Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-03-09

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-23 Ma

2012. 3. 6. « 2012. 3. 7. « 2012. 3. 8. « 2012. 3. 9. » 2012. 3. 10. » 2012. 3. 11. » 2012. 3. 12.

Napi szöveg

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

a 2012 napi szöveget hol találom és hogy tudom letölteni

--87.97.104.24 (vita) 2012. március 9., 15:22 (CET)

Ha a kérdés esetleg a Tudakozó archívumának a 2012. évi részét firtatná, akkor az itt található. Ha valami másról lenne szó, akkor kérünk egy kis segítséget a megfejtéshez. - Orion 8 ^vita 2012. március 9., 16:41 (CET)

Nehezen olvasható magyar nyelvű Braille felirat egy logóban

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Szól a Szív Alapítvány logójában alul van egy felirat Braille-írással. Feltehetően azt akarja mondani, hogy „szól a szív”, hiszen ugyanez a logó tetején lévő latin betűs feliratnak is. Ha ezt nem tudnánk, önmagában nehezen tudnám elolvasni a feliratot: az alapvonal elég görbe, és az „l” és „a” betűk után is össze van nyomorítva a szóköz.

De most tekintsünk el a szóközöktől, és nézzük a felirat elejét. Itt az „sz” betű előtt van egy karakter, ami úgy néz ki, mintha a 4-6 pontokból állna. Mi ez a karakter és mit jelent? Én arra tudok tippelni, hogy egy nagybetű-jel akart lenni, de akkor csak a 6 helyen lévő pontból kéne állnia.

A weblapon lévő kép a logóról, amire hivatkoztam, elég rossz minőségű. Ezt a logót eredetileg élőben láttam egy táblán (Budapesten, a Vakok Intézete mellett), és ott merült föl bennem ez a kérdés. Ott nem fotóztam le a táblát, mert azt gondoltam, az alapítvány weblapján biztos lesz jó minőségű kép.

Ezt a kérdést már föltettem az angol Wikipédia tudakozójában is, de ott eddig nem tudott senki segíteni, úgyhogy gondoltam, itt is megkérdezem.

--– b_jonas 2012. március 9., 16:44 (CET)

válasz:

Én nem ismerem a Braille-írást! De találtam az alapítvány logójának egy másik képét! Ezen nincsenek elmosódva a pontok (legalábbis szerintem)! Íme:

Vakok tanintézete - Civil szervezetek

Ha ez a kép sem jó, akkor ugyanezen az oldalon megtalálható a vakok iskolájának többféle elérhetősége...

vitorla^vita 2012. március 9., 22:46 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Miért nem kérdezed meg tőlük? Az angol wikiben valószínűleg nem ismerik a magyar ábécé jeleit, és lehet, hogy ez valahogy ahhoz kötődik. Én az idézőjel jelére gondoltam, de olyat nem láttam. Szerintem nyugodtan eressz meg egy e-mailt a vakok iskolájának, ott van a címük, furcsállnám, ha nem válaszolnának. - Orion 8 ^vita 2012. március 9., 22:49 (CET)

A Braile-írás cikkben, amire hivatkoztam, szerepel az idézőjel: a nyitó idézőjel 2-3-6, a csukó idézőjel pedig 3-5-6. – b_jonas 2012. március 9., 23:01 (CET)

Megtaláltam a megoldást (szerintem). Egy weblap, amire a Braille-írás cikk hivatkozik, leírja, hogy a 4-6 a nagybetű jele a magyar Braille írásban, csak ez a mi cikkünkben nem szerepel (mindjárt kijavítom). – b_jonas 2012. március 9., 23:06 (CET)

Ez viszont felveti, hogy kéne valami megbízható forrást keresni, ami a magyar Braille-írás lehető legteljesebb leírását adja, hogy javítani tudjam a cikket. – b_jonas 2012. március 9., 23:36 (CET)

b_jonas, ezeket nézd meg:

• A magyar Braille-ábécé a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége honlapján.
• Pajor Emese [et al.]: Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek (jegyzet). (hely nélkül): ELTE BGGYK, mek.oszk.hu/09800/09880. 2009.  

Ebben a 2.3.1 rész vége felé kezdődnek a magyar Braille-írásra vonatkozó részek, a 2.3.9 történeti áttekintés a magyar Braille-írás fejlődéséről. Alapos munkának nézem, és érdemes megnézni az irodalomlistáját és linklistáját is a 90-95. oldal táján.

Az említett jegyzetben ezt olvasom:

• „A Braille-írásban csak egyfajta betűtípus létezik (olyan, mintha síkírásban mindent nyomtatott kisbetűkkel írnánk.). A nagybetűket, amit a magyar helyesírásnak megfelelően használunk, úgy kapjuk, hogy az adott betű (szó) elé egy nagybetűjelet teszünk. Ez jelenleg a 4, 6 pont.”
• „Az utolsó változtatás 1978-ban történt, amikor a nagybetű eddigi jelölését megváltoztatták a 4, 6-os pontra.”
• „A nyolcpontos Braille-ben (viszont) nincs szükség a nagyvetűjelre, mert ha bármely betűhöz kidomborítjuk a hetes pontot is, akkor nagybetűt kapunk.”
  „A nagybetűjel az angol Braille-írásban a hatos pont.”

--Karmela posta 2012. március 10., 01:21 (CET)

Nézzétek meg a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján látható képet is, amely link a honlap akadálymentes változatára. Ezen a képen fönt dekoratív felirat látható Braille-írással, a „Köztársasági Elnöki Hivatal” szöveggel.

Ezen a feliraton is túl keskenyek a szóközök, úgyhogy a szavak összefolynak. Ez most valami divat? (Nem lepődnék meg, nagyon sok reklámplakáton lehet hasonló módon szedett szövegeket látni, csakhogy Braille-írásnál ez különösen ronda.) Vagy valami technikai probléma, például egy elcseszett Braille betűtípus?

Mellesleg a feliratra V. T. Toth blogbejegyzése hívta föl a figyelmemet. – b_jonas 2012. június 8., 10:45 (CEST)

nyomtatvány

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a 19-ik században, hogy tudtak kéziratot ugyanolyan kézzel irt betükkel kinyomtatni. vagyis szerox-olni?

--178.48.124.186 (vita) 2012. március 9., 18:06 (CET)

válasz:

Legelébb egy helyesírási hibára mutatok rá: nem szerox, hanem xerox (kiejtése: kszeroksz) - e szó eredetéről: Fizikai Szemle 1997-1 Tar Domokos: Selényi Pál és a xerográfia.

Nyomtatásról írsz. Nyomtatással sokszorosítani bármilyen betűtípusú szöveget lehet. Ha a szöveg betűkészletének stílusa kézírásra hasonlít, akkor az ilyen betűtípussal kiszedett szöveget is tetszés szerint lehet sokszorosítani.

Ha a kinyomtatni szó csak elírás... Akkor arra kell gondolnod, hogy a 19. században a nyomtatáson kívül még nem volt gépi másolás: csak a fényképezés volt akkoriban feltalálva, ami a 19. század második felében, sőt még a század végén sem volt általános használatú. De azt elképzelhetjük, hogy voltak olyan írnokok, nem is kis számban (mert abban a korban az írnokság egy nagyon komoly foglalkozás volt - az ókor óta - a középkori kancellisták és kódexmásolók is írnokok voltak), akik olyan professzionálisan tudtak betűket írni (mert ez volt a foglalkozásuk), oly magas szinten megtanulták a kis és nagybetűket, vagyis az ABC kétszer 26 betűjét (az ékezetes betűket ebből a szempontból is ezek közé számíthatjuk) megrajzolni, oly tökéletes egyformasággal, hogy laikus szemmel a másolatok összehasonlításakor a különbségeket nem nagyon lehet megtalálni. (Gondold meg, hogy festményeket másolnak, éppenséggel ún. hamisítványokat állítanak elő ügyeskezű festők - pedig ilyen másolatok előállítása bizonyára sokkal nehezebb!)

vitorla^vita 2012. március 9., 21:11 (CET)

Ha hozzávesszük, hogy régen a nagy címletű bankjegyeket is cirádás kézírással készítették, sőt, hiteles bűnügyi eset, hogy egy angol szabadkézzel készített nagyon meggyőző hamisítványokat belőlük, megsejthetünk valamit abból, hogy régen a kézírás művészete a legkifinomultabb iskolákban milyen magas szintre is emelkedhetett. - Orion 8 ^vita 2012. március 9., 22:54 (CET)

Kézirat eredetiségvizsgálata, hol?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hol tudnám az eredetiségét megvizsgáltatni egy nagyon fontos ,19-ik századi kéziratnak?

--178.48.124.186 (vita) 2012. március 9., 18:09 (CET)

Mit lehet kérdezni (amire válaszoltok is)?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit lehet kérdezni,amire válaszoltok is?

--178.48.124.186 (vita) 2012. március 9., 18:11 (CET)

válasz:

Kedves kérdező! Üdvözlünk honlapunkon!

Látom, hogy 3 percenként teszel fel nekünk kérdéseket, s utolsó kérdésed alapján azt is látom, hogy máris várod a válaszunkat! Ez arra a felfedezésre vezet engem, hogy bizonyára először jársz itt! Miért? Ez a siettetés arra mutat, hogy még nem gondoltál arra: el kellene olvasnod a Tudakozó elején, a bekeretezett részben található bevezető részt. Ebben sok mindent leírtunk, elég részletesen, felesleges is lenne itt megismételni - de a te esetedre tekintettel egy kivételt teszek:

„Az olvasószolgálat önkéntesei, ha tudnak, segítenek a válasz megtalálásában. Ez egy-két napot igénybe vehet, nézd meg a kérdésedet több alkalommal is! Mielőtt újra megkérdezed ugyanazt, keresd meg a kérdésedet, talán már vár a válasz. 3 nap múltán a kérdésed az Archívumba▼ kerül át.”

Fontos a harmadik szó: önkéntes! Mi a szabadidőnket áldozzuk a Wikipédia szerkesztésére!

Úgy gondolom, erre a kérdésre megadtam a választ! Sajnos, csak most, mert nekem csak most lett szabadidőm; viszont a válasz máris megszületett, mert erre könnyen megadható volt! Az előző két kérdésedre majd meglátjuk, ki tud és mikor...

Jaaa, majd elfelejtettem! Azt is megírtuk a keretes részben, hogy elsősorban egy enciklopédiába-lexikonba illő kérdéseket érdemes nekünk feltenni! De ha belépsz az Archívumba, akkor azért láthatsz más példákat is...

vitorla^vita 2012. március 9., 20:16 (CET)