Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-11-06

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Ma

2009. 11. 3. « 2009. 11. 4. « 2009. 11. 5. « 2009. 11. 6. » 2009. 11. 7. » 2009. 11. 8. » 2009. 11. 9.

Kutyasors 2

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sokan úgy tudják,a kutyák színvakok.Miközben biztonságosan vezetik át gazdájukat (aki látássérüt)a villanyrendőrnél.Mi oldja ezt az ellentmondást?

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 07:33 (CET)

Az internet (magyar nyelven) nagyon kevés segítséget nyújt a kérdésed megválaszolásához, gyakorlatilag mindegyik találat egyetlen forrást ismétel meg: Kutyavári Állatorvosi Rendelő - 20 kérdés és válasz a VAKVEZETŐ KUTYÁKRÓL Ez a te kérdésedre egyetlen mondattal tér ki: "Lámpás kereszteződésben mondják meg a lámpa színét, a kutya színlátása ugyanis nem bizonyított!"

Ennél alaposabb dolgot mégis találtam, méghozzá tudományos ismeretterjesztő szintű fejtegetést - íme: PEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK ÉS A RÁNEVELÉSES MÓDSZER. 471 oldalas mű, a kutya neveléséről szól. A téged érdeklő részt a 197-204. oldalakon olvashatod el. (Vagyis, mindössze 8 gépelt oldal... de a többi is érdekes!)

A lényeget elmondom: a kutya nem vadállat, mint a rokonai, a farkas, a róka stb. Az évezredek alatt nagymértékben alkalmazkodott az emberhez. Annak ellenére, hogy ősei - miként rokonai ma is ilyenek - elsőrangú szaglásukra és hallásukra támaszkodva kitűnően alkalmazkodtak a szürkületi-éjszakai vadászathoz, a kutya az ember mellett - aki elsősorban nappali lény, s így alkalmazkodva hozzá! - fejlettebb látású a rokonainál. Nem érzékszerveivel, hanem agyi tevékenységével. Az egyes kutya - nevelés segítségével - képes megtanulni pl. a lámpaváltás jelentését: látja a piros színt (nem pirosnak...), s annak eltűnését is észleli. Természetesen, kell a kutya gazdájának a látók segítsége, hiszen a kutya ilyen képessége: csupán tanulás eredménye. Stb... Olvasd el a tanulmányt!

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 10:16 (CET)

Találtam még valamit! A színlátás fejlődése és az emberi színlátás mechanizmusa Ez - gondolom - egy egyetemi előadás illusztrációsorozata, és feltételezem, hogy a kisérőszövege élőszóban hangozhatott el, így a képek magyarázó szövege nagyon kevés. De érdemes megnézni a 9. és a 10. oldalon lévő ábrákat. Az előbbin a kutya, az utóbbin - gondolom - az ember észlelése ugyanarra a látványra... Szóval, nem színvak a kutya, de pirosat nem lát - zöldet viszont igen... (De ezt csak én találgatom - kellene tudni, mi a képek kisérőszövege.) - vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 11:50 (CET)

szvsz én mindig arra gondoltam, hogy a dolog nyitja az, hogy nem azt tanítják a kutyának, hogy a zöld lámpán lehet átmenni, hanem azt, hogy ha az alsó lámpa világít... – Alensha ^sms 2009. november 6., 21:37 (CET)

Honnan lehet ingyen letölteni windows xp-t?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--195.199.210.78 (vita) 2009. november 6., 12:44 (CET)

Ingyen?! Sehonnan... Nem freeware termék, még csak nem is Linux... Csak a barátod CD-jéről! - vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 12:55 (CET)

A fejlesztés idején voltak a Microsoft szerverén korlátozott ideig használható, letölthető tesztpéldányok, de ez hosszú évekkel ezelőtt volt. Ha bárhol találsz ingyenes letöltési lehetőséget, az illegális kalózmásolat. Stewe ^Feedback 2009. november 6., 14:11 (CET)

Kipróbálásra korlátozott ideig használható (trialware vagy shareware) programokat sokféle honlapról lehet letölteni, és a program a próbaidő után az interneten keresztül vásárolható meg, ez a regisztrálás művelete. A Microsoft a korábban bejelentettektől eltérően még egy rövid ideig nem szünteti meg teljesen az XP operációs rendszer kiegészítésekkel történő hivatalos támogatását. Lehet, hogy a Microsoft a saját szerverein már nem teszi letölthetővé a telepítőcsomagot, de már korábban is többször vette igénybe az ingyenes fájlcserélő hálózatokat, más szoftverforgalmazókhoz hasonlóan, egy-egy kiegészítő terjesztésére. Így tehát érdemes megnézned, hogy a BitTorrent, vagy hétköznapi nevén torrent fájlcserélőn valahol elérhető-e még az XP telepítőcsomagja (a legjobb, ha a Service Pack 2 vagy 3 kiegészítést is tartalmazza már), és ha onnan sikerült letöltened, akkor a licensz megvásárlását már meg lehet oldani forgalmazókon keresztül. Ebben számítógépes ismerősök bizonyára segíteni tudnak majd, kérd a tanácsukat. - Orion 8 ^vita 2009. november 7., 00:31 (CET)

Európai országok vasúti közlekedése

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

europai orszagok vasuti kozlekedese.

--188.36.186.15 (vita) 2009. november 6., 13:26 (CET)

Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: Európa vasúti közlekedése , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et.

Sors 1

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Változott-e az ember ősidők óta? (Kénytelen vagyok némi körettel világossabbá tenni a kérdést.

Szokták mondani így volt megírva a "sors könyvében".Eljövünk erre a világra majd elkerülünk a "minden ember"útjára.A kettő között csinálunk valamit de,hogy mi van előtte és mi lesz utánna erről senkinek fogalma nincs.A kettő között van valami amit tapasztalunk és vélyük,hogy értsük. De befolyásolhatjuk-e? Vagy csak ezköztárunk változik? A saját lényünk semmit?Ezért ismétlődik a történelem?):

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 14:02 (CET)

Mit értesz az alatt, hogy "ősidők óta"?

A történelmi őskor az írásbeliség előtti korban volt. kb. 10 ezer éve. Ez a biológiai fejlődés diagramján szinte ábrázolhatatlanul kicsiny intervallum. Azóta biztosan nem változtunk meg biológiailag.

Ugyanis a főemlősök (az orángutánok, a gorillák, a csimpánzok és az emberfajok) közös őse 18-20 millió évvel ezelőtt élt és halt ki. Tőlünk legutoljára a csimpánzok váltak el, kb. 3 millió éve. Lásd: Emberszerűek.

Az emberfélék külön öregnemet alkotnak. Ebben is sok kihalt nem és faj van, az Australopithecustól kezdve, a neandervölgyin keresztül... A mai élő emberfaj neve: Homo sapiens, pontosabban egy fajta: Homo sapiens sapiens - de ez mára vitatott... Mindenesetre, a cro-magnoni ősember már a mi ősapánk, ő már a mi fajtánk, kb. 30-40 ezer éves. Ha valamelyikük manapság élne, rokonunk lehetne.

A lényünk azóta is változik. A ma emberének egészen más céljai, erkölcsei vannak, mint akár a mezopotámiai-óegyiptomi földművesnek...

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 15:22 (CET)

A törzsfejlődés útján olyan kicsiny időszelet az, amit ma emberi történelemnek nevezünk, hogy kizárható az ember változása. A történelmi tapasztalat talán megváltoztathatná az embert, ugyanakkor az igaz, hogy sokkal szebbek a mai csajok, mint az ősidőkben.Dencey ^vita 2009. november 6., 15:28 (CET)

Re"Ősidők óta" arra az időszakra gondolj amikor az akkori emberi lény jobban hasonlított a mai emberhez mint bármi egyébbhez az élővilágban.Mit érzett,vagy gondolhatott,ha elvették a játékát? Vagy esetleg azt amit birtokolt.Ez lehetett tárgyon kívül más is.Lehet,hogy érzett fájdalmat, bánatot,örömöt,szerelmet vagy megelégedetséget.Mit tett amikor dühüs volt?Követ dobott a másikhoz,vagy elővette a bunkóját.Mit tesz a mai ember?Hozzávág a másikhoz egy atombombát,de előtte becserkészi egy atomtengeralattjáróval.Nem látom a lényegi különbséget.A"kedvetlen ismeretlen"

„Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és – helybehagyja.”

– Arany János: Civilizáció

Dencey ^vita 2009. november 6., 18:52 (CET)

"Ősidők óta" = Az az idő, amikor az akkori emberi lény a mai emberhez? Mint bármi egyébhez? Ezt nem értem! A mai emberhez már hasonlít a cro-magnoni ember és azóta minden ember... ugyanis a cro-magnoni ember már mi vagyunk! Tehát 35 ezer éve...

Mit sorolsz fel? Játék, birtokolt, fájdalom, bánat, öröm, szerelem... miért ez a felsorolás?

Van lényegi különbség az ősember és a mai ember között. A vademberek - ha elpusztították a szomszéd horda táborát, akkor elpusztították az embereket is, mert szükségük volt az ő gyüjtögető-vadász területükre, akkor pl. nemcsak a férfiakat ölték meg, hanem a gyermekeket is, és csak a nőket hurcolták magukkal. A gyerekeket is, mert azok más férfi, más hím génjeit hordozták magukban. A nőknek az a kötelességük, a gyüjtögetés, a mi ellátásunk mellett, hogy a mi génjeinket szaporítsák. Ma is így teszünk?! (Nem azt kérdem, hogy mit gondolunk magunkban, hanem azt, hogy mit teszünk!)

Más, szintén cáfolat arra, hogy nem változtunk volna meg! Európában 1945-től béke van, immár 64 éve! És nem tudjuk elképzelni, hogy csak azért mert eltelt 25-30 békeév, azóta két pusztító háborúnak kellett volna lennie! A harmadik generáció él békében! Nem az egész egész emberiség, csak a legmagasabb technikai-gazdasági szinten állók... Azért kell dolgoznunk, hogy ez terjedjen, nem pedig a leplezetlen birtoklási vágy, vagyis a háború!

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 18:20 (CET)

A balkáni államok nevében tiltakozom a kirekesztő megfogalmazás ellen. Szerbia, Horvátország és Bosznia, sőt Koszovó is földrajzilag Európa. Meg hát nem csak háborúban van erőszak: Csehszlovákiát is megszálltuk másokkal 1968-ban, minket a szovjetek 1956-ban... az IRA és az ETA is századunkban virágzott, hasonlóan a nyugatnémet vörös brigádokhoz... Legfeljebb fukuyamai optimizmussal nevezném békésnek Európa 20. századát. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. november 9., 01:22 (CET)

Várak, végvárak

Miből épültek a várak?

--78.92.239.51 (vita) 2009. november 6., 15:53 (CET)

Abból az alapanyagból, amit a közelben találtak. Földből, fából, kőből. Olvasd el a vár szócikket.– Frisnyák Zsuzsa ^vita 2009. november 6., 18:48 (CET)

Környezetszennyezés

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Úgy tartják,az ember alaposan elátta a baját ennek a planétának(elszennyezte),aminek súlyos következményei lesznek.Mit csinált viszont az 1700-as évektől visszamenőleg?Nem volt olyan helyzetben,hogy szennyezni tudjon,vagy irreverzibilis folyamatokat indítson el.Bolygónk történelmében mégis voltak katasztrofális éghajlati változások.Néhány jégkorszak,de felmelegedés is.Itt paradokszont érzek.Valóban bizonyítottak az agódalmak?

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 18:09 (CET)

Mindenféle provinciális aggodalomra válaszul:
A Nap öreg csillagnak számít, hiszen már legalább 4,5 milliárd éves. A csillagászok számítása szerint még legalább ennyi ideig fog változatlan erővel sugározni. Ha addig még létezünk, mi, az emberiség, addigra mindenképpen új lakóhelyet kell keresnünk az Univerzumban! Akár kismillió jégkorszak keserít minket addig, akár még több globális felmelegedés...
De fel a fejjel! Mostanában hallani olyan vélekedéseket, hogy az ember okozta üvegházhatás katasztrófává fokozódása hibás kalkuláció eredménye!
vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 18:43 (CET)

A problémában nem itt van a paradoxon. A Föld nagy léptékű történelmében valóban számos olyan esemény lehetett, némelyik nyomát már meg is találták a tudósok, amelyek jelentősen megváltoztatták a bolygó éghajlatát. Ezek katasztrófák voltak, és bizonyára évtízezrek teltek el közöttük. A földi éghajlatnak, azután, hogy a légkör állapota nagyjából az emberiség által ismert helyzetet érte el, szintén voltak periodikus változásai. A tudósok szorgalmasan keresik ezeknek a kiváltó okait éppúgy, mint a következményeinek emlékeit, és számos természeti jelenség felkerült már a gyanúsítottak listájára. Például kozmikus égitest becsapódása és különlegesen nagy vulkán kitörése által a légkörben szétterített por, a Nap hőmérsékletében sejthető periodikus változások, a Föld mágneses terének legyengülése és átfordulása és így tovább. Ezek hatásának a jelenkor globális felmelegedésével való összehasonlítása azért nem paradox, mert nem tudjuk, illetve általában nem is gondolkodunk el rajta, hogy a múltban egy-egy éghajlati katasztrófának mi volt a hatása az élővilágra. Elég valószínű, hogy a növényzet, az állatvilág, és amikor már voltak előemberek, ősemberek, azok populációjában is jókora irtást végzett a változás. Ma, innen nézve könnyen legyintünk arra a lehetőségre, hogy a jégkorszak elérkezésének hatására, mondjuk, az akkori emberiség háromnegyede elpusztult. Akik szerencsésebb helyzetben voltak, és akik leleményesen, rugalmasan tudtak igazodni a megváltozott éghajlathoz, azokból később ismét gyarapodásnak indult az emberiség. Ha ma az emberiség háromnegyede kipusztulna, azt nem fogadnánk ilyen megértően, bizakodva abban, hogy a túlélők majd ismét felnevelnek egy civilizációt.

Vagyis ha ma a felmelegedés hatásaként milliók pusztulásáról szól egy tudományos jóslat, azt rémítő jövőnek találjuk, különösen mert éppen a fejlettebb technikájú kultúrákban tud nagyobb hatású rombolást végezni egy megsemmisítő erő, ugyanakkor ez meg sem közelíti azt a pusztulást, amelyet egy homályos, régi katasztrófa annak idején okozott.

A globális felmelegedést elsősorban a légkörbe bocsátott széndioxid mozdítja előre. Az újkor kezdete, tehát valóban körülbelül a XVII. század óta ez folymatosan és drasztikusan nő. Nehéz elképzelni, hogy pár autó, tábortűz, kályha mérhető hatást gyakorolna az irdatlan méretű légkörre, de milliárdnyi van ezekből a szennyezőkből, és az igazi kárt ráadásul az ipari szennyezés okozza. A Föld energiaigénye eljutott arra a mértékre, amikor már az emberhez mérten gigantikus természeti környezeten megfigyelhető az ember tevékenységének a jele. Az okozott változás kicsi, de már nem jelentéktelen.

Ugyanis nem az a legfőbb probléma, hogy az éves átlaghőmérséklet néhány fokkal magasabb lesz, emiatt az embereknek kicsivel jobban melege lesz nyáron. A probléma egyik része az, hogy ott, ahol már eddig is borzasztó hőség volt, most már elviselhetetlenné válhat a hőség. Komolyabb probléma, hogy a meleg nyarak ellen egyre többen szerelnek fel klímaberendezéseket, amelyek forróságot árasztanak magukból, még forróbbá téve a lakásokon, irodákon kívüli teret, ráadásul az általuk felzabált rettenetes mennyiségű áram előállításához meg kell növelni a villanyerőművek termelését, még tovább növelve a légkörbe bocsátott széndioxidot.

A legnagyobb baj pedig az, hogy az élővilágnak sok olyan része van, amely az embernél sokkal kisebb tűrőképességű, ugyanakkor nagy jelentőségű. A legfontosabb ezek közül az óceánok planktontömege. A szakbiológusok hittel állítják, hogy csupán néhány foknyi melegedés a tengervízben katasztrofális pusztulást okoz a planktonok között, illetve ezer kilométerekkel áthelyezi a planktonban gazdag vizek övezeteit. Márpedig nagyon sok olyan tengeri élőlény van, amelynek a fő tápláléka a plankton, és rengeteg ember élelmezése alapul a tengerre, egyébként pedig a planktonok is jócskán hozzátartoznak ahhoz a széndioxid-feldolgozó rendszerhez, amely pár száz évvel ezelőttig egyensúlyban tudta tartani ezt a kényes rendszert. Hasonlóan a sokat, de nem eléggé hatásosan emlegetett óriáserdőségekhez. Ha a széndioxidfaló tengeri és szárazföldi élővilág megritkul, kevesebb oxigén termelődik, viszont több széndioxid marad, amely tovább löki a lejtőn a teljes bioszférát.

Az elváltozást már megindítottuk, és az elváltozás hatásai sajnos tovább növelik az elváltozást. Valahol nyilván meg fog törni az útja, talán öt-hat fokos melegedés után csökkeni kezd a hőmérséklet, de lehet, hogy addigra százmilliók halnak éhen, az áradások nagyvárosokban okoznak katasztrófákat, amelyeket járványok és elszabadult háborúskodások fognak követni, a gabonatermésben kritikus csökkenést okoz az erősebb meleg, az esetleg velejáró aszály, természetes vizek apadhatnak el, a helyükön maradó mocsárban fertőzéseket hordozó rovarok szaporodnak el rettenetes mértékben, és így tovább.

A sok klímakutató egy része a hőséget emlegeti, mások nagy viharokat, megint mások ritka kemény teleket. Paradoxonnak látszik, hogy a felmelegedés hatalmas területekre köszöntő fagyokat hozhat. Az éghajlat elemei, amelyeket nagyon rövid távon a meteorológusok értelmezésében szoktuk megismerni, nagyon finoman kiegyensúlyozott, rendkívül bonyolultnak látszó rendszert alkotnak. Nem véletlen, hogy a meteorológusok is csak korlátozott valószínűségű előrejelzéseket tudnak adni néhány napnyi távolságra. Természetesen az egyensúlyát vesztett éghajlat meg fogja találni az egyensúlyát egy más szerkezetű, eloszlású helyzetben, azzal csak az a baj, hogy esetleg százmilliók, netán milliárdok lesznek képtelenek a szükséges mértékben igazodni hozzá. Az eljövendő katasztrófa áldozatainak kevés vigaszt nyújthat az, hogy a teljes emberiség feltehetőleg nem fog kipusztulni, mert az ember az intelligenciájával még a mostani szupersérülékeny technológiai berendezkedésünk elvesztése után is fenn tudja tartani saját magát, a lakosság nagy részének elvesztése ellenére. És egyáltalán nem biztos, hogy a fejlettebb technológiájú kultúrák lesznek a túlélők, mivel azoknak, akik ma is egyszerű eszközökkel küzdenek meg eredményesen a létfenntartás feladataival, több esélyük lehet a túlélésre egy megsemmisített elektromos, víz- és gázhálózat romjai között rekedt, a távoli élelemforrásoktól elvágott, "civilizált" emberiségnél.

Mivel folyamatosan regisztrált meteorológiai megfigyelések mindössze kétszáz éve gyűlnek, a tudománynak nem volt elég lehetősége arra, hogy megfigyelje egy-egy tényező kis változásának hatását az egész rendszerre. Sokféle modell, elmélet van a jelenségekre, de a kutatás még nem adott elég alapot egy globális éghajlatváltozás részleteiben történő előrejelzésére. Éghajlatváltozás lesz, ebben szinte mindenki egyetérthet, hiszen már az elmúlt ötven év megfigyelései is megmutatnak olyan tendenciákat, amelyek tovább fognak haladni. Hogy a változás nagyobb területek éghajlati jellegzetességeit hogyan befolyásolja, arról viszont sokféle találgatás folyik. És persze más lesz az eredmény az európai kontinensre nézve, és más az óceániai szigetekre, természetesen, emiatt nem is lehetséges, hogy a felmelegedés hatásáról szóló beszámolók mind egybehangzóak legyenek. Sok a bizonytalanság is, mert nem ismerjük eléggé az összetevők viselkedését sem. Például "a nagy óceáni szállítószalag" nevű globális tengeráramlat érzékenységéről is csak találgatni lehet, noha az biztos, hogy a felmelegedés az áramlás megállítása felé halad. Csak azt nem tudhatjuk, hogy hol van az a pont, amikor ez az éghajlati szempontból felbecsülhetetlen hatású áramlás valóban drasztikusan eltorzul.

Tehát ha paradox jóslatokat is hallunk a felmelegedés következményeiről, az részben azért van, mert nem fogja az egész Földet egyformán megváltoztatni, részben pedig azért, mert ellentmondó, és adatok híján még bizonyíthatatlan tudományos modellek versenyeznek, és nem tudhatjuk, hogy melyik bizonyul a leghelyesebbnek. Ráadásul mi ki vagyunk szolgáltatva a világunk politikai és gazdasági urainak esetleges manipuláló szándékainak is, mint mindig, és ez sajnos még arra is hatással lehet, hogy mi mikor melyik előrejelzéssel találkozhatunk, ami szintén zavarja az áttekintést. Egy dolog egészen biztos: a légkör megnövelt üvegházhatása meg fogja változtatni az éghajlati egyensúlyt, és ez sok ember életét fogja veszélyeztetni. Kár, hogy eljutottunk idáig, de még mindig nem lenne késő azért tenni, hogy a változás minél később okozzon katasztrófát, és minél kevesebb idő teljen el a most ismert, kiismert állapothoz való visszatérésig. - Orion 8 ^vita 2009. november 7., 01:43 (CET)

Tanár is, diáklány is szerelmes

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni Mi lehetett Annak A Filmnek A címe Amelyben Egy Tanár s egy tanuló leány szerelembe esik.

--84.0.229.3 (vita) 2009. november 6., 20:43 (CET)

Rengeteg ilyen film van... számolatlan.
Még olyan is, amelyben egymással kerülnek viszonyba...

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 20:55 (CET)

Nekem így elsőre Michelle Wild egyik alakítása ugrott be... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. november 6., 22:14 (CET)

Neked miről nem? :D – Alensha ^sms 2009. november 7., 19:29 (CET)