Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-04-07

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Budapesten hol volt a magyar Steinmetz kapitány parlamenternek szobra.
--46.139.82.36 (vita) 2012. április 7., 14:28 (CEST)[válasz]

Steinmetz kapitány szobra, más néven „Parlamenter emlékmű” a Szoborlap tanúsága szerint a Mikus Sándor munkája, és a 4-es főúton (Vöröshadsereg út, Űllői út) Vecsés határában állt 40 éven keresztül. Ma a Szoborpark Múzeumban látható. Képek róla: [1]

--Karmela posta 2012. április 7., 15:45 (CEST)[válasz]

Ha már szóba került, tegyünk említést a szobor felállításának okáról is. A 2. Világháborúban, 1944 decemberében a szovjet felszabadító hadsereg dél-keleti irányból is támadta a Budapestet védő német erőket. A 2. ukrán front ekkor körülbelül a város határánál járt. A magyar hadsereg egy része ebben az időben már a szovjetek mellett harcolt. December 2-án a szovjetek parlamenterként, azaz fegyvertelen, tárgyalni induló, ezt felemelt zászlóval jelző követként a magyar Steinmetz Miklós kapitányt küldték a németekhez. A németek őt még a nyílt terepen felszólítás nélkül lelőtték. A város dél-nyugati határán, a 3. ukrán front mentén december 3-án ugyancsak parlamenterként küldték ki a szovjet Joszif Vasziljevics Osztapenko kapitányt (a nevét tévesen mindenki Osztyapenko alakban használta), akit ugyancsak lelőttek. Parlamentert megölni mindig is értelmetlen és aljas tettnek számított. Ez esetben ezt a tárgyalási, megadási szándék elutasításaként tették, a felső hadvezetés által kiadott parancsra.

Mindkét tisztet háborús hősként tiszteltük, amíg még értettük, hogy a szovjet katonák akkor a már kíméletlen náci megszállás alól szabadítottak fel bennünket. A későbbi szovjet fennhatóság egy ettől félig-meddig független történelmi folyamat volt, amelyhez mellékesen megemlítendő, hogy Magyarország eredetileg a nácik mellett harcolt a szovjetek ellen, mi voltunk az ellenség, szovjet katonákat és civileket öltünk, és a szovjeteket nem feltétlenül érdekelte, hogy ezt mi miért is tettük. A két tisztnek később a haláluk helyszíne közelében szobrot állítottak, Steinmetz Miklós nevét egy gimnázium is viselte. - Orion 8 vita 2012. április 7., 17:38 (CEST)[válasz]

Vagy megalapozottan, vagy megalapozatlanul, ezt nem tudom, de helyenként azt írják, hogy Ostapenko és Steinmetz baráti tűz illetve akna áldozata lett. Ha úgy volt, az sem von le a bátorságukból, áldozatkészségükből. --Karmela posta 2012. április 7., 18:47 (CEST)[válasz]

Hát, akárhogy történt is, mi már valószínűleg sosem tudunk meg több igazságot az ehhez hasonló esetekről. És már elég öregek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, senki sem mond teljesen igazat. A homo mentioricus paranoidus egyik legjellemzőbb találmánya a célirányos történetírás. És a bizonyítékok egyre professzionálisabb hamisítása. Az orosz wikin mindenesetre ez a verzió olvasható, az 1944. decemberi események összefoglalásában. Ha csak legenda, akkor is legfeljebb eggyel több legendánk van. A németeknek külön dokumentumokkal igazoltan kiadott parancs a megadás teljes kizárásáról egybevág vele. - Orion 8 vita 2012. április 8., 02:38 (CEST)[válasz]

Rágcsálók párosodása

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy képes-e a patkány megtermékenyiteni a házinyulat, s hogy lehetnek-e utódok. Ha igen, milyen lehet a formájuk?
--91.226.115.252 (vita) 2012. április 7., 19:36 (CEST)[válasz]
Az angol Wikipédiában van egy cikk a hibridekről, egy lista is, és egy kategória is ami a hibridekről szóló cikkeket gyűjti össze. Ezekben felsorolnak egy sor állatot, de sem a házinyúlról, sem a patkányról nem esik benne szó. Fantáziálni persze lehet, fantáziarajzot készíteni szintén.
A hibridek csak ritkán tudnak maguk is utódokat nemzeni vagy a világra hozni.
--Karmela posta 2012. április 7., 21:55 (CEST)[válasz]

(Szerkesztési ütközés után)

vélemény (mivel nem vagyok biológus):

Én azt tanultam (amikor középiskolás voltam), hogy ha egy hím és egy nőstény szaporodásképes utódokat képes létrehozni, akkor azok egy ugyanazon faj hímje és nősténye. Meg azt tanultam, hogy idegen fajok - ha egyáltalán létrejön egyedeik között a nász - legfeljebb csak szaporodásképtelen utódokat hoznak létre. Magasabb rendű fajok között mindenképpen.
Azóta hallottam arról, hogy közeli rokonságban álló fajok esetében lehetséges termékeny utódok születése.
A patkányfélék, az egérfélék családjának tagja, a rágcsálók rendjébe tartozó nem.
A házinyúl a nyúlalakúak (nem a rágcsálók) rendjébe tartozó üregi nyúlnak a háziasított formája.
Nézd meg a két nem rendszertani besorolását (a fajokig eljutni további lépcsőket jelentenek - a nyúlalakúak rendje nem olyan szerteágazó, azért kevesebb a „lépcsőfok”)!
Ország:        Állatok (Animalia)
Törzs:          Gerinchúrosok] (Chordata)
Altörzs:        Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:       Emlősök (Mammalia)
Alosztály:     Elevenszülők (Theria)
Alosztályág:  Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend:                  (Euarchontoglires)
Rend:           Rágcsálók (Rodentia)  <--->  Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Alrend:         Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád:                    (Muroidea)
Család:        Egérfélék (Muridae)  <--->  Nyúlfélék (Leporidae)
Alcsalád:     Egérformák (Murinae)  <--->  Valódi nyulak (Leporinae)
Nem:          Patkányok (Rattus)  <--->         (Oryctolagus)
A rendszertani besorolásuk az öregrendig közös, de azután látható: elég távoli rokonságban állnak egymással. Következésképpen nem valószínű, hogy - akár mesterséges úton - egyáltalán lehetséges volna utóduk...
vitorlavita 2012. április 7., 22:43 (CEST)[válasz]