Wikipédia-vita:Szerkessz bátran!

Javaslom a lap átnevezését "Szerkessz bátran!"-ra, sokkal jobban hangzik magyarul. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. június 18., 18:53 (CEST)

dióhéj javítása?

Hibajavítás: A csombordi Wikipediába hiba csúszott be. A Híres emberek rovatban az áll, hogy Bolyai János enyedi diák korában nyaranta Csombordon tartózkodott a Kemény családnál. Ez édesapjára, Bolyai Farkasra vonatkozik, aki enyedi diák volt. Tisztelettel Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott kollégiumi magyartanár A bátor szerkesztésnek egyben értelmesnek és a tárgyhoz tartozónak is kell lennie mindig! - furcsa a szórendje. – Hkoala 2009. szeptember 19., 22:13 (CEST)

Nem lesz Minecraft 2.0.0 a Mojang szerint.

A Mojang szerint nem lesz(nem lehet tudni) hogy lesz Minecraft 2.0.0-s verziója,hanem folytatni fogják az 1.x.x verziót.

Gyurika szép!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szerkesztenék, ha nem is bátran, ámde látom, olvasom, hogyan bánnak itt egymással az emberek. Szeretném a hasonló sorsot elkerülni.

Úgy hiszem, nem fogadják meg tanácsaimat, mindazonáltal javaslom: a cikk címét (Szerkessz bátran!) és a hasonló felszólításokat cseréljék ki kevésbé hangzatosra. Így, ha valaki összeveti a mondottakat a valósággal, nem tartja majd nevetségesnek és képmutatónak az efféle felhívásokat.

A Wikipédiának, meggyőződésem szerint, mellőznie kellene a reklámízű szövegeket. Legfőképpen pedig: ne mondja meg szerkesztőinek a Wiki, mit gondoljanak, mit tegyenek, mert szinte bizonyosan nem toboroz így híveket. Inkább visszatetszést szül az ilyesmi. Mindenki tudja: minél megalázóbb egy munka, minél kevesebbet fizet, annál nagyobb csinnadrattával fogalmazzák meg az álláshirdetést.

Szerkesztőit a Wiki, jóllehet ingyen dolgoznak, úgy látom, gyakorta annyira sem becsüli, mint az igavonó barmokat. Szövegeik terjedelméből és minőségéből ítélve sokan hosszú napokon, heteken át dolgoznak, nyilván szabad idejükből áldoznak, és amikor elkészülnek munkájukkal, még azzal sem vigasztalódhatnak, hogy némi elismeréssel díjazzák őket. Parancsoláshoz szokott, ellentmondást nem tűrő járőrökkel és adminisztrátorokkal találják magukat szemben, akik úgy bánnak velük, mint hanyag, engedetlen szolgákkal.

Az adminisztrátorokat, járőröket (kinek nem inge, ne vegye magára) megzavarja a hatáskörükhöz kiosztott hatalom. Elégedettséggel tölti el őket, hogy elismerik rátermettségüket, képességeiket. Arról azonban sajnálatosan megfeledkeznek, hogy feladatot kaptak, nem pedig rendelkezési jogot az emberek fölött. Továbbá azt is elfelejtik, hogy nem az övék a Wikipédia. Az egyik tiszt úr például ekképpen oktatja az újoncot: „nem kell mindenkinek minden hagymázas elképzelését rögtön a wikire vésni.” Meglehet, igaza van az úrnak. Mindazonáltal – megfogalmazásából kitűnik – mondanivalójának nem ez a lényege. Lefordítom, hogy más is értse: Kotródj, Kiskakas. Ezen a szemétdombon én vagyok az úr.

Olyat is ritkán tapasztaltam, hogy egy talpasnak, mezei szerkesztőnek vitában igazat adtak volna egy tisztségviselővel szemben. E tekintetben a Wikipédiát olyannak látom, mint mindenkori kormányunkat. Ha kifogásolható módon jár el az egyik miniszter, törvényekkel takarózik, s megvédi érdekcsoportja. Az ügyben érintett talpast pedig saját érdekében megbüntetik.

Sokszor az az érzésem, a párbeszédeket olvasva, a Wikipédia az egyetemes tudás bővítésén kívül a tiszteletlenség terjesztését is zászlajára tűzte. Ismeretlenül tegezik egymást az emberek, ami nem feltétlenül baj, ámde ennek okán megfeledkeznek az emberségről, az udvariasságról.

Ekképpen, ha nem változik a helyzet, a Wikipédia alighanem búcsút mondhat műveltebb szerkesztőinek. Maradnak azok, kik elviselik a rugdosást, a szolgasorsot is, csak beírhassák végre kedvenc labdarúgójuk szócikkébe: Gyurika szép! A jelekből ítélve a Wiki éppen erre pályázik.

Megbocsát a Wikipédia közössége, ha ezek után nem állok katonái sorába?

Tisztelettel: Hámori József

A fenti összefoglalóval alapvetően nem lehet vitatkozni, sok igazság van benne, és a szerkesztő kritikáját igen kulturált módon fogalmazta meg, amit köszönök. Azonban az ebből történő következtetés levonásával nem feltétlenül értek egyet. A Wikipédia közössége Önből, belőlem, és mindenki másból áll összességében, amelyben vannak olyanok, akik empatikusabban, és vannak, akik kevésbé empatikusabban viselkednek. Nincs olyan, hogy van a Wikipédia és vannak a tőle független szerkesztők, és nincs olyan, hogy vannak az önkéntes szerkesztők és velük szemben a járőrök meg az adminok. Ezek mind, így együtt vagyunk MI, nevezhetjük Wikipédiának vagy Wikimédia-közösségnek. Ha azt szeretnénk, hogy a kevésbé empatikus, barátságos szerkesztők megváltozzanak, vagy hogy éppen a barátságosabb és türelmesebb szerkesztők legyenek többségben (ami egyébként valószínűleg így van, csak nem rájuk emlékezik az, akinek problémája van valaki mással), annak éppen az a módja, ha utóbbi csoport „neveli”, tanítja az előbbit. Egy csoportban az egyének sokszor olyan viselkedést vesznek fel, amilyen mintát maguk körül látnak. Ha a válasz egy-egy konfliktusra vagy nem olyan szépen kommunikáló szerkesztővel való találkozásra az, hogy akkor én ebben nem veszek részt, akkor hosszabb távon valóban igaza lesz a kritika megfogalmazójának, és azok lesznek többségben, akikkel ilyen típusú problémák vannak. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. március 28., 12:52 (CEST)

Kedves Barátom!

Köszönöm, hogy megtisztelt válaszával.

Úgy gondolom, a szóban forgó kérdésben nem különbözik túlságosan véleményünk. A Wikipédia nem harcmező, s ádázabb képviselői nem megátalkodott eretnekek, kiket máglyára kellene küldeni. Ráadásul akadnak jócskán üdítő kivételek, kikre bírálatom nem vonatkozik.

Nem hiszem azonban, hogy magam megváltoznék: ehhez túlságosan öreg vagyok. S azt sem gondolom, hogy e helyen megfogalmazott kifogásaim változtatnának az embereken. Ha a belátás nem vonja az embert engedelmességre, ledorongolás, büntetés okán sem fogja jobban becsülni felebarátját. S amíg így lesz, nem csapok fel matróznak. Majd elhajóznak a többiek a tudás aranygyapjújáért.

Tisztelettel: Hámori József

– 40.83.126.121 ^üzenőlapja  2016. március 28., 14:47‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

• Kedves Hámori József!

Kár, hogy nem érzed-érzi magad-magát jól közöttünk, nagy szükség lenne az hozzád-önhöz hasonlóan igényes, jó fogalmazási készségű, és (feltehetően) empatikus szerkesztőkből való utánpótlásra. Kevesen szerkesztjük a magyar Wikipédiát, pedig a leírandó világ innen nézve sem kisebb, mint a nagyságrendekkel több angol nyelvet bíró szerkesztő szemszögéből. A szerkesztés szolgálat, a magyarul értők szolgálata.

A tegeződés védelmében: Csak aközött tudunk választani, hogy mindenkit önözzünk, vagy mindenkit tegezzünk. Ebben a közegben nehéz lenne folyton utánanézni, időnként nem is lehet kideríteni, hogy akihez szólni akarunk milyen korú és nemű, az arcnélküliségben nem arcátlanság a tegeződés. Magázódva is lehet szemtelenkedni, tegeződve is lehetünk figyelmesek. Nekem a koromnál és nememnél fogva elvileg „járna” a formálisabb megszólítás itt jóformán mindenkitől, de kifejezetten örülök neki és fiatalítónak érzem a tegeződést.

--Karmela posta 2016. március 28., 21:29 (CEST)

Kedves Barátom!

Nincsen kifogásom a közvetlen megszólítás ellen. Aki akarja, ezenképpen is kifejezheti tiszteletét. Sokan azonban, legalábbis formális kapcsolatokban, ragaszkodnak a magázáshoz, mindenekelőtt a hölgyek. Ismeretlen embert, tekintetbe véve érzékenységét is, ez okból talán szerencsésebb hagyományos formák szerint üdvözölni.

Kedvet éppen éreznék a szerkesztéshez, ám dolgozni szeretnék, lehetőségek szerint megőrizve függetlenségemet, s nem szakadatlanul harcolni jogaimért. Valamirevaló szerkesztő, úgy látom, a csatát itt nem kerülheti el. A járőrök ízekre szedik munkáját (függetlenül annak minőségétől) egy-egy – szerintük oda nem illő – fordulat, kifejezés stb. miatt. Formálni próbálják ízlését, megmondják, hogyan kellene gondolkodnia stb., jóllehet erre nem szól megbízatásuk. S ha a szerkesztő nem hódol meg, személyét veszik célba. Olyan szavakat adnak szájába, melyeket nem mondott, szennyes szokásokat tulajdonítanak neki és így tovább. A legtöbb tisztségviselőt visszatartja a nyílt erőszaktól lelkiismerete, s ha ez nem, akkor a kilátásba helyezett megtorló intézkedések. Finomabb eszközökkel azonban – gyakorta érdekszövetségük hallgatólagos jóváhagyásával – földbe döngölik „ellenfeleiket”.

Egy tekintélyes személy – a gondviselés kegyelméből királyunk – hozzászólásaiban lépten-nyomon efféle fordulatokkal szembesülök: blokkoljuk, eldöntjük, megengedjük, töröljük stb. A szóban forgó úr – ilyesmihez jó fülem van – ezt üzeni: Ha elégnek erősnek tartod magad hadaimnak ellenszegülni, harcolj! Ha pedig elismered, hogy gyöngébb vagy, földet és vizet hozván ajándékul a te uradnak, alkudozzál vele! Mi, a Wikipédia!

Tisztelettel: Hámori József– 24.192.242.10 ^üzenőlapja  2016. március 29., 09:07‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Tormássy Gizella írónő

alsebesi mélynádasi Tormássy Gizella (Mélynádas,1864.jan.23.-Budapest,1888.június 06.) Az Ország - Világ című lap munkatársaként dolgozott, francia regényeket fordított és önálló műveket is írt. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval és hamarosan feleségül ment hozzá: esküvőjüket 1887.július 25-én tartották. Ambrus esküvői tanúja Benedek Elek író volt, a menyasszonyé Tormássy Örs. A fiatalasszony kislányuk, Ambrus Gizella (1888.május 17.) születése után gyermekágyi lázban elhunyt. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra, jelenleg az Óbudai Temetőben nyugszik lánya,Gizella és unokája dr.Fallenbüchl Zoltán mellett.