Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-10-01

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Puding

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki találta fel a pudingot és mikor?
Googleben próbáltam utána nézni, de csak puding recepteket hozott ki. Meg itt wikipédián is próbálkoztam itt pedig Agatha Christie kötetét dobta ki. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kactus (vitalap | szerkesztései) 2010. október 1., 14:39

válasz:

Valószínűleg ez a történelem homályába vész! Legalábbis akkoriban még nem nagyon foglalkoztak szabadalmi jogokkal... A következő szövegrészlet alapján gondolom ezt a történelmi időpontot (Forrás: A sütőcukrászat történetének áttekintése (Szamos Miklós honlapjáról)):
Cukrászcéh működéséről a legrégibb adat Párizsból származik 1270-ből. A cukrászok ez idő tájt, mint utcai árusok, kiáltozva kínálták portékájukat. Nem a legjobb hírnévnek örvendtek árujuk silánysága miatt.
Franciaországban, ebben az időben a nemzeti sütemény a lepény volt. Ebből fejlődött ki a leveles vajas tészta. Angliában a puding volt a legkedveltebb sütemény és csak több száz évvel később kezdtek kekszet készíteni. (A kiemelés tőlem származik.)
Vagyis - ezek szerint - a puding legalább 700 éves lehet... Nem hiszem, hogy egyetlen és ismert feltalálója lenne!
vitorlavita 2010. október 1., 15:02 (CEST)[válasz]

Fehér folt a körmön

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mitől alakulnak ki azok a pici fehér foltok a körmön. Gyerekként azt mondta minden felnőtt, hogy attól, hogy vitaminhiányom van, de ez a magyarázat ma már nem elégít ki. Szeretném megtudni, van-e pontos biológiai magyarázata a fehér foltoknak? Köszönettel,
--Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 1., 15:08 (CEST)[válasz]
Én úgy tudom, hogy a fehér folt kalciumhiányt jelent. – Szabi237 vita 2010. október 1., 15:16 (CEST)[válasz]
Köszi, pontosítok. A köröm szaruanyaga átlátszó. A fehér foltocskák valamilyen festékanyag megjelenésével keletkeznek a szaruban. Arra lennék kíváncsi, hogy mi ez a festékanyag, és mitől és hogyan kerülnek bele a köröm szarujába. – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 1., 15:24 (CEST)[válasz]
Itt egy ismeretterjesztő-tudományos cikk, erről a kérdésről (lehet, hogy még a pontosított kérdésre is válaszol? nem olvastam végig a cikket): National Geographic: Miért keletkeznek fehér foltok a körmön? - vitorlavita 2010. október 1., 15:28 (CEST)[válasz]
Ez nagyon jó cikk, köszönöm! De a foltok anyagára illetve keletkezésük módjára nem ad választ. – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 1., 15:48 (CEST)[válasz]

en:Leukonychia a tudományos neve, erre rákeresve talán írnak valahol a formálódásáról. Alensha 2010. október 1., 16:02 (CEST)[válasz]

Itt egy nagyon részletes írás.

Domonkos Zsolt:Árulkodó fehér foltok

  • "A körömgyökérben, a mátrixban termelődik az az anyag, amelybõl a köröm képződik. A mátrix a körömágybarázda alatt fekszik, és folyamatosan termeli a körmöt alkotó kemény szarupikkelyeket (kerantinból, a terhelést jól bíró, összetett felépítésű fehérjékbõl állnak). Ezt a folyamatot azonban apró sérülések, tápanyaghiány és anyagcserezavarok vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai megzavarhatják. Ekkor a szaruanyag másképp épül fel, szerkezete megváltozik, apró léghólyagocskák záródnak be a szaruba (ennek jele a fehér folt a körömben). Számos olyan, az egész szervezetet érintő hiányállapot van, amelynek jeleként a köröm foltokban vagy csíkokban fehéresen elszínezõdhet. Legismertebb a cinkhiány, de az enyhe kalciumhiány, valamint a vitaminok közül a B6-vitamin (piridoxin) hiánya is összefüggésbe hozható a leukonychiával."

Dencey vita 2010. október 1., 22:50 (CEST)[válasz]

Nagyon szépen köszönöm! – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 4., 11:42 (CEST)[válasz]

Vörösvértestek

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az lenne a kérdésem, hogy megik emlős állat vörösvértestjei tartalmaznak érett állapotban is sejtmagot? Elvileg összesen egy ilyen van, de sem a Természettudományi kisenciklopédiában, sem az interneten nem találtam meg, a Wikipédia idevonatkozó része pedig sajnos nagyon hiányos. Előre is köszönöm!
--Arisztotelész vita 2010. október 1., 16:31 (CEST)[válasz]

válasz:

Ezen internetes „Kíváncsiak klubja” szerint a madaraknak vörösvérsejtjük van...
vitorlavita 2010. október 1., 16:53 (CEST)[válasz]

Na de itt emlősökről van szó. Szalakóta vita 2010. október 2., 12:15 (CEST)[válasz]

Igen, emlősökről... De csak ezt találtam (ami különben nincs is alátámasztva szakszerűnek tekinthető forrással - de hát „ha nincs ló, akkor szamár is jó” :-)). Minden internetes forrás csak arról beszél, hogy a vörösvérsejt - mire elhagyja a csontvelőt - már sejtmag nélküli alakzat, ettől kezdve a neve: vörösvértest.. És minden esetben csak az emberi szervezet alkotóelemeként kerül szóba - vagyis emlős-alkotórészként egyáltalán nem említik sehol. Meg még arra sem találtam magyarázatot (talán nem voltam elég figyelmes), hogy ez a sejtmag-szétesés miért „jó” a szervezet (az anyagcseréje?) szempontjából... Végeredményben minden forrás ugyanazt a két-három sztereotíp mondatot ismételgeti...- vitorlavita 2010. október 2., 13:02 (CEST)[válasz]

Én azt találtam, hogy sokak szerint a teve ilyen, mások cáfolják. Tudományos publikációban [1] olvasom most, hogy „az emberben és a legtöbb emlősben a vörösvértestek sejtmag nélküliek és alakjuk rendszerint bikonkáv lencse. Kivétel ez alól az ellipszoid vörösvértest, ami a Camellidae család tagjaira (pl. láma, alpaka) jellemző.” Nekem ebből úgy tűnik, hogy az övék csak alakjában különbözik, de a mondat valóban félreértelmezhető úgy, hogy a sejtmag meglétében is. Alensha 2010. október 2., 15:29 (CEST)[válasz]

Köszönöm a segítséget! (Arisztotelész vita 2010. október 2., 20:06 (CEST))[válasz]