő bekezdés:
„Karosi Imre, a Miskolci Kommunikációs Kht. igazgatója korábban, mint a Déli Hírlap újságírója sokat foglalkozott a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat privatizációjával, amelynek része volt az Aranycsillag épülete is. Mint elmondta: a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatot több lépcsőben privatizálták, bár ezt semmi nem indokolta, a cég jól működött.
A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat vagyona - a teljesség igénye nélkül - a 44 szobás Aranycsillag Szálló, a 61 szobás Park Hotel, a Lidó, a Kisvadász, cukrászüzem, húsbolt, amikhez mind értékén alul jutott Bruno Bigatton – ismertette Karosi Imre.”
Eszerint, azt hiszem, nincs számodra könnyű megoldás. Talán a korabeli társadalombiztosítási adatállományban van a gyakornokságodról adat! Azt gondolom, ezt előbányászni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársai képesek! A lakóhelyedhez legközelebbi ügyfélszolgálati irodájukat a honlapjuk jobb oldalán lévő menüpontra kattintva keresheted ki!
Ha ez az út nem vezet eredményre, akkor talán az idézetben szereplő Karosi Imréhez kellene fordulnod - talán tud egy jobb választ! Előre mondom, erre kicsi az esély! Hogy őt hogyan lehet elérni? Karosi Imre nevét ismerik a miskolci Vörösmarty Mihály Művelődési Ház munkatársai, ezért talán az ő elérhetőségükön keresztül lehetne felvenni vele a kapcsolatot...
vitorlavita 2012. szeptember 25., 23:15 (CEST)[válasz]

Én arra tippelnék, hogy pont nyugdíjidőhöz kell neki és pont az ONyF kéri… Alensha 2012. szeptember 30., 04:11 (CEST)[válasz]

utcanevek régen és most Szegeden.[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Szegeden melyik utcákat,tereket,sugárutakat nevezték át és mi volt a régi nevük mi lett az új?

Válaszukat előre is köszönöm!

--217.21.20.134 (vita) 2012. szeptember 25., 19:26 (CEST)[válasz]

Javaslom Péter László: »Szeged utcanevei« című könyvét.MZ/X vita 2012. szeptember 26., 11:08 (CEST)[válasz]

Mekkora utat tett meg a Nautilus legénysége[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== mekkora utat tett meg a nautilus legénysége ==
Azt szeretném megtudni, hogy
mekkora utat tett meg a nautilus legénysége
--46.40.26.166 (vita) 2012. szeptember 25., 21:41 (CEST)[válasz]

válasz:

A kérdésre azért tudok válaszolni, mert olvastam a Verne-regényeket! Neked is ajánlom, hogy olvasd el őket!
Van Vernének egy különös hőse, akit Nemo kapitánynak nevez, és akinek alakja köré egy regény-csoportot szervezett. Az ő különleges hajója volt a Nautilus.
Az összekapcsolódó regények címe (az interneten is elolvashatók):
Hogy a legénység mekkora utat tett meg a Nautilussal, arra nem tudok válaszolni (nem is hiszem, hogy ezt meg lehetne tudni a regényekből), de a Nautilus „potyautasainak” kalandjairól a középső regény szól, vagyis ők húszezer mérföldet...
vitorlavita 2012. szeptember 25., 22:31 (CEST)[válasz]
Ha már az összetartozó regényekről beszélünk, talán ide lehet sorolni a Sándor Mátyást és a A francia zászlót is. Ezek a Rejtelmes Szigetnél később játszódnak, de hasonló tengeralattjáró szerepel bennük. A Francia zászló leírja, hol gyártották a tengeralattjárót, így ez bizonyosan nem azonos a Nautilus-szal, de azért a kinézete, meghajtása, és a használata is eléggé hasonlít. – b_jonas 2012. szeptember 25., 22:50 (CEST) [válasz]
válasz 2
A Nemo kapitány regény eredeti címe is “Húszezer mérföld a tenger alatt”, bár a fordításoknak más lett a címe. Ez a húszezer mérföld körülbelül 80000* kilométert jelent, vagyis többször megkerülte a földet. Ezt csak az a távolság, amit a tengeralattjáró a regény által leírt időtartam alatt megtesz: ezt tanúsítja az utolsó fejezet egy mondata is:
Most csak annyit állíthatok: valóban minden jogom megvan, hogy a tengerről beszéljek, mert csaknem tíz hónapig tartó utam folyamán húszezer mérföldet tettem meg a víz alatt,[34] a tenger mélyén megkerültem a földet, és saját szememmel láttam a Csendes-óceán, az Indiai-óceán, a Vörös-tenger, a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán, a déli meg az északi tengerek ezer meg ezer csodáját!
(A regény teljes szövege megtalálható a MEK-ben, erre van is egy hivatkozás a szócikkünkben.) Nyilvánvaló, hogy a tengeralattjáró már a regény ideje előtt is jelentős távolságot megtett, hiszen már évekkel korábban is hajókat támadott meg. Hogy mennyit, azt nehéz megmondani. – b_jonas 2012. szeptember 25., 22:37 (CEST)[válasz]
* Megakadt a szemem az átváltáson, mert a brit tengeri mérföldről tudom, hogy 1,852 km. De megkerestem a francia mérföldet, mivel Verne francia, és a Mérföld szócikkben meglepetésemre ez áll: 1 francia tengeri mérföld = 5564,9 m. Ez alapján a húszezer mérföld bizony több mint 110 ezer kilométer, majdnem három Egyenlítő. - Orion 8 vita 2012. szeptember 25., 23:30 (CEST)[válasz]
Orion 8, ha olvastad Verne regényeit, akkor tudhatod, hogy a mértékegységekkel akkoriban másnak is sok gondja volt. Az Utazás a Föld középpontja felé 11. fejezetében Verne így élcelődik:
Körülbelül 22 mérföld szárazföldi útra kellett számítani, tehát nagybátyám véleménye szerint kétnapos utazásra.
De amikor megtudta, hogy dán mérföldről van szó, amely az angol mérföldnek majd négyszerese, meg kellett változtatnia a számítását, és az utak minőségére való tekintettel hét-nyolc napos útra kellett felkészülnie.
b_jonas 2012. szeptember 25., 23:37 (CEST)[válasz]
Végignéztem a mérföldről szóló cikket, és elképesztő, hogy milyen szórású távolságokat neveznek mérföldnek különféle országokban. (És korokban, mellesleg.) Másféltől tizenegyig. Na, akkor most legyen okos bárki, ha csak annyit olvas, hogy 20000 mérföld. Norvég mérföldben már túl járunk a Holdhoz vezető út felén... - Orion 8 vita 2012. szeptember 27., 21:46 (CEST)[válasz]