Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-12-20

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Ma

2009. 12. 17. « 2009. 12. 18. « 2009. 12. 19. « 2009. 12. 20. » 2009. 12. 21. » 2009. 12. 22. » 2009. 12. 23.

Fekete István: Vuk

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Jó napot kívánok! Kérdésem a következő: Mit tudunk a regény születésének körülményeiről? Előre is köszönöm a segítségét! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 92.249.207.180 (vitalap | szerkesztései) 2009. december 20., 08:51

Fekete István

Vuk (film)

Tudod-e? - Ki írta a Vuk című regényt?

Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén.

– Dencey ^vita 2009. december 20., 09:04 (CET)

Avatár

Visnu és tíz avatárja

Mi az Avatar szó jelentése?

Ennek a szövegnek a helyére írd a kérdésedet kerek mondatokban!

--78.92.155.122 (vita) 2009. december 20., 14:44 (CET)

1. válasz:

Avatár szócikkünk áttanulmányozásával megkapod a választ. Egyébként avatárnak szokás nevezni az internetes közösségekben (pl. fórumoldalakon) választott "inkarnációt", azaz képet. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 20., 16:41 (CET)

2. válasz:

Az avatar szó a szanszkritból jön (avatara, अवतार) és a hinduizmusban egy földreszállt és emberi vagy állati alakban megtestesült istent vagy isteni tulajdonságot jelent. A leggyakrabban Visnu egy inkarnációjára vonatkozik. (en:Avatar, de:Avatar)

Bővebben lásd a Μatthaeus Damascenus megjelölte cikket.

A szó manapság felkapottá vált és számos modern jelentést is kapott, például egyes Unix rendszerekben a superusert nevezik avatarnak. A sci-fi könyvek, filmek, filmsorozatok, számítógépes játékok a legkülönfélébb jelentéseket adták a szónak. (en:Avatar (disambiguation))

Most is éppen egy ilyen című film jön a mozikba. A filmbeli avatárok emberek és földönkívüliek génanyagából mesterségesen létrehozott lények.

Karmela^üzenőlap 2009. december 20., 17:50 (CET)

Írország

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Írország téli ünnepeiről hagyományairől szertnék érdeklödni.

--193.68.43.1 (vita) 2009. december 20., 16:34 (CET)

Benne van az Írország cikkünkben. Szalakóta ^vita 2009. december 20., 21:42 (CET)

Miért van ez?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Youtube-on láttam olyan videókat, hogy egy befőttesüvegbe benzint öntenek, kifúrják a tetejét, és meggyújtják. Ekkor elkezd berregni, mint egy motor. Miért ad ki ilyen hangot? És mi történik ilyenkor?

--86.101.101.239 (vita) 2009. december 20., 20:07 (CET)

Láthatnánk mi is azokat a videókat? Linkeket kérünk!

Hol zajlik le az égés? Kívül, vagy a fedél alatt?

Sok oka lehet a hangadásnak... levegő szaggatott beáramlása a lyukon keresztül az üveg belsejébe... a befőttesüveg tetejének membránszerű alakváltozása...

vitorla^vita 2009. december 20., 21:04 (CET)

Pl.:http://www.youtube.com/watch?v=AePLpM5SnqE - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.101.239 (vitalap | szerkesztései) 2009. december 20., 21:26

Válasz: Szerintem: Nincs benne semmi ördöngősség. A fedőn vágott lyukon át kiáramló "kipufogógáz" megrezegteti a fedőt, és az ad olyan hangot, mintha valódi kipufogó lenne. Valószínűleg abban lehet a dolog nyitja, hogy hasonló frekvenciával rezeg az üveg fedele, mint a motorok kipufogója. Ezt a rezgést jobban lehet látni pl. alábbi videó utolsó harmadában: http://www.youtube.com/watch?v=7ooQvgKBMHI&feature=related Mondjuk kicsit furcsa nekem is a látott jelenség, de ez van :)

– Fugyeee ^vita 2009. december 20., 21:51 (CET)

Kiegészítés:

Köszönöm a linket!

Némelyik kísérletnél látható, hogy a láng kráterszerű alakot vesz fel.

Vagyis, egyrészt, az üvegben lévő levegő mindenképpen kevés a folyadék elégetéséhez, másrészt az égéstermék eltávozása nyomáscsökkenést okoz az üvegen belül - a folyamatos égést biztosító levegő a lángoszlopon keresztül hatol be az üveg belsejében égő gőzhöz-gázhoz. Ez a pillanatonkénti légnyomásváltozás adja a ropogó hangot. - vitorla^vita 2009. december 20., 22:03 (CET)

Kiegészítés-2:

Nagyon érdekes felvétel, én is örülök, hogy belefutottam. Az én tippem az, hogy nem a fedél rezonanciája okozza a hangot, részben azért sem, mert a rögzített perem miatt az közel harmonikus rezgés lehetne, amely nem berregő, hanem búgó hangot eredményezne. A zajt a lyukon lökésszerűen ki-be áramló gázok okozzák, én azt sejtem. És ekkor meg kellene valahogy magyarázni, hogy miért történik ez az áramlás ritmikusan, hiszen az egy ideig viszonylag egyenletes magasságú hangot ritmikus jelenségnek kell okoznia. Nem tudom a helyzetet rendesen leírni, mert azt én nem tanultam, de szerintem körülbelül ugyanott keresendő a magyarázat, mint ahol arra a kérdésre is, hogy miért lobog a zászló. Mivelhogy a szél, különösen ha az egy járműre rögzített zászlót lobogtató menetszél, egy irányból, egyenletes erősséggel fúj, tehát a zászlónak kisimulva a széllel ellentétes irányba kellene mutatnia. Ezzel szemben hol egyik, hol másik oldalra tér ki, pedig mindkét oldalán azonos légáramlás van, és ez a rezgőmozgás stabilizálódik és nem csillapul. A befőttes üveg fedelén levő lyuknál a belül felmelegedő gázok kitörésekor és az ettől csendesülő égés hatására megritkult gáz helyére betörő, az égést újra megélénkítő levegő benyomulásakor a szűk helyen egymást akadályozó áramlások torlódnak össze, és ezek között áll fel egy egyensúlyi helyzetnek is felfogható, váltakozó irányú gázcsere. A lyuknál az áramlás minden bizonnyal kaotikus, azaz modellezhetetlen, matematikailag leírhatatlan, emiatt a két áramlás nem tud egymás mellett elhaladva stabilizálódni.

A zászlós példám azért illik ide, mert én azt hiszem, hogy a lyuk két oldalán az égés nélkül teljesen egyenletes nyomású, szimmetrikus levegő helyett az égés hatására valamelyik irányba átáramlani akaró gáz keletkezik, amely a lyuknál levő "frontot" nyilván elmozdítja valamelyik irányba. Ez a kibillenés kell ahhoz, hogy az ide-odaáramlás ingaszerű váltakozása megkezdődjön, és a váltakozást onnantól fenntartja a rendszernek az az igénye, hogy az egyik irányú áramlás megszűnjön, mert a másik irányúra több szükség van. Az égéshő onnantól fenntartja a váltakozást, egy gyorsan kialakuló frekvencián. Ráadásul a korai rezgések által az üvegben indukált nyomásváltozás eleve megtartani próbálja ezt a rezgést, valamiféle spontán kényszerrezgésként. Ezt a frekvenciát feltehetőleg befolyásolja a lyuk átmérőjén kívül annak alakja, az üveg magassága és átmérője, különös tekintettel a kettő arányára, az égéskor keletkező hő és a keletkező gázok nyomásának időbeli változása is. Gyakorlatilag megjósolhatatlan viselkedésű rendszer, bár mérésekkel fel lehetne térképezni az összetevők jelentőségét.

Ha a lyukat egy bizonyos méretig tágítanánk, a berregő hang elhallgatna, mert a kétféle áramlás már egyidejűleg megvalósulhat, és egy méret fölött a találkozási fronton születő örvények sem rombolnák le újra a kialakult áramlást. - Orion 8 ^vita 2009. december 21., 00:39 (CET)

Kiegészítés-3:

A zászló azért lobog, még az állandó sebességű menetszélben is, mert a zászló anyaga (tehát a zászlórúd, a zászló anyagában lévő varrások, meg minden egyéb mellékkörülmény) légörvényeket okoz, vagyis maga a lobogás jelensége mutatja meg, hogy nem tud tökéletesen sima lamináris (=réteges) áramlás kialakulni.

Ha „elfilozofálunk” ezen, hogy - teszem azt - minden ilyen zavaró körülményt ki tudnánk küszöbölni, akkor végül eljutunk a levegőrészecskék Brown-mozgásáig mint kiküszöbölhetetlen dologig... A részecskék Brown-mozgása statisztikus egyenletekkel kezelhető csak, mivel ezekben a mozgásokban mindenféle (egyenes vonalú, forgó, ütközések révén irányváltó, különböző sebességű) mozgás előfordul - következésképpen az örvényektől - akármilyen kicsik is - sehogyan nem tudunk megszabadulni! Tulajdonképpen azt mondhatjuk - miként a Newton-törvényeken való tűnődéseink alkalmával, miszerint az „egyenes vonalú egyenletes mozgás erőmentes térben” felismerése nagyfokú szellemi elvonatkoztatás eredménye, ugyanígy - a tökéletesen lamináris áramlás feltételezése is nagyfokú absztrakciót jelent.

vitorla^vita 2009. december 21., 09:24 (CET)

Mindez annyira igaz, hogy a szélcsatornákat építő intézetek mindig komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a szélcsatornában létrehozott áramlás minél közelebb legyen az ideális, lamináris áramláshoz.

A zászlónál egyébként a teljesen sima helyzettől való eltérést azonnal létrehozza a zászló berogyása, onnantól pedig már az örvényeké a pálya. De az érdekes, hogy egy merev, sík lap, például egy szélkakas "zászlója" is ide-oda mozog erős szélben, nyilván a spontán létrejövő örvények hatására. Széliránymérőkön ezért látni néha nem sík, hanem hegyes szögben terpesztett zászlót, amely kiküszöböli az örvénylés okozta csapkodást. - Orion 8 ^vita 2009. december 22., 17:05 (CET)