Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-02-02

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-19, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-15 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-16 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-17 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-18 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-19 Ma

2012. 1. 30. « 2012. 1. 31. « 2012. 2. 1. « 2012. 2. 2. » 2012. 2. 3. » 2012. 2. 4. » 2012. 2. 5.

Információt keresek egy újhelyi magyartanárról

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hol találom meg volt magyartanáromról a közzétett információkat Sátoraljaujhelyben tanított 1965-1969 -ig.

--188.157.248.107 (vita) 2012. február 2., 17:28 (CET)

mert:

Muszáj! Aki nem ismeri Sátoraljaújhelyt, az azt sem tudja, hogy csak általános iskola van-e, vagy van-e középiskola is! Esetleg több is (általános iskola biztosan)!!! És egy iskolában is több magyartanár is dolgozik - egy időben is, hát még évtizedeken keresztül! Azt sem árulod el, hogy te ki vagy, amivel esetleg segítenél nekünk a tanárod beazonosításában! No, és milyen információk - ez a szó itt most szinte dodonai hangulatot idéz - megtalálásához adjunk segítséget?

Ez hány ismeretlenes egyenlet? És ehhez - egyenletrendszer helyett - mindössze egyetlen állítást kaptunk: szeretnéd megtalálni... Ezért!

(A kérdésednek a címet én adtam!)

vitorla^vita 2012. február 2., 18:51 (CET)

Több címre ugyanazt küldve csak 1-szer foglalja a sávszélességet

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy megoldható-e, hogy több címre ugyanazt a nagyméretű adatot küldve, 1 adathoz több címzettet rendelve csak a címzettek felsorolása miatt foglaljon több helyet (4 byte IP-cím + 2 byte portszám), az adat csak 1-szer foglalja a sávszélességet. Például 1 MB elküldése 1000 címre csak 6000 byte-tal foglaljon több sávszélességet, mint 1 MB elküldése 1 címre. A TCP, UDP szócikkek ilyet nem is említenek, 1 adathoz csak 1 címzett van. Műsorszórásnál nem tudom mit használnak (internetes rádió, TV). Ha van ilyen, akkor az a bittorrentet is helyettesíthetné. Köszönöm.

--94.21.36.205 (vita) 2012. február 2., 19:45 (CET)

A megoldást nem ismerem, de annyit meg kell jegyeznem, hogy az internetszolgáltató általános szerződési feltételeit alaposan tanulmányozd, mielőtt ilyen mutatványhoz fognál. Az egy adatsor elküldése 1000 címre elég durva spammelésnek hangzik, és a szolgáltatók ezért akár egy szó nélkül is elzárják nálad a netet, végleg. A UPC-ről legalábbis tudok ennyit, másoknál is meglehet ez a szabály. Ráadásul náluk a kimenő forgalom talán már valóban 1000-szeres lesz, amit nyilván nem fognak üdvözölni. A fájlmegosztást pedig optimalizálásnak hívott korlátozással büntetik. - Orion 8 ^vita 2012. február 2., 20:15 (CET)

Kipróbálni egyenlőre nem akarom. Programozó vagyok, azért érdekel. Ha ilyen programot készítek, például egy ilyen bittorrent klienst vagy web/ftp-szervert, akkor az nyilván csak annak küldi aki kéri. Az tehát nem számít, hogy az internetszolgáltatóm mit enged meg, pláne ha nem is én használom a programot. Egyébként LAN alapú DIGI van. 94.21.36.205 (vita) 2012. február 2., 21:26 (CET)

Programozó vagy, és ilyet kérdezel? --Porrima^eszmecsere 2012. február 2., 23:41 (CET)

Én is programozó vagyok, és fogalmam sincs a probléma megoldásáról, mivel soha nem foglalkoztam ezzel a témával. A kérdés pontos volt és udvarias, ezt nekünk már nagyon meg kellene becsülnünk. - Orion 8 ^vita 2012. február 3., 18:53 (CET)

Tökéletesen igazad van: azt hittem, hogy amit én amatőrként tudok, azt minden programozó tudja, de ha mégsem, akkor nem itt kérdezi meg... (Annyi számítógépes fórum van, hogy Dunát lehet rekeszteni velük) --Porrima^eszmecsere 2012. február 3., 19:28 (CET)

Előszöris nem értem, miért furcsa ha egy programozó ilyet kérdez. De megfogalmazhatom másképp is: internetes műsorszórásnál, mondjuk ha valamilyen eseményt közvetítenek az interneten, például mozgókép hanggal, HD minőségben: ha 1 nézőnek kell 10 Mbit/s, és 10 millióan nézik (mondjuk nem tudom hányan nézték a 2011-es Junior Eurovíziós dalversenyt, én nem), akkor ahhoz 100 Tbit/s kell. Na most például akkor beállítanak 1000 darab 100 Gbit/s-es internetkapcsolattal rendelkező szervert a CERN-be, mert máshol úgyse kapnak 100 Tbit/s kapcsolatot, vagy valahogy máshogy csinálják? Egyébként nem tudom, gyártják-e már a 100 Gbit/s-est (4 érpár * 25 Gbit/s, optikai). Lehetőség például hogy aki nézi, továbbküldi másnak, és így láncba rendeződnek. A probléma viszont az, hogy ha valaki nem a közvetítő honlap driverét használja nézésre, hanem másikat, az lehet hogy nem továbbítja másnak. Persze ha nem sokan csinálják ezt, rendben lenne, de ha a 10 millió néző 1%-a csinálja, már akkor is 1 Tbit/s kellene. Egyébként ha lehetséges ugyanazt több címzettel elküldeni, az internetszolgáltató kimenetén ez nem lenne 100 Tbit/s, mert 1 kimeneti vonalon legfeljebb 10 Mbit/s lehetne, hiszen szintén több címzettel küldené tovább. Vonalanként tehát nem lehetne nagyobb forgalom, de összesen se, mert úgysincs 10 millió kimeneti vonala. Amikor már elérkezett a világ másik végére, a nézők összes internetszolgáltatójánál összesen már lehet 100 Tbit/s, és nyilván lesz is. De nem vonalanként. Mivel 64 KB a maximális csomagméret, és akkor a leghatékonyabb ha a csomag 1/2-e adat és 1/2-e cím, ezért 5000 címzettel a leghatékonyabb, ekkor a címzettek miatt duplájára nő a forgalom, de még így is 2500-ada mintha ugyanazt többször küldenénk. Az egyáltalán nem mindegy hogy 100 Tbit/s vagy 40 Gbit/s.

Ha van sok számítógépes fórum, akkor a forgalmasabbak közül ajánlhatnátok néhányat. Köszönöm.

Ja és a továbbküldés se megoldás: 10 Bit/s letöltési sebességnél van akinek csak 1 Mbit/s a feltöltési sávszélessége. Ha el is érheti a maximális sebességet, még ígyis 90 Tbit/s kellene. Jó, van akinek több mint 1 Mbit/s, de átlagosan 4 Mbit/s-nél nem több, így ez csak annyira elég hogy 100 Tbit/s helyett 60 Tbit/s kell: több mint fele. 92.249.131.121 (vita) 2012. február 3., 19:32 (CET)

válasz

A lényeg: ahogy az analóg műsorszórásnál, a neten is helyi további szerverekkel (relay-átjátszókkal) sokszorozzák meg a sávszélességet. Tehát egy adó csak kevés átjátszónak adja át, fa-gráf vagyis piramis módszerrel aztán próbálnak mindenkit elérni. Ha túl sokan vannak, úgy a vételi minőség is romlik, darabosabb lesz. Magyar tanulmány: Komáromi Zoltán: Műsorszórás az interneten Angol szócikkünk: en:Internet television. Ezt a fórum kategóriát átnézheted a gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban: PC Fórum: Internetes műsorszórás --Rodrigó ⇔ 2012. február 4., 10:31 (CET)