Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-02-02

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-20, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-16 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-17 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-18 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-19 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-20 Ma

2011. 1. 30. « 2011. 1. 31. « 2011. 2. 1. « 2011. 2. 2. » 2011. 2. 3. » 2011. 2. 4. » 2011. 2. 5.

Projektor műkődési leírása, üzembe helyezése

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--86.101.245.66 (vita) 2011. február 2., 07:45 (CET)

A működésükről általánosságban a címben hivatkozott szócikkünkben olvashatsz. De az üzembe helyezés már kényesebb téma, jobb volna hozzá tudni, hogy milyen projektort akarsz beszerelni. – barricade breaker ^vita 2011. február 2., 10:40 (CET)

Országház ingyenes látogatása

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy az Országház ingyenes látogatására mikor kerül sor a XI kerületi lakosoknak?

--84.2.149.196 (vita) 2011. február 2., 11:10 (CET)

A Parlamentet akár most is körbejárhatod - virtuálisan, a honlapján: [1].

Egyébként meg, szintén a Parlament weboldalán írják Az Országház látogatásának rendje lapon, hogy „Magyar anyanyelvű vendégeink számára az Országház megtekintése díjmentes.” Javítsatok ki, ha tévedek. – barricade breaker ^vita 2011. február 2., 11:43 (CET)

Mitől császár a császár?

Sziasztok! A fenti kérdés ötlött fel bennem, vagyis mi alapján nevezzük császárnak a császárt? Elolvastam a fent hivatkozott wiki lapot mely szerint „A császár olyan uralkodó, akiknek királyok a hűbéresei – azaz ő a királyok királya vagy nagykirály – és felette csak Isten áll.”, de hallottam már olyat is, hogy az a császár, aki több ország királya, tehát több országban is uralkodik. Várom válaszaitokat – barricade breaker ^vita 2011. február 2., 12:06 (CET)

---

A "több országban uralkodik" meghatározás nem pontos. Valójában császári cím a Római Birodalomtól az érett középkorig egyetlen egy volt, a bizánci császár. A császár által elismert uralkodók voltak a királyok. A hagyományos történelemszemlélet szerint Nagy Károly volt az első nem bizánci császár, amihez ma már kétség fér (mármint hogy valóban felvette-e a császári címet, és azt mennyiben sikerült elismertetnie Bizánccal.) Mindenesetre az érett középkorban létrejött a kétpólusú császári hatalom, az egyik Bizánc volt, a másik pedig a Bizánc által sokáig el nem ismert Frank Császárság. Ennek földrajzi okai vannak: Bizánc egyszerűen nem tudott már Nyugat-Európában beavatkozni. A későbbiekben az orosz cári hatalom is Bizánc mintájára lett keleti császárság, sőt egyenesen bizánci legitimációra támaszkodva. Persze ebbe a fogalomkörbe nem érdemes a kínai császárt és a japán császárt belekeverni, ezek csak megnevezések, de nem takarnak az európaihoz hasonló jelentést. LA^pankuš→ 2011. február 2., 12:17 (CET)

válasz másik megközelítéssel

A császár olyan uralkodó, aki magát, és hatalmát Julius Ceasar-hoz hasonlította. könnyen bélátható hogy a cézár szóból alakult ki a császárság, majd ez a diktatórikus hatalmi berendezkedés lett a minta. Ezután I. Károly frank császár nevéből alakult ki a Király szó. – Rodrigó ⇔ 2011. február 2., 23:04 (CET)

Némiképp vitatkoznék ezzel, hiszen akkor a római uralkodók nem lennének császárok. Ők még nem tudtak arról, hogy Caesar lesz majd a diktátorok mintaképe, ezért Augustus-nak nevezték magukat. A caesar mint cím csak Diocletianus alatt tűnik fel, mint az augustus alá rendelt „helyettes uralkodó” (tetrarchia). A római időkben a császárt a királytól az augustus és a rex cím különböztette meg. A rex a regio szóra vezethető vissza, tehát valamely kisebb territórium önálló uralkodóját jelentette.

A császár mint cím a német kaiser alakon keresztül terjedt el. Érdekessége, hogy a kiejtés nem az erasmida változatot („cézár”) követi, hanem az eredetihez sokkal közelebb álló „kaiszar” formára megy vissza. Ebből az következik, hogy a tetrarchia idejének caesari címe mehetett át a germánokhoz. Tehát Caesar személyéhez csak áttételesen van köze, közvetlenül a római „alcsászár” címre vezethető vissza.

A király fogalomra a latin nyelvek még mindig a rex-ből származó szavakat használnak. A szóhasználat tehát folytonos, ezért bármiből is ered a magyar „király” szó (nem tartom elfogadhatónak a szláv etimológiát), annak semmi köze nincs ahhoz, hogy Károlyhoz akart volna valaki hasonlítani. A királyi cím egyébként sem – mint a császár alatti minőség – köthető Károlyhoz. LA^pankuš→ 2011. február 3., 10:54 (CET)

LA, légy szíves olvasd el ezeket a szócikk idézeteket, és ha továbbra is más a véleményed, akkor forrásokkal alátámasztva egészítsd ki az tárgyszavak cikkeit. Augustus ezért princeps-nek neveztette magát, isten fiának, miután fogadott apját, Julius Caesar-t halála után az istenek közé emelték...A későbbi princepsek mind felvették Caesar nevét is, ezért az az uralkodó szinonimája lett. valamint A magyar király szó Nagy Károly nevéből származik, szláv közvetítéssel. – Rodrigó ⇔ 2011. február 4., 16:51 (CET)

---

Köszönöm a válaszaitokat – barricade breaker ^vita 2011. február 4., 16:27 (CET)

Kedves Rodrigó! Én nem szóltam hozzá ehhez a kérdéshez! Én tkp. érdeklődéssel olvastam, mi a válaszunk a feltett kérdésre!

• A hierarchiáról - a császár és a király viszonyáról - én nem szögeznék le semmit: egyszerűen kijelentésnek tekintem - a bizánci császár, a német-római császár, az osztrák császár, a japán császár, az oroszok cárja, a franciák császára (stb.)... mind azt mond magáról, amit akar! Mindegyik másképpen pozicionálja magát...
• Nyelvészeti szempontból nézve pedig én is úgy tudtam, hogy a császár szó Julius Caesar nevéből ered... (Ennél többet nem tudtam.) És a király szó pedig magyar szó lehet, minden nyelv hasonló szavától eltér: nem a latin rex, nem a német könig, nem az olasz re, nem az angol king, nem a francia roi, hanem leginkább az orosz король vagy a szlovák kráľ szóra hasonlít - vagyis a mi király szavunk talán szláv eredetű! De ez csak az én spekulációm - nem vagyok nyelvész...

vitorla^vita 2011. február 5., 00:09 (CET)

Rodrigo: a jelzett cikkeket egyszer majd alaposan átnézem és javítom. A fentieket most csak fejből írtam, de a történeti folyamatoknak megfelelő. Augustus princepsnek nevezte magát. Persze. Ez volt az általa választott cím, mivel Róma még jó sokáig nem ismerte el a monarchikus formát, és nem nevezhette magát rexnek. Caesar nevét csak a Iulius–Claudius-dinasztia "tagjai" vették fel, csatlakozva Augustushoz, aki ezzel a caesari örökbefogadást rögzítette. A Caesar nevet a Flaviusoktól kezdve nem vették fel az uralkodók. Ehelyett viszont az Augustus nevet mint címet használták. És a caesar címként tér vissza, mint alcsászár a tetrarchiába. Továbbá nyilvánvaló, hogy a német kaiser szó még a klasszikus latin nyelv használatának idején került germán használatba. De az kizárt, hogy a Iulius–Claudius-dinasztia idején, mert akkor a germánok még nem kerültek olyan szoros kontaktusba rómával – no meg államszervezetük se nagyon volt –, hogy uralkodói címet vettek volna át.

Vitorla: a magyar király szóról csak annyit jegyeztem meg, hogy nem tudom elfogadni a szláv etimológiát. A miértje hosszadalmas, de annyit talán röviden, hogy kizárólag a túlünk keletebbre lévő szlávoknál van korol, karol és hasonló. Akikhez nekünk semmi közünk. A hozzánk közeli déli szláv nyelvekben kral. Ebből nem lehetett király, legfeljebb fordítva, a királyból kral. Az átvételek irányának meghatározása neuralgikus pontja a nyelvészetnek, amit finnugrászaink úgy oldanak meg, hogy minden szláv–magyar közös szót kizárólag a szlávra vezetnek vissza, és szerintük a szláv nyelvekben egyetlen magyar jövevényszó sincs. Ez pedig nyilvánvalóan nem igaz. Ezenkívül épp a nagy szláv egység gyanús ebben a tekintetben, hiszen épp Nagy Károly idejétől a szlávság már nem képzett egyetlen nyelvi tömböt, amelyben ilyen egyöntetűen eltejedhetett volna ez a szó. Ha szláv szó lenne, akkor bőven Károly előttről kéne származnia, viszont a "király" szó éppen az egyik olyan lehet, ami a magyaron keresztül terjedt el a szláv nyelvekben. LA^pankuš→ 2011. február 5., 09:00 (CET)