Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-12-22

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Ma

2009. 12. 19. « 2009. 12. 20. « 2009. 12. 21. « 2009. 12. 22. » 2009. 12. 23. » 2009. 12. 24. » 2009. 12. 25.

lefekvés = betakarózás ?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Egy fűtött szobában ülök felöltözve, nem végzek fizikai munkát, kellemes a közérzetem.

Miért van az, ha ugyanebben a ruházatban lefekszem pihenni, be kell takaróznom, különben fázom?

Azért sem értem a dolgot, mert úgy tudom, alvás közben csökken a testhőmérséklet.

Ha netán takaró nélkül alszom el, fázni fogok és egy idő után felébredek.

--misibacsi*^üzenet 2009. december 22., 10:23 (CET)

Szerintem egyéni a dolog! Sok minden befolyásolja az embert, mikor alszik jól! Pl. a hőmérséklet, vagy akár a levegő páratartalma is befolyásolja az alvást. A hőleadás - vagyis, amivel nem engedjük, hogy a testünk felmelegedjen - alvás közben csak izzadással érhető el. Ez komoly energiaigényű folyamat. Hogy mikor fázol, és mikor nem, ez sokmindentől függ. Ezt - külső körülményeken kívül - az edzettség, a testi felépítés, az egyéni érzékenység is befolyásolja. Az sem mindegy, hogy (a takaró helyett) rendes ruházat van rajtad, az mennyire tartja meg a meleget, mennyire engedi át a párát: műszálas otthoni melegítő vagy pamut pizsama stb. Nekem pl. az baj, ha a hátam fázik. S mivel nem tudok tartósan a hátamon fekve aludni, muszáj (legalább) a hátamat betakarnom... - vitorla^vita 2009. december 22., 11:44 (CET)

Misibacsi, azért nem értem a kérdésedet, mert azt írod, hogy alvás közben a testhőmérséklet, és a tiéd is csökken, amikor lefekszel. Ha arra gondoltál, hogy csak alvás közben csökken, de te még nem alszol, akkor értem, de ha lefekszel pihenni, akkor azért a tested visszavesz kicsit a fűtésből, én is ismerem. De szerintem meghatározóbb, hogy amikor állsz, ülsz, akkor a test körüli hőköpeny felfelé áramlik és végig a test mellett haladva melegít. Amikor lefekszel, egy nagy felületről száll felfelé a felmelegedett levegő, ami jóval nagyobb utánpótlást kívánna. Az elalvás utáni testhőcsökkenés persze ettől még létezik, ahogy mondod, tiszta ügy, a melatonin hatása. ([1]) Az egyébként érdekes, hogy ha az ágyban fázol, akkor a törzsed hőmérséklete nőni fog, a végtagok rovására, de ettől a fázás még nem múlik el. (Ezt a túlélőtechnikák oktatói is mindig szóba hozzák, persze, de az már extrém helyzet.) Ilyenkor szokás az ágymelegítőt bevetni már régóta. Úgy tudom, hogy érzetre a has tája a legérzékenyebb a hőmérséklet csökkenésére, fiziológiailag pedig a szívtájék.

Azt, hogy a dolog egyénileg variálódhat, például az mutatja, hogy vannak, akiknek a lábfeje az elalváskor a várhatóval ellentétben melegedni kezd, ami kiváltója tud lenni a restless leg ("nyugtalan láb") nevű veszélytelen, de igen kellemetlen tünetcsoportnak. ([2]) És ismerek olyan embert is, aki elalváskor akár még vacog is, de egy órával később már hányja le magáról a takarót, álmában. És nem fázik meg. - Orion 8 ^vita 2009. december 22., 16:53 (CET)

Ezért nem úgy írtam, hogy "elalvás=betakarózás?", mert már lefekvéskor, elalvás nélkül is jelentkezik az a kellemetlen érzés, hogy be kell takarózni, különben fázni fogsz. Nem hiszem, hogy valami egyéni érzékenységről lenne szó, családtagjaim körében is megfigyeltem. A "hőköpeny" ennek magyarázata lehet (erről még sehol nem olvastam). misibacsi*^üzenet 2009. december 22., 19:05 (CET)

Válasz: minden izommunka hőtermeléssel jár. Az ülő embernek tartani kell magát, és a karjait is valamennyire mozgatja. Az alvó ember teljesen elernyed, így a hőtermelés töredékére esik. Most nem találtam meg a pontosabb adatokat, de úgy tudom egy átlagember könnyű munkavégzéskor 80-100 wattot ad le. – 87.239.216.21 (vita) 2009. december 22., 22:27 (CET)

misibacsi kérdéséhez hasonlót én már az orvosomnak is feltettem, és ő elmagyarázta, hogy az alváskor és az ébrenlétkor más-más rendszerek (szimpatikus és a paraszimpatikus) veszik át az uralmat a vegetativ idegrendszer fölött, és ez okozza az eltérő testhőmérséklet-szabályozást. Majd mindjárt utánaguglizok egy kicsit, mert úgy járja, hogy az itteni válaszokat hivatkozásokkal is alátámasszuk. Karmela^üzenőlap 2009. december 22., 22:33 (CET)

Már találtam is valamicske használhatót magyarul, mégpedig a sulineten: [3]. Kiderül belőle, hogy a szimpatikus rendszer a fűtőközpontot, míg a paraszimpatikus a hűtőközpontot befolyásolja. A Kislexikonban pedig ez áll: A szimpatikus idegrendszer mozgósítja a szervezet működéseit a veszélyes helyzetekben a védekezésre, a paraszimpatikus idegrendszer viszont növeli az energia- és anyagépítést, a tartalékolást.

Angolul már sokkal bőségesebb az anyag, ezt találtam a legérdekesebbnek a feltett kérdéssel kapcsolatban:

• The Body's Themoregulation During Sleep. sleepdex.org  (Nagyrészt ezeken a kutatási eredményeken alapszik: [4]

Az egészből az derült ki a számomra, amit magamtól is tudok, tehát hogy elalvás előtt a meleg környezet a jó, de később már a hűvösebb környezet biztosít jobb alvást. A felsorolt kísérletek azonban csak igazolják és leírják ezeket a jelenségeket, de nem magyarázzák meg.

Az angol és a német Wikipédiának van viszont egy használható en:Thermoregulation és de:Thermoregulation cikke is.

Karmela^üzenőlap 2009. december 22., 23:52 (CET)

Kedves Misibácsi,akik előttem próbáltak válaszolni,mindegyikük mondott valamit.Talán igen,alkati kérdés,az-az te ilyen vagy.A te alapkérdésed "fázás érzet"különféle módon nyilvánul meg.Ehhez gondold hozzá az életkort is.Nem mindegy,hogy kisbabáról van szó,suhancról vagy egy hajlott korú emberről.Aztán mondjuk,nálam ilyen nincs.Miért ? Nekem nincs melegem +35°C-os melegben(izzadok mint a ló) és nem fázom -10°C-os hidegben(nem izzadok mint a ló)(pedig nem vagyok már mai ló) normálisan felöltözve a helyzethez megfelelően.Az előző esetében elfelejtem fevenni jegesmedvebundám.Aztán nem mindegy milyen az ember állapota.Mert ha cukorbetegség(diabetes mellitus 1-2),mely szó tartalmazza a betegség fogalmát,mégsem betegség,hanem állapot van jelen,akkor a kapiláris erek károsodása ,keringési redellenességet okoz(elsősorban a végtagokban) és ez(nem megfelelő energiaellátás)a fázás érzetét eredményezi.[5] [6] Nekem ez a véleményem és főleg alvás közben ne fázz,gondolj a "szex alvás közben"-re,az sem kutya.Megteheted,hiszen "te vagy a misibácsi"(idézet:Dencey)Ez egy december végi könnyű válasz volt.

Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2009. december 23., 13:27 (CET)

Nálam a lefekvés=elalvás reláció is lehetséges, nyelvileg is – "megyek lefeküdni", "korán lefekszem" –, csak ezért bizonytalankodtam, de olykor a gyakorlatban is, bár sosem akkor, amikor kellene.

A hőköpeny egy néhány centiméter vastag, a test által felmelegített levegőréteg a test körül, de a fogalom a Google szerint mérnöki összefüggésekben is használatos, hőtermelést, hőveszteséget vizsgáló kérdésekben. A ruhával fedett részen vékonyabb, mert a ruha valamennyire szigetel. A szél azért okoz fázást, mert elfújja a hőköpenyt, és növeli a testfelület hőveszteségét. Van egy jópofa mondás: "Ha fázik a lábad, tegyél fel kalapot." Ez, bár természetesen óriási túlzás, de érzékelteti azt a megfigyelést, hogy a kalap karimája alatt feltorlódik a test körül felfelé szálló melegebb levegő, és így ha a szél nem fúj, legalább az arc körül megnöveli a hőköpeny vastagságát. A hőköpeny révén lehetséges az is, hogy szélcsendes, hideg időben, akár havas tájon is félmeztelenül sem fázik egy ideig az ember. Az előbb, igazodva a tudomány szelleméhez, elvégeztem egy kísérletet, és megállapítottam, hogy ha valóban csak hanyatt fekszem, akkor a testem középső részén egyértelműen a levegő hűlését éreztem. A test körül ekkor is meleg a levegő, de ez a réteg felszállva nem melegíti a test álló helyzetben feljebb levő részét, amelynek így hűvösebb levegővel találkozik.

A megfigyelésem viszont két kis részlettel is megtoldotta a magyarázatot. Először is az ágy egy ideig hidegebb a testnél, ezért a hátamat is hűtötte, ami növeli a hűvösség általános érzetét. Később, az ágyban átmelegedve a hűs ágyfelületek ismert módon jól tudnak esni, optimalizálva a takaró alatti hőegyensúlyt, de kezdetben emiatt is lehet fázni kicsit. A másik: álló helyzetben a ruha általában nem tapad a testhez, így a ruha alatt egy kitűnő hőszigetelő réteg van. Lefekve a ruha a testre simul, eltüntetve ezt a szigetelőréteget, növelve a hőveszteséget.

A fizikai magyarázatokat szerintem kimerítő alaposságal végigvettem. A fiziológiai változások, az egyéni megszokás, ízlés, testi állapot, életkor, miegyéb ezekbe jól belekavarnak. Ezek alapján mindannyian leszűrhetjük a bölcsességet: az ágy mellett mindig legyen kéznél egy takaró is. Orion 8 ^vita

Azokat a kísérleteket, amiket fentebb belinkeltem, olyan körülmények között végezték, ami kizárja a hőköpeny képződését. Az űrhajósok ruhájához hasonló öltözetben a külső hőmérsékletet teljesen kontroll alatt tartották. Mivel így is fennállt az elalváskori igény a melegebb környezetre, és az álmatlanságban szenvedőknek így is hosszabb álmot biztosított a későbbi hűvösebb környezet, a magyarázatokat alighanem a fiziológiai és nem a fizikai területen kell keresni. Karmela^üzenőlap 2009. december 23., 22:27 (CET)

Belekavarnak, mondám. A két magyarázat együtt érvényesül. Bár misibacsi korábban kijavított, és ő csak egyszerű lefekvésre gondolt, elalvás nélkül. Ilyen aprólékos gonddal nem sokszor analizálhatták a jó kis heverészés természettudományos részleteit. - Orion 8 ^vita 2009. december 23., 22:46 (CET)

Mindenkinek köszönöm a kimerítő, alapos válaszokat! misibacsi*^üzenet 2009. december 23., 23:09 (CET)