Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-11-17

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ősmagyar vallás

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kedves Wikipédisták! Szeretnék ősmagyar vallásról olvasni, örülnék, ha tudnátok ajánlani könyveket vagy más információforrást! Tudományosat, nem sumérosat! Köszönöm! Anna - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 207.62.217.252 (vitalap | szerkesztései) 2010. november 17., 00:00

Ősmagyar vallás. A cikk alján további irodalmat is találsz. – Pagonyfoxhole 2010. november 17., 00:28 (CET)[válasz]

Zách Felícián

[szerkesztés]

(Megválaszolhatatlan.)

Azt szeretném megtudni, hogy
--212.49.164.20 (vita) 2010. november 17., 10:49 (CET)Zách felícián[válasz]
Ebből ugyan nem jöttem rá, hogy mit szeretnél megtudni, de lásd a Zách Felicián című szócikkünket. Ha nem elégíti ki a kíváncsiságod, akkor tedd fel újra a kérdést, de úgy, hogy mi is megértsük. – Szabi237 vita 2010. november 17., 11:18 (CET)[válasz]

honnan lehet tudni hogy -nak vagy -nek?

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan tudhatom hogy nak vagy nek, pl ferfinak, nem ferfinek, parlamentben es nem parlamentban. Mi a szabaly? Melyik helyes: parlamentban vagy parlamentben?
--93.186.23.238 (vita) 2010. november 17., 12:30 (CET)[válasz]

ajánlat:

Vannak nyelvi-nyelvtani kérdésben (hozzám képest mindenképpen) szakértőbb szerkesztőtársaim! Amíg ők válaszolni fognak, addig én a következőket tudom elmondani szabályként:
  • A kétféle ragban mély (vagyis a) és magas (vagyis e) a kötőhang hangszíne. Általában eszerint kell illeszkednie a ragnak a ragozott szóhoz - a parlament szó utolsó szótagja magas hangrendű, ezért a helyesen ragozott alak: parlamentben.
  • Vannak a mai fül számára rendhagyó esetek. Ilyen a férfi szó is! Az utolsó szótagja i-t tartalmaz, vagyis magas hangrendű a szótag, mégis a ragnak mély hangrendűnek kell lennie: férfinak. Ezt azzal tudod ellenőrizni, hogy más ragokkal is kipróbálod, hogyan hangzik, melyik ragváltozat nem fülsértő - példák: férfiak, férfitól, férfiból stb. Hogy miért tér el az előbb mondott szabálytól az erre a szóra érvényes alak, az a múlt ködébe vész! Talán valamikor volt mély hangrendű i hangunk, ami mára eltűnt a nyelvünkből (legalábbis írásban nem jelöljük)?!
vitorlavita 2010. november 17., 14:42 (CET)[válasz]

A magánhangzókat két hangrendbe soroljuk: mély hangrendűek az a, o, u, magas hangrendű az összes többi. Általános szabály, hogy ha a toldaléknak van magas és mély hangrendű változata is (nak/nek, tól/től, nál/nél stb.) akkor a csak mély hangrendű magánhangzókhoz a mély hangrendű toldalék jár, magashoz a magas. Eddig sima ügy.

Viszont sok szó vegyes hangrendű. Ez már problémás dolog, és csak a szakmában sokat gyűrődött nyelvészek tudják talán az összes szabályszerűséget, amelyet a beszélt magyar nyelv szokásaiból megállapítottak. Egy első segítség az is, hogy a mély hangrendű magánhangzót tartalmazó szótagra végző szóhoz rendszerint mély hangrendű toldalék jár, magashoz magas. De az a helyzet, hogy ezt a dolgot már inkább irányítja a szokás, az anyanyelv begyakorlása során olvasott, hallott sok szó rögzült alakja, mint amennyire szabályok alapján ebben tájékozódni képesek vagyunk.

A férfi egy érdekes dolog, mert a toldalékok kialakulásakor a szó még férfiú volt, ahogy ezt egyes esetekben ma is használjuk, ezért teszünk hozzá mély hangrendű toldalékot. De biztos vannak más kivételek is, és igazság szerint nem jár megvetés annak, aki a kétesélyes helyzetekben nem azt választja, amit mások, esetleg a többség. Tényleg hozzá kell próbálni a szóhoz mindkét változatot, és ami jobban tetszik, azt választani. Volt már olyan helyzet is, hogy egy hosszabb írásban többször is előforduló szónál nem tudtam a kérdést eldönteni, még az érzékem sem segített. Emiatt aztán véletlenül hol ilyen, hol olyan toldalékkal használtam a szót, ahogy éppen kijött az adott pillanatban, és csak utólag visszaolvasva vettem észre a kettős helyzetet. - Orion 8 vita 2010. november 17., 16:26 (CET)[válasz]

A szó hangrendje mély, ha csak a, o, u (és ezek hosszú változatai) fordulnak elő benne, magas, ha csak a többi, különben vegyes. Összetett szónál csak az utolsó elem számít. Mély hangrendű szóhoz a mély, magashoz a magas toldalék tartozik. Vegyes hangrendél az utolsó magánhangzó dönt: ha mély, vagy magas és illabiális (e, é, i), akkor mély a toldalék, különben magas. Ez még mindig nem pontos, de elég jó közelítés. – Tgrvita 2010. november 17., 19:10 (CET)[válasz]

Vegyes hangrendnél nem minden esetben dönt az utolsó magánhangzó: pl. szuterénnek, de kanapénak; Galileinek, de Garibaldinak; Anyeginnek, de Buharinnak stb. Ez mitől van? – Villanueva vita 2010. november 17., 20:42 (CET)[válasz]