Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-10-20

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29 Ma

2011. 10. 17. « 2011. 10. 18. « 2011. 10. 19. « 2011. 10. 20. » 2011. 10. 21. » 2011. 10. 22. » 2011. 10. 23.

Ausztriába a rendszerváltás előtt

• Auszzriába a rendszerváltás előtt

Sziasztok! Abban kérném a segítségeteket, hogy az 1950-es és 1980-as évek között hogyan lehetett átlépni az osztrák-magyar határt turisztikai céllal? Lehetett-e, milyen útlevéllel, hogyan lehetett azt beszerezni? Köszönettel: --Ksanyi ^vita 2011. október 20., 08:44 (CEST)

Én úgy tudom, hogy 3 évente lehetett nyugatra menni. Jugoszláviába évente. Volt valami kishatár átlépő is, bár nem tudom, hogy Ausztriába is érvényes volt-e. Volt egyébként egy devizakvóta, amely emberekre volt levetítve. Szajci ^pošta 2011. október 20., 09:04 (CEST)

Valóban, 3 évenként, de voltak kivételek! Nyugati országokba a (kék fedőlapú) útlevél kéréséhez a munkahely ajánlására is szükség volt. Ez utóbbit az 1950-es évektől kezdve nem mindenki kaphatta meg, 1970-re már csak azt próbálták vizsgálni, hogy szándékodban áll-e visszajönni. A munkahelyi ajánlást a vállalat igazgatója írta alá, de ezt nem tette meg a pártitkár előzetes hozzájárulása nélkül. A teljes családnak, csak nehezen adták meg - (feltételezték, hogy azért megy az egész család, mert nem akarnak visszajönni). Megszabott devizát adtak (max. 100 dollár), de eldugva a vámosok elől ki lehetett vinni magasabb összeget is (ha itthon betudtad szerezni, vagy az előző utadból megmaradt). A személyi igazolványt és a katonakönyvet a rendőrségen/kiegészítő parancsnokságon le kellett adni. 3-4 ezer Ft értékű árút lehetett behozni vámmentesen, de az árát ők szabták meg, a blokk, vagy szerződés nem volt elfogadható. (De sok múlott a vámoson akinek módjában állt eltekinteni ha kicsit nagyobb értéket hoztál be). - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. október 20., 09:48 (CEST)

Pontosítok: az útlevél önmagában még nem volt elég, a kiutazási engedélyt esetről-esetre kellett beszerezni a magyar hatóságoktól, a vízumot pedig a külország konzulátusától. A kivihető deviza mértékéke az időszak folyamán folyamatosan nőtt, és attól is függött, hogy van-e külföldi meghívód. A hetvenes években, feltéve, hogy volt külföldi meghívód, elvileg akár évente is elutazhattál, csakhogy gyakorlatilag üres zsebbel (5 dollár, ilyesmi). A három évenkénti szabály az önálló utazásra szólt, és akkoriban már a személyit sem kellett leadni. A kivihető összeg is futotta idővel akár egy hónapra is, de csak ha magaddal cipelted a kaját, sátraztál és autostoppal közlekedtél.

A közvetlenül a határon lakóknak voltak könnyítéseik, de azt talán majd olyan válaszolja meg jobban, aki érintett volt.

 Karmela posta 2011. október 20., 12:35 (CEST)

Én csak a 80-as évek végére emlékszem, akkor már az ment ki, aki akart, de csak 3 évente lehetett x összegű valutát váltani (100 dollár körül volt akkor is, asszem; gyereknek talán 1 évente lehetett, de lehet, hogy kevesebbet, nem emlékszem), de a feketepiacon csak az nem vett, aki nem akart. Mi akkor vettünk videót, meg videokazettákért is átmentünk, amikor arra jártunk, mert itt még rohadt drága volt. (emlékszem, visszafele jövet a fiatal vámos csaj kérdezte, hogy „videokazettát mennyit hoztak?” mire apa: „miért, mennyit szabad?” „tízet.” „az jó, mert pont tíz van.” kicsit se volt átlátszó :D) meg egyszer magunkkal vittük a szomszédasszonyt a valutakerete miatt, amikor tévét venni mentünk, mert az oké, hogy annyi pénzt csempészel ki, amennyit akarsz, de az feltűnő, ha visszahozol vmi cuccot, ami már ránézésre is többe kerül, mint amennyi pénz elvileg lehetett nálad. Persze kisebb cuccoknál megvoltak a trükkök, pl. kajáspapírba csomagolva a hűtőtáskába teszed tíz szendvics alá, meg ilyenek.

ellenben rohadt hozzú sor volt Hegyeshalomnál mindig, volt, hogy órákat kellett várni, mert minden kocsit átnéztek, mondjuk nemcsak a nyugati határon, hanem úgy általában a határokon. de volt egy hangulata, az emberek kiszálltak beszélgetni az álló kocsikból, meg a kocsi tetején kártyáztak, ilyenek :D ennél már csak az volt viccesebb látvány, amikor a rendszerváltás után beindult a bevásárlóturizmus Ausztriába („ezt hol vetted?” <affektáló hangsúly>„jaaj, a máriahilferstrászén”</affektáló hangsúly>) és mindenki vette ezeket a Gorenje hűtőket, valamiért nagyon nagy szám volt akkor. elég szürreális látvány volt a kocsisor, ameddig a szem ellát, és mindnek a tetején odaszíjazva ott a Gorenje hűtő :D (na, tiszta nosztalgikus hangulatba kerültem. a taxisblokádról nem akarsz hallani? mert arra is emlékszem.)

Anyukám a határ mellett nőtt fel a 60-as, 70-es években, de ő is a 80-as években járt először Ausztriában. Alensha 2011. október 25., 00:54 (CEST)

Szobor Messinában

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az OTRS-levelezőrendszerre érkezett az alábbi kérdés egy kedves olvasónktól, aki tud, kérem válaszoljon itt:

Sziciliában, Messinában van egy szobor, ahol egy angyal arany nyíllal

mutatja az időt. Pontosan mi ennek a szobornak a neve, mit jelképez és

hol található? (tér, utca stb)

--Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 20., 12:12 (CEST)

• Meg kéne néznie ezt a két oldalt, hogy vajon erről a harangtoronyról van-e szó az aranyozott szobrokat mozgató óraművével: [1][2]

 Karmela posta 2011. október 20., 23:25 (CEST)

Valóban erről a toronyról (a dóm harangtornya) van szó, de nem a harangozó angyalokról. A torony másik oldalán, alacsonyabban van egy csillagászati óra, amin egy angyal nyíllal mutatja az aktuális dátumot (ez tkp. egy öröknaptár). Ezen az oldalon megnézhető egy kinagyítható képen. Helyszín: Piazza Duomo.

azagi ^vita 2011. október 22., 13:58 (CEST)

Egy kis kiegészítés: Az olasz Wikipédiának egy külön cikke van a harangtoronyról (a tér neve, ahol áll: Dóm tér): it:Campanile del Duomo di Messina, ez a németnyelvű könyvoldal ír viszonylag bőségesen róla: Sizilien: griechische Tempel, römische Villen, normannische Dome und barocke, és a Commons is tartalmaz képeket róla: commons: Category:Horloge astronomique de Messine.

A német oldal szerint a világ legnagyobb mechanikus órájáról van szó, és a straßburgi Gebrüder Ungerer cég készítette 1933-ban.

 Karmela posta 2011. október 22., 19:16 (CEST)

Kamatos kamat

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

Kamatoskamat

--Nonpcb ^vita 2011. október 20., 20:37 (CEST)

válasz:

Arra kérünk, hogy érthető, kerek mondatokban kérdezz, hiszen itt, a Wikipédia olvasószolgálatában emberekkel beszélsz!

Valamifajta választ mégis megfogalmazok:

A kamatos kamat számítás lényege, hogy az időközben esedékessé vált kamatok tőkésítésre kerülnek.

Tegyük fel, hogy befektetünk 100 000 forintot 5 évre, az időszak alatt a kamatláb 9 százalék, és a kamatokat ez alatt az idő alatt soha nem vesszük fel, hanem újra és újra befektetjük őket (vagyis a kamatszámítás alapjául szolgáló tőke folyamatosan növekszik). Mekkora összeg lesz a számlánkon az 5. év végén?

Az első év végén a felvehető összeg(FVÖ) ennyi lenne:

FVÖ = 100000 * 1,09

A második év végén:

FVÖ = (100000 * 1,09) * 1,09 = 100000 * 1,09²

A harmadik év végén:

FVÖ = (100000 * 1,09²) * 1,09 = 100000 * 1,09³

A negyedik év végén:

FVÖ = (100000 * 1,09³) * 1,09 = 100000 * 1,09⁴

Az ötödik év végén:

FVÖ = (100000 * 1,09⁴) * 1,09 = 100000 * 1,09⁵

Mivel

1,09⁵ = 1,5386239 (hét tizedesjegy pontossággal),

azért a betett 100 000 Ft a lekötéstől számított ötödik év végére

FVÖ = 100000 * 1,5386239 = 153 862 Ft (egész forintra kerekítve)

felvehető összegre hízik.

Ha a számolással végeztél, akkor olvasd el ezt a web-oldalt! Érdemes!

vitorla^vita 2011. október 20., 23:17 (CEST)