Wikipédia-vita:Író, hazudj!

Zseniális! – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. november 16., 10:25 (CET)

Marha jó, de az is hülye, aki egy REGÉNYT használ forrásként... – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. március 5., 15:48 (CET)

Szerintem is :) Ellenben a legenda terjedése közben valamelyik ponton Bálintról Istvánra változott a földesúr neve, valaki közben utánanézhetett legalább annak, hogy hívták a földesurat ebben az időben :D Alensha 2011. március 5., 18:10 (CET)

Szerintem is, a regény nem nevezhető történeti adatnak. Attól függetlenül mégis igaz:

Fél Edit 1936-ban írt Kocs 1936-ban (Néprajzi Monográfia) című munkájának Kocs történetéről szóló részében is ez áll:

"Már 1529-ben a török által elpusztított községek közé tartozik. Enyingi Török Bálint 1612-ben nyílt levelet bocsát ki Pápán, melyben a Kocsra települni szándékozóknak 6 évi adó- és szolgálatmentességet ajánl fel."

Az egykori lakosok közül ekkor a felhívás nyomán - a fennmaradt adatok szerint - az ország több vidékéről is érkezett a lakosság, de elsősorban a török elől elmenekült megmaradt lakosság települt vissza a faluba, és az újranépesüléssel egyidejűleg református egyház is keletkezett. A fennmaradt adatok szerint például a Sebestyén és László nevű családok bizonyítottan az Alföldről érkeztek a településre.

"1683-ban a Bécs alá vonuló török hadak tatár nemzetiségű csapatai által ismét porrá égettetett és teljesen elpusztíttatott. A lakosok, kik elmenekülhettek, elmenekültek, amerre tudtak. Azonban a háború után csakhamar visszatérvén, a községet rövid idő alatt fölépítik, annyira, hogy lelkészt is hoznak" (Komáromi Pál személyében).

A fenti adatokat a kocsi református lakosság ö-ző beszéde is megerősíti, mely nagyrészt az Alföldön; Szeged és Kecskemét környékén használatos ö-ző nyelvjárásra hasonlít, melyet a lakosság közül főként a reformátusok beszélik, a katolikusokra ez nem volt jellemző. Az ö-ző nyelvjárás az idősek körében a mai napig használatban van.

Ami pedig a Kocsi származását, illetve elnevezését illeti, azok az adatok jóval korábbra tehetők. Az 1300-as évek végére, s bizonyíthatóan az 1400-as évek elejére, Zsigmond király idejére tehetők. Nem sok közük van Kocsi Csergő Bálinthoz.

Források:

• Fél Edit: Kocs 1936-ban (Néprajzi monográfia)
• Komáromi Pál református lelkész bejegyzése a kocsi református egyház anyakönyvébe.
• Edelényi Szabó Dénes
• Bátky: Néhány vonás Komárom megye településtörténetéhez. (Föld és Ember. 1923)

Kossuthzsuzsa ^vita 2011. március 5., 19:21 (CET)

Arra figyelmeztetnék, hogy az Alföld és a Kiskunság nem azonos. Az ö-ző beszéd nem jelenti konkrétan a Kiskunság bizonyítékát, ezért Moldova állítása, miszerint kitalálta a történetet, továbbra sem bukott meg. Az idézett források sem a Kiskunságot említik, hanem általában az Alföldet. Mellékesen az Alföldet is kissé kétlem is, mivel épp az Alföld nagyon elnéptelenedett a török időkben, nem onnan telepítettek népességet, hanem oda. LA^pankuš→ 2011. március 5., 21:45 (CET)

A mese idővel valósággá nemesül(het). Sajnos, nem tudom, melyik könyv bevezetőjében olvastam sok évvel ezelőtt: „A történelem nem az, ami történt. A történelem az, amit történészek mesélnek nekünk.” (Utólag keresgélve találtam hasonló megállapításokat, pl. Elspeth Marr: „History is not what happened but what you are told has happened, irrespective of what is true.”) Az általunk ismert „történelem” tényeinek egy része valszeg hasonló metamorfózisokban keletkezett. Akela ^vita 2011. március 18., 19:22 (CET)