Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-12-18

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Ma

2009. 12. 15. « 2009. 12. 16. « 2009. 12. 17. « 2009. 12. 18. » 2009. 12. 19. » 2009. 12. 20. » 2009. 12. 21.

Útvonal-tervezés vasútállomástól vasútállomásig

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szeretnék eljutni Pécsről Dunaharastiba vonattal, hogy tudom ezt a legegyszerűbben megtenni?

--212.40.80.30 (vita) 2009. december 18., 07:15 (CET)

A Wikipédia nem menetrend, de pont az ilyen kérdések megválaszolására hozta létre a MÁV az ELVIRA-t.Vasúti útvonaltervező. – Stewe ^Feedback 2009. december 18., 07:42 (CET)

Az emberi szem mérete növekszik az élet folyamán??

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--81.183.255.124 (vita) 2009. december 18., 12:36 (CET)

1. válasz:

Természetesen igen, hiszen - sarkítva a kérdést - egyetlen sejből lesz egy nagy organizmushalmaz, következésképp minden szerv és annak alkatrészei növekednek az élet folyamán. Más kérdés, hogy arányaiban a fej kevesebbet változik, mint a hosszúcsonú testrészek, és ezen belül is általában a szem méretének aránya is változik, mert még kevésbé gyorsan növekszik a mérete, mint a fej egészének. Ettől függetlenül növekszik az is, nagyjából a növekedés teljes befejeződéséig. L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 18., 12:46 (CET)

2. válasz:

Születésünkkor a szemgolyónk átmérője 16-17 mm.

Életünk első 2-3 évében a leggyorsabb a szemgolyó növekedése, amíg eléri a 22,5-23 mm-es méretet.

További lassúbb növekedéssel 13 éves korunkra éri el végleges, kb. 24 mm-es átmérőjét.

(lásd: en:Human eye)

Az elmondottak a normalitás, de sajnos nem mindenkinél történik így.

Egy barátnőm szemgolyója ennél gyorsabban nőtt, és még 13 éves korában sem hagyott fel a növekedéssel, egészen 16 éves koráig. A szemfenék mindinkább kikerült abból a tartományból, amire a szemlencse fókuszálni képes. Csak nehezen korrigálható mérvű, egészen rendkívüli rövidlátás lett a következménye.

A halak szemgolyója és retinája a hal egész életében képes növekedésre, de az emlősökben már nincs meg ez a képesség.

(Lásd: Re: Does the human eyeball remain the same size from birth to death?, Faculty, Anatomy, Howard University. MadSciNet (2000. január 27.) )

Karmela^üzenőlap 2009. december 19., 01:30 (CET)

A BKV 86-os buszjárata

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

86os busz vonala és megállóit hol talaálom?

--84.2.8.177 (vita) 2009. december 18., 14:35 (CET)

Itt: http://www.bkv.hu - vitorla^vita 2009. december 18., 17:40 (CET)

Amúgy XI. kerület Függetlenségi Parktól jár valahova Óbudára. (Régen a Kosztolányi Dezső tértől.) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 19., 12:56 (CET)

Rokonság

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Érdeklődöm, hogy ha egy lány és egy fiú dédnagymamái testvérek voltak, szóba kerülhet-e köztük a házasság? Nem probléma-e ez a rokoni kapcsolat?

Köszönettel várom válaszukat! - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.0.108.43 (vitalap | szerkesztései) 2009. december 18., 17:02

Válasz:

A házasság még egészen közeli rokonok között is szóba jöhet. A probléma inkább az öröklött génrendellenességek felbukkanásában van. A közeli rokonok esetén könnyebben előfordul, hogy mindkét szülő ugyanazzal a hibás génnel rendelkezik, és ebben az esetben a gyermekek elkerülhetetlenül betegek lesznek (vérszegénységtől a vérzékenységig). Ma már rendelkezésre állnak olyan genetikai szűrővizsgálatok, amik elkerülhetővé teszik a kockázatot, mert előre megmondják, hogy előfordul-e ugyanaz a hibás gén mindkét szülőnél.

A konkrét esetben az érdekes körülmény az, hogy a pár férfitagjának a dédnagymama anyaági-e vagy sem. Anyaágon ugyanis a továbbadott X-kromoszómák miatt a férfi hordozhat ugyanolyan géneket, mint a párja, aki szintén a dédmamától örökölte. Apaági dédnagymama esetében a férfiben egyetlen olyan kromoszóma sincs, ami a dédnagyitól eredne. L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 18., 17:27 (CET)

Kiegészítés:

A fiskális oldalról nézve a házasságkötésnek nincs „természeti” akadálya, kivéve ha a házasulók meghatározott rokoni kapcsolatban állnak egymással,

mégpedig egyenesági rokonok, testvérek, az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint a testvér és a testvére vér szerinti leszármazója, és a házastárs és volt házastársa egyenesági rokona (a két utóbbi esetben a jegyző a házasságkötés előtt felmentést adhat e tilalom alól). Az érvényes törvény: 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, ebben a 8.§ A Wikipédia szócikke: Házasság#A házasságkötés akadályai

vitorla^vita 2009. december 18., 18:10 (CET)

Kire gondolsz, amikor azt mondod, hogy dédnagyanya? Ha a dédszülő volt közös, akkor a leszármazottak másod-unokatestvérek. Ha a nagyszülő dédanyja volt közös, akkor negyed-unokatestvérekről van szó. A katolikus egyház szerint az előbbi esetben nem házasodhatnak, de felmentést kaphatnak. Szalakóta ^vita 2009. december 18., 19:05 (CET)

Újra a rokonság.

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Köszönöm a gyors választ. Kiegészítésként írnám: Nem gondoltam, hogy van jelentősége, hogy anyai vagy apai ágon áll fenn a rokonság. A fiú anyukájának az apukájának az édesanyja és a lány anyukájának az anyukájának az édesanyja édestestvérek. Remélem érthető. Ebben az esetben mi a helyzet? - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.0.108.43 (vitalap | szerkesztései) 2009. december 18., 19:21

Ha anyai ágon van egy férfi a sorban(mint jelen esetben) akkor a házastársa által ha volt is hibás gén, jó eséllyel rekombinálódik. Megjegyzés: Dédszülők testvérek, tehát a nyolc ükszülő párból egy közös... olyan távoli, ilyen rokoni kapcsolatok akár feledésbe is mehetnek. A katolikus egyház éppen a rokonházasságok miatt kezdett hozzá az anyakönyv-vezetéshez. Stewe ^Feedback 2009. december 18., 19:35 (CET)

Igen, az egyik ükanya közös... de a fiú ágán megtörik az egyenes (anyai) ág... csináltam egy rajzot ehhez. - vitorla^vita 2009. december 18., 20:25 (CET)

Pontosítanék egy keveset: egy férfi még nem töri meg az X-kromoszóma folytonosságát. A férfi az X és Y kromoszómái közül az X-et anyjától kapja, és leányának továbbadja. Ha tehát mindkét ágon leányági leszármazás van, és az egyiken csak egy férfi ékelődik be, az még nem jelenti az X-kromoszómán lévő gének kiszelektálódását. Ebben az esetben biztosra nem mondható, de nagyon nagy a valószínűsége, hogy nincsenek közös génjeik a feleknek, de nem a férfi közbejötte miatt, hanem azért, mert az anya a leányának a két X kromoszómája közül csak az egyiket örökíti át leánygyermekébe, aki aztán az ő leányának megint csak az egyiket. Vagyis minden egyes generációban ötven-ötven százalék esélye van egy bizonyos génkészlet továbbörökítésének.

Ha két férfi lenne az egyik vonalban, akkor lehetne teljes bizonyossággal állítani, hogy nincs közös génkészlete a két leszármazottnak. Az első férfi ugyanis megkapja az anyától annak egyik X-kromoszómáját, de fiának csak az ő apjától származó Y-t adja tovább. L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 19., 00:45 (CET)

Kedves kérdező, kinek a pap,kinek a papné. Nem vagyok genetikus, de biológus sem. De, ahogy mondani szokták, láttam fán baglyot („karón varjút” helyett :-)). A bölcsek köve mégsincs nálam. Mutatok egy forrást, amiben van pro és kontra. Meríts belőle! [1] Ám, ha komolyan foglalkoztat a dolog, itt kérdezz: [2]. Kedvetlen Ismeretlen ^vita 2009. december 19., 19:23 (CET)

Az X kromoszóma nem az egész génkészlet. A többi kromoszóma ettől függetlenül kerül át. Szalakóta ^vita 2009. december 20., 08:39 (CET)

• Az X-kromoszóma a génkészletnek az a fele, amelyik az anyától kerül minden esetben, az apától pedig a leánygyermek esetében a következő nemzedékbe. Következésképp az apák a fiaiknak nem adják tovább az ő anyjuktól kapott X-kromoszómát. L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 20., 15:54 (CET)

23 pár kromoszóma van, ennek egyik fele jön az egyik, másik fele a másik szülőtől. Ezek között van két nemi kromoszóma, nőknek XX, férfiaknak XY; egy X az anyától, egy X vagy Y az apától. A genetikai betegségek bármely kromoszómán öröklődhetnek, nem csak az X kromoszómán. Az apai ágon nem megy át az X, ezért némileg csökken a kockázat. Szalakóta ^vita 2009. december 20., 21:51 (CET)

* Ha a teljes gnkészletről beszélünk, akkor is igaz, hogy mind a 23 egy blokkban kerül át az utódba. Nem keverednek. Az apai génkészletnek az a fele megy át a fiába, amit az apa is az apjától kapott, és a leányába az, amit az apa az anyjától kapott. A nemi kromoszómák öröklődésének menete a többire is érvényes, mintha csak össze lennének kötve. L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 20., 22:00 (CET)

• Igazad van, egy kicsit belekeveredtem a dolgokba. Csak egyvalami körül forogtak a gondolataim. Sorry L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 20., 23:42 (CET)

Fácánokkal kapcsolatos?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Meddig élhetne egy fácánkakas természetes körülmények közt,ha egyáltalán nem vadásznák?

--89.186.102.6 (vita) 2009. december 18., 21:30 (CET)

Válasz:

Az Amerikai Erdészeti Szolgálat lapja szerint a hároméves fácánok már igen ritkák (kb. 5% az összállományon belül), és ötévente a teljes állomány lecserélődik. Ennek fényében azt mondanám, hogy legfeljebb öt évig, általában pedig kevesebb, mint háromig. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 18., 22:02 (CET)