Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-10-01
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Ma
Puding
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy ki találta fel a pudingot és mikor?
- Googleben próbáltam utána nézni, de csak puding recepteket hozott ki. Meg itt wikipédián is próbálkoztam itt pedig Agatha Christie kötetét dobta ki. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kactus (vitalap | szerkesztései) 2010. október 1., 14:39
válasz:
- Valószínűleg ez a történelem homályába vész! Legalábbis akkoriban még nem nagyon foglalkoztak szabadalmi jogokkal... A következő szövegrészlet alapján gondolom ezt a történelmi időpontot (Forrás: A sütőcukrászat történetének áttekintése (Szamos Miklós honlapjáról)):
- Cukrászcéh működéséről a legrégibb adat Párizsból származik 1270-ből. A cukrászok ez idő tájt, mint utcai árusok, kiáltozva kínálták portékájukat. Nem a legjobb hírnévnek örvendtek árujuk silánysága miatt.
- Franciaországban, ebben az időben a nemzeti sütemény a lepény volt. Ebből fejlődött ki a leveles vajas tészta. Angliában a puding volt a legkedveltebb sütemény és csak több száz évvel később kezdtek kekszet készíteni. (A kiemelés tőlem származik.)
- Vagyis - ezek szerint - a puding legalább 700 éves lehet... Nem hiszem, hogy egyetlen és ismert feltalálója lenne!
- vitorlavita 2010. október 1., 15:02 (CEST)
Fehér folt a körmön
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy mitől alakulnak ki azok a pici fehér foltok a körmön. Gyerekként azt mondta minden felnőtt, hogy attól, hogy vitaminhiányom van, de ez a magyarázat ma már nem elégít ki. Szeretném megtudni, van-e pontos biológiai magyarázata a fehér foltoknak? Köszönettel,
- --Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 1., 15:08 (CEST)
- Én úgy tudom, hogy a fehér folt kalciumhiányt jelent. – Szabi237 vita 2010. október 1., 15:16 (CEST)
- Köszi, pontosítok. A köröm szaruanyaga átlátszó. A fehér foltocskák valamilyen festékanyag megjelenésével keletkeznek a szaruban. Arra lennék kíváncsi, hogy mi ez a festékanyag, és mitől és hogyan kerülnek bele a köröm szarujába. – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 1., 15:24 (CEST)
- Itt egy ismeretterjesztő-tudományos cikk, erről a kérdésről (lehet, hogy még a pontosított kérdésre is válaszol? nem olvastam végig a cikket): National Geographic: Miért keletkeznek fehér foltok a körmön? - vitorlavita 2010. október 1., 15:28 (CEST)
- Ez nagyon jó cikk, köszönöm! De a foltok anyagára illetve keletkezésük módjára nem ad választ. – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 1., 15:48 (CEST)
en:Leukonychia a tudományos neve, erre rákeresve talán írnak valahol a formálódásáról. Alensha 2010. október 1., 16:02 (CEST)
Itt egy nagyon részletes írás.
Domonkos Zsolt:Árulkodó fehér foltok
- "A körömgyökérben, a mátrixban termelődik az az anyag, amelybõl a köröm képződik. A mátrix a körömágybarázda alatt fekszik, és folyamatosan termeli a körmöt alkotó kemény szarupikkelyeket (kerantinból, a terhelést jól bíró, összetett felépítésű fehérjékbõl állnak). Ezt a folyamatot azonban apró sérülések, tápanyaghiány és anyagcserezavarok vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai megzavarhatják. Ekkor a szaruanyag másképp épül fel, szerkezete megváltozik, apró léghólyagocskák záródnak be a szaruba (ennek jele a fehér folt a körömben). Számos olyan, az egész szervezetet érintő hiányállapot van, amelynek jeleként a köröm foltokban vagy csíkokban fehéresen elszínezõdhet. Legismertebb a cinkhiány, de az enyhe kalciumhiány, valamint a vitaminok közül a B6-vitamin (piridoxin) hiánya is összefüggésbe hozható a leukonychiával."
– Dencey vita 2010. október 1., 22:50 (CEST)
- Nagyon szépen köszönöm! – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. október 4., 11:42 (CEST)
Vörösvértestek
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Az lenne a kérdésem, hogy megik emlős állat vörösvértestjei tartalmaznak érett állapotban is sejtmagot? Elvileg összesen egy ilyen van, de sem a Természettudományi kisenciklopédiában, sem az interneten nem találtam meg, a Wikipédia idevonatkozó része pedig sajnos nagyon hiányos. Előre is köszönöm!
- --Arisztotelész vita 2010. október 1., 16:31 (CEST)
válasz:
- Ezen internetes „Kíváncsiak klubja” szerint a madaraknak vörösvérsejtjük van...
- vitorlavita 2010. október 1., 16:53 (CEST)
Na de itt emlősökről van szó. Szalakóta vita 2010. október 2., 12:15 (CEST)
- Igen, emlősökről... De csak ezt találtam (ami különben nincs is alátámasztva szakszerűnek tekinthető forrással - de hát „ha nincs ló, akkor szamár is jó” ). Minden internetes forrás csak arról beszél, hogy a vörösvérsejt - mire elhagyja a csontvelőt - már sejtmag nélküli alakzat, ettől kezdve a neve: vörösvértest.. És minden esetben csak az emberi szervezet alkotóelemeként kerül szóba - vagyis emlős-alkotórészként egyáltalán nem említik sehol. Meg még arra sem találtam magyarázatot (talán nem voltam elég figyelmes), hogy ez a sejtmag-szétesés miért „jó” a szervezet (az anyagcseréje?) szempontjából... Végeredményben minden forrás ugyanazt a két-három sztereotíp mondatot ismételgeti...- vitorlavita 2010. október 2., 13:02 (CEST)
Én azt találtam, hogy sokak szerint a teve ilyen, mások cáfolják. Tudományos publikációban [1] olvasom most, hogy „az emberben és a legtöbb emlősben a vörösvértestek sejtmag nélküliek és alakjuk rendszerint bikonkáv lencse. Kivétel ez alól az ellipszoid vörösvértest, ami a Camellidae család tagjaira (pl. láma, alpaka) jellemző.” Nekem ebből úgy tűnik, hogy az övék csak alakjában különbözik, de a mondat valóban félreértelmezhető úgy, hogy a sejtmag meglétében is. Alensha 2010. október 2., 15:29 (CEST)
Köszönöm a segítséget! (Arisztotelész vita 2010. október 2., 20:06 (CEST))