Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-04-04

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kategorikus

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent az hogy kategorikus? Például "kategorikusan kijelenti", "kategorikus kijelentés", "Az angolok tartózkodnak a túlzottan kategorikus kijelentésektől", stb. A kategória tudom mi: 2. rendű halmaz (matematikai logikával foglalkozok). Köszönöm.
--62.165.230.65 (vita) 2012. április 4., 17:25 (CEST)[válasz]

kategorikus mn 1. sajtó vál Határozott ellentmondást nem tűrő. 2. Fil Feltétlen érvényű <tétel, ítélet>.

Forrás: Magyar értelmező kéziszótár, 1. kötet, 658. p.

Vt6605 vita 2012. április 4., 17:37 (CEST)[válasz]

kategórikus (görög→latin→magyar) 1. tételes (ítélet) 2. határozott, feltétlen, ellentmondást nem tűrő (parancs, kijelentés) (forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 2. kiadás, 417. oldal, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974 ISBN 963 05 0378 6)
kategórikus Korlátlan érvényű, általános (forrás: Tótfalusi István: Vademecum, 2. kiadás, 173. oldal, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963 11 4299 X)
Lehet, hogy az ékezetkülönbség (o-ó) jelentéskülönbséget jelent!
A kategórikus melléknév valóban a kategória főnévből ered. Aminek története viszont régebbi, mint a modern matematikai alkalmazása - csak három mondatot idézek a Magyar nagylexikonból:

kategória <görög>: 1. filozófiai terminus. Arisztotelésznél logikailag az egyedi predikátumok fölé rendelt végső fogalmakat, ontológiailag pedig létterületeket jelent. Arisztotelész eleinte nyelvkritikai szempontból (a Topikában) az ún. »kategóriahibák« elkerülésének eszközeként, majd (a Katégoriákban) logikailag határozta meg a kategóriát mint legfelső, redukálhatatlan predikátumtípust. Eredetileg a teljesség igénye nélkül adott meg tíz kategóriát (szubsztancia, mennyiség, minőség, reláció, hely, idő, helyzet, birtoklás, hatás és szenvedés), majd ezeket a lehetséges predikátumok teljes sorának nyilvánította, amelyben kifejeződik a valóság struktúrája. [...]” (folytatás: Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 653. o. ISBN 963-9257-02-8  )

vitorlavita 2012. április 4., 19:49 (CEST)[válasz]