Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-12-11
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-16, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-12 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-13 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-14 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-15 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-16 Ma
Valami valamije vs. valaminek valamije
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
mikor valami valamije is mikor valaminak valamije.
Jonapotsztok,
szeretem tudni: mikor mondjuk ____ _____-e es mikor mondjuk ____-nak ____-e. e.g.: (ma index.hu)
"Sóval hintették be Hunvaldék sportcentrumának helyét" -- lehetek "sportcentruma helyét" mondani? Mert?
vagyis: "Megszólalt a romagyilkosságok egyik gyanúsítottja"
Lehetek "romagyilkosságokNAK egyik gyanúsítottja" pedig mondani? Mi van a szabaly?
Koszonom a valaszert. Reszvetem magyar, nem vagyok en. 92.230.67.119 (vita) 2009. december 11., 10:31 (CET)
Gratuláció:
- Gratulálok, bár néhány helyen becsúszott egy-egy hiba, nagyon jól érthetően fejezed ki magad! Karmelaüzenőlap 2009. december 11., 11:18 (CET)
1. válasz:
- A magyar nyelvben a birtokviszony kifejezésére szolgáló alapformula (birtokos eset, latinul: genitivus) a következő:
- 'birtokos' + nak/nek a(z) 'birtok' + (j)a/e
- Ezt mindenki helyesen érti - legfeljebb azon mosolyog, hogy nem szokásunk így mondani, mert rövidebben szoktuk.
- Példák: az 'asztal'+nak a 'láb'+a = az asztalnak a lába, a háznak az eresze, a füzetnek a lapja, a szemétnek a füstje...
- Ezeket mindenki érti, de nem így szoktuk mondani. Így szoktuk mondani:
- az asztal lába, a ház eresze, a füzet lapja, a szemét füstje...
- Amit kérdezel alternatívaként, az az alak nem birtokos viszonyt fejez ki, hanem részeshatározói alak (részes eset, latinul: dativus):
- 'főnév' + nak/nek - példák: asztalnak, háznak, füzetnek, szemétnek... (és a többi főnévre: lábnak, eresznek, lapnak, füstnek...)
- A csupán nak/nek ragot tartalmazó forma használata - birtokviszony kifejezésére - nyelvhelyességi hiba. Persze, a beszélő (vagy író) nem részeshatározó alakra gondol, hanem pongyolán (= lustán, oda nem figyelve) fogalmaz, mivel elhagyja a -nak/nek rag után kötelező a/az névelőt...
- A te első példádat - ha már takarékoskodni akartak a szótagokkal, így is írhatták volna:
- "Sóval hintették be Hunvaldék sportcentrumának a helyét" -- lehet "Hunvaldék sportcentruma helyét" mondani!
- "Megszólalt a romagyilkosságok egyik gyanúsítottja" - ez az alak helyes! A teljes alak ez lett volna (de nem mindig szoktuk így mondani): "Megszólalt a romagyilkosságoknak az egyik gyanúsítottja"
- Amit te kérdezel alternatívaként: "
romagyilkosságokNAK egyik gyanúsítottja" - ez a hibás alkalmazás, mert a részeshatározói eset ragja látható a birtokos eset ragja helyett...
- Összefoglalva: valami valamije = valaminek a valamije ≠
valaminek valamije
1. Kiegészítés:
- Vannak olyan helyzetek, amikor a -nak/-nek használata az egyetlen helyes.
- Például:
- „Éva kutyájának
abundája fehér.” a helyes, és képtelenség lenne: „Éva kutyája bundája fehér.”
- „Éva kutyájának
- Karmelaüzenőlap 2009. december 11., 14:30 (CET)
- Apró: a névelő felesleges benne. L AndrásItt megtalálsz 2009. december 11., 14:32 (CET)
- Engedj meg, tisztelt 92.230.67.119.-es, egy szösszenetet a kérdésedre! A szűk nyelvtani részbe nem kívánok belemenni. A magyar nyelvtan egyik legbonyolultabb a világon. De lehet, hogy a legbonyolultabb. Ezt idegenajkúnak megérteni... nagyon nehéz. Szinte minden attól függ, az adott mondatot milyen szövegkörnyezetben használják. Nem szerencsés egy mondatot kiemelni szövegkörnyezetéből és úgy elemezni. De élek a lehetőséggel és mutatom is. "Éva kutyájának a bundája fehér." Ez rendben van. Még ha a névelő felesleges is.
:"Éva kutyája bundája fehér"Ez nincs rendben. Gondold el azonban a következőt: mégy az utcán és meglátsz egy kutyát. Felkiáltasz: Ni, egy kutya! Erre én válaszolok: Éva kutyája, bundája fehér. Így meg már rendben. Csak egy vessző a különbség. A vesszőnél megállunk, tartunk egy kis szünetet, majd folytatjuk a mondatot. Így már más a leányzó fekvése. - Ezért nagyon szimpatikus a számomra, ha idegenajkú magyarul szól, mert nagyon nehéz nyelv, de szókincse és kifejező ereje példátlan. Kedvetlen Ismeretlen vita 2009. december 11., 16:26 (CET)
Válasz az 1. kiegészítésre:
- Így van, vannak helyzetek, amikor nem lehet rövidíteni a birtokos esetet.
- Jó Karmela példája: „Éva kutyájának a bundája fehér.”
- Mert itt két birtokos szerkezet van:
- „Évának a kutyája” az egyik, és „A kutyának a bundája” a másik.
- Ha gépiesen követnénk a ragozási szabályt, akkor így írnánk:
- „Évának a kutyájának a bundája fehér.”
- Ezt viszont a magyar nyelv nem bírja el, ugyanúgy képtelenség, mint az „Éva kutyája bundája fehér.” mondat.
Válasz az „* Apró”-ra:
- A névelő felesleges?! Hiszen éppen erről a pongyola nyelvhasználatról akarom lebeszélni a kérdés feltevőjét!!!
Válasz Kedvetlen Ismeretlennek:
- Én is nagyon szeretem, ha nemmagyar anyanyelvűek magyarul szólalnak meg! Beszédjük hibája hallatán sokszor érdekes gondolatom támad - persze, az is, hogy bonyolult a magyar nyelv: rendkívül sok a rendhagyó ragozás, főnevekben is, igékben is. És a szórend változtatása, a hangsúlyok eltolása is finom jelentéskülönbséget okoznak. (***)
- De hidd el, mindegyik nyelv ilyen bonyolult, nemcsak a magyar! Én nem tudok egyetlen nyelven sem, csak magyarul - azt remélem, hogy magyarul kitűnően. De más nyelvek is nagyon bonyolultak! Valaki próbálta nekem elmagyarázni, milyen nyelv a héber, és hozzá képest az ivrit. Bizonyára nem magyarázta elég hosszan - a lényeg, hogy nem értettem meg: azt mondtam, hogy ez bonyolult. Vagy más példa: azt hiszem, hogy a távol-keleti nyelvekben van szerepe a hangmagasságnak: ugyanaz a szó más hangszínnel kiejtve mást jelent - én a botfülemmel talán bajban lennék... És ez csak egyetlen tulajdonság, még csak nem is nyelvtani... Mit rejthet a vietnami nyelvtan, ezek után el tudod képzelni?
- Nem kell nagyon fenn hordani az orrunkat! Az eszkimóknak több tucat szavuk van a hó állapotára... igaz, talán egyetlen sincs a kőre... Nézzük együtt az eszkimóval a havat is, a követ is! Fifti-fifti!
- Biztos vagyok abban, hogy a te lelkesedésedet a magyar nyelv gazdagságáról a többi náció megmosolyogná: a maga lovát dicséri!
vitorlavita 2009. december 11., 22:32 (CET)
- (*** - beszúrás gyanánt) (Lám, itt is!!! Ha egyes számban mondom - azaz: okoz -, az már árnyalatnyi jelentéskülönbséget ad a mondandómnak... A többesszámú 'okoznak' azt jelenti, hogy külön-külön is létezik a mondott kétféle jelentésmódosítás...
- És ilyen „nyalánkságok” számtalanul vannak a többi nyelvben is... Hányszor kijavította a fogalmazásomat az angoltanárom - aki egyébként nem angol tanár volt [ugye, itt most van hangsúly a 'tanár' szón is, nemcsak az 'angol' szón!]: az angolok nem így mondják... Mit írtam, már nem tudom... de ő mondott magyar példát, arra emlékszem: miért mondjuk azt, hogy „jár nekem tőled 10 Ft”? Jár! Miért „jár”?! Mi köze a jövés-menéshez? Logikátlan. Lehet másoknak rajtunk gúnyosan mosolyogni. Csak mert mi - magyarok - így mondjuk! De nyugi, az angol nyelv sem különb a mi fülünknek...)
- vitorlavita 2009. december 12., 08:33 (CET)
- A több tucat eszkimó szó a hóra városi legenda. Lásd: Steven Pinker: A nyelvi ösztön. Szalakóta vita 2009. december 12., 15:24 (CET)
- Köszönöm, legyen városi legenda... Akkor legyen olyan, ami nálunk nincs, mondjuk: fóka. Kölyökfóka, nagyobb fóka, élő fóka, halott fóka stb. Mi ezeket szó-összetételekkel mondjuk, az eszkimók - talán - önálló, külön szavakkal. A lényeg: minden nyelv abban gazdag, ami az élet területén ott, abban a környezetben, fontos! Tökéletesen megértik egymást ők is, talán félszavakból is. Nyilván, az ő félszavaik mások, mint a mieink, az lehetséges... - vitorlavita 2009. december 12., 22:09 (CET)
- Steven Pinker: A nyelvi ösztön Néhány oldalnyit már elolvastam belőle! Nagyon érdekes! - vitorlavita 2009. december 12., 22:40 (CET)
- Köszönöm, legyen városi legenda... Akkor legyen olyan, ami nálunk nincs, mondjuk: fóka. Kölyökfóka, nagyobb fóka, élő fóka, halott fóka stb. Mi ezeket szó-összetételekkel mondjuk, az eszkimók - talán - önálló, külön szavakkal. A lényeg: minden nyelv abban gazdag, ami az élet területén ott, abban a környezetben, fontos! Tökéletesen megértik egymást ők is, talán félszavakból is. Nyilván, az ő félszavaik mások, mint a mieink, az lehetséges... - vitorlavita 2009. december 12., 22:09 (CET)
- A több tucat eszkimó szó a hóra városi legenda. Lásd: Steven Pinker: A nyelvi ösztön. Szalakóta vita 2009. december 12., 15:24 (CET)
- A szó a hangnál nagyobb,a mondatnál kisebb nyelvi egység.Rendkívül bonyolult nyelvi jelenség,a nyelvtudományban máig nincs általánosan elfogadott meghatározása.A szónak ugyanis más-más tulajdonságai tűnnek elő,ha jelentése,alakja vagy pedig funkciója felől közelítünk hozzá.De ma már eléggé közismert,hogy a szó megnevezés legalább három különböző dolgot jelöl:
- •szótári szót
- •szóelőfordulást
- •szóalakot
- [1]
Kedvetlen Ismeretlen vita 2009. december 13., 17:05 (CET)
néveredet kutatás
[szerkesztés]Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Jürgen Udolph német nyelvészprofesszor e-mail elérhetőségégére van szükségem.
- Keresés:lipcsei egyetem-eredmény sajnos zéró volt.
- --78.131.89.250 (vita) 2009. december 11., 21:44 (CET)
Válasz:
Mázlid van: úgy látszik, a prof nem csinál titkot az elérhetőségéből - tessék: itt megtalálod! - vitorlavita 2009. december 11., 22:45 (CET)
Még egy forrás :) [2] – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dencey (vitalap | szerkesztései) 2009. december 11., 23:40
Sajnáljuk, de a Wikipédia:Tudakozó ilyen természetű kérdésekkel nem foglalkozik, csak olyasmivel, amit egy enciklopédiában vagy lexikonban keresne az ember. |