Ugrás a tartalomhoz

Weyes Blood

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weyes Blood
Életrajzi adatok
Született1988. június 11.
Santa Monica
SzármazásAmerikai Egyesült Államok
Iskolái
Pályafutás
Műfajokpszichedelikus folk
Aktív évek2010
Hangszer
Hangalt
Tevékenység
KiadókSub Pop
IPI-névazonosító00741664340

Weyes Blood weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weyes Blood témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Natalie Laura Mering (Santa Monica, 1988. június 11.), művésznevén Weyes Blood amerikai énekesnő, dalszerző és zenész.

Pennsylvania Doylestown megyéjében nőtt fel. Karrierjét az underground zajzenei életben kezdte, először egy portlandii együttesnek a basszusgitárosaként, majd a Baltimore-i Nautical Almanac együttesnél.[1]

Később Mering saját anyagának felvételét kezdte a Weyes Blood név variációi alatt, Flannery O’Connor 1952-es Wise Blood regényének ihletése alapján. Saját kiadású debütáló albuma, a The Outside Room (2011) után a Mexican Summer független kiadóhoz szerződött le, kiadva az The Innocents (2014) és a Front Row Seat to Earth (2016) albumokat. Negyedik stúdióalbumát, a Titanic Rising-et (2019) a Sub Pop kiadó adta ki.

Élet és karrier

[szerkesztés]

1988–2002: korai élet

[szerkesztés]

Natalie Laura Mering [2] 1988. június 11-én született a kaliforniai Santa Monicában ,[3] mély vallású újjászületett pünkösdi-karizmatikus családban.[4] Kommentálva nevelését, Mering elmondta: "Igazi spirituális, Bibliai öv háztartásban nevelkedtem fel. Tehát kifejlesztettem a saját cinizmust, mert a Bibliában mindig vannak olyan dolgok, amelyek tényleg kiborítanak...  Gyerekként nagyon megszállottá váltam a The Kids in the Hall sorozat által, és ott volt Scott Thompson, aki az egyetlen meleg tag volt. Emlékszem, hogy az az érzésem, hogy "Ó, Scott Thompson nem megy a mennybe? Hogy lehet ez?" Ez volt az első nagy kijelentésem, hogy valami nem volt rendben a dogmatikus kereszténységgel. És akkor csak 12 éves koromtól próbáltam ezt visszavonni." [5]

Mering családja gyermekkorában többször költözött; Korai életét a San Francisco-öböl környékén töltötte [6] mielőtt 1999-ben a pennsylvaniai Doylestownban telepedtek le, ahol középiskolába járt.[7] Mind az idősebb testvérei, mind a szüleik zenészek, és a zene fontos szerepet játszott nevelésében. Apja, Sumner Mering, zenész és gitáros, aki az 1970-es évek végén egy Los Angeles-i New Wave együttesben volt, Sumner nevű együttesben.[5]

2003 – jelen: zenei karrier

[szerkesztés]

15 éves korában Mering a Wise Blood monikerrel kezdett dalokat írni. Több saját kiadású lemeznél Weyes Bluhd-ra változott, mielőtt a helyesírást Weyes Blood-ra változtatta.[6][8] A nevet Flannery O’Connor Wise Blood című regényéből vette át.[9] A középiskola befejezése után Mering az Oregon állambeli Portlandba költözött, hogy részt vegyen a Lewis & Clark Főiskolán, ahol zenei szakon [10] tanult, és rádióműsoron vett részt a campus rádióállomásán.[11] Meringet azonban tanulmányai első éve után kirúgták.[10] Később turnézott underground zenei színpadon, és basszusgitárosként fellépett a portlandi Jackie-O Motherfucker nevű együttesben,[12] majd később a Baltimore-i Nautical Almanac együttesben.[1]

Mering[halott link] előadása Los Angelesben, 2019

2011-ben kiadta a The Outside Room című albumot, a Weyes Blood And The Dark Juices néven a Not Not Fun Records-on.[13][14]

Az Uncut magazin úgy írta le az albumot, mint "odaadó és éteri, de egy éllel”, ,[15] míg a Beatbots szerint "egy lenyűgöző és ambiciózus album".[16] Mering 2014 októberében kiadta második lemezét, a The Innocents-et, amelyet a Mexican Summer kiadó adott ki.[17]

A felvételt Pennsylvania vidéki területén, Mering lakásában és Gary's Electric Studioban, a brooklyni Greenpointban készítették.[6] Ez magában foglalta Jacob Brunner (dob) és James Strong (basszus) közreműködését.[8] Mering az album témáját úgy írta le, hogy "az első valódi kapcsolatomról szól, amely nagyon rosszul ment".[6]

Az album megjelenése után Mering New York-ból elköltözött a kaliforniai Los Angeles-be. Megjegyezte: "New York-ban egyedül voltam: nem volt barátom, nem volt pénz, nem volt akkoriban rögzítési megállapodás. Szó szerint nem volt semmi." [18]

2016-ban kiadta harmadik albumát, a Front Row Seat to Earth-et, amelyet a Mexican Summer kiadó adott ki és kritikus elismerést kapott, és turnézott vele egész Európában és az államokban.[19] Az NPR azt írta, hogy az album megvizsgálja "intimitást és idealizmust oly módon, amik megmutatják Mering ajándékát a zavart érzelmek mérésére és közvetítésére".[19] Mering kijelentette, hogy az album dalait nagy mértékben inspirálta az elszigeteltség, amelyet New York-ban érzett.[18]

2019. február 12-én bejelentették a Titanic Rising című új albumot, amely előzetes megrendelésre elérhető a weboldalán, a közelgő turné dátumaival együtt.[20]

Az albumot a Sub Pop adta ki 2019. április 5-én, és kritikus elismerést kapott.[21] Mering a Titanic Risinget úgy írja le, hogy „A Kinks találkozik a második világháborúval, vagy Bob Seger találkozik Enyaval”.[22] Egyéb befolyások közé tartozik Kate Bush és Karen Carpenter (vagy legalábbis a Sonic Youth aktualitása, Karen Carpenter revizionista elképzeléseivel).[23] A Titanic Rising a romantikus csalódás, a sérült valóság és a remény megtalálásáról szóló lemez.[24]

A lemez magas rangú helyezést ért el az év végi és az évtized végi listákon olyan kiadványoktól, mint a Pitchfork, az Uproxx, a Paste, a Uncut, a Dazed, a The Guardian és az NPR.[25] 2019. július 16-án a Late Night Seth Meyers-szel című televíziós műsorban debütált, ahol előadta a Titanic Rising-nek az Everyday című kislemezét.[26] Az élő előadás kiemelkedő elemei: az USA-ban és Európában elfogyott minden jegy turnéira, valamint Kacey Musgravesnek a nyitózenésze lenni őszi fellépésén, és Lana Del Rey-el énekelni a Hollywood Bowl-ban.[25]

Befolyásai

[szerkesztés]

Mering kijelentette, hogy az egyházi zene, amely figyelemreméltóan szerepelt nevelésében, hatással volt dalszerzésére.[5] "Korunk nagyszerű klasszikus zenéjének és korai zenéinek nagy része szent térben Isten számára készült" - mondta. "Tehát a szent zene és a szent térzene - ez volt a kedvenc dolgom a zenében. Nem annyira tartalmilag. Nem annyira Isten elmélete és fogalma, hanem csupán az a gondolat, hogy építettük ezt a hatalmas, kőből épült katedrális palotát az emberek számára, hogy beleakadjanak...   A felvétel során a szent térre gondolok, és arra gondolok, hogy mi lenne a lelked hangja, ha zenét jelentene belőle. Valószínűleg visszhangos, furcsa kamra lenne. " [5]

2019-ben egy Nardwuarral közös interjúban kiderült, hogy őt a The Velvet Underground, a Wolf Eyes és a kísérleti művész, Inca Ore is befolyásolja. Mering ugyanabban az interjúban kijelenti, hogy karrierje elején, miközben kísérleti zenét készített, az emberek horror filmek hangzásához hasonlították dalait. Tehát elkezdte hallgatni azokat a filmzeneket, mint például A cápa és az Óz, a nagy varázsló.[27]

Meringre a kései énekes dalszerző, Harry Nilsson is nagy hatással van az éneklési stílusban és a dalírásban.

Diszkográfia

[szerkesztés]

Stúdióalbumok

[szerkesztés]
Year Details US
[28]
US
Heat

[28]
UK
[29]
AUS
[30]
2011 The Outside Room
2014 The Innocents
2016 Front Row Seat to Earth
23
2019 Titanic Rising
34
3
68
37
A "—" olyan kiadásokat jelöl, amelyek nem értek el helyezést.

Középlemezek

[szerkesztés]
Év Középlemez részletek
2011 Angels in America / Weyes Blood Split
2015 Cardamom Times
2017 Myths 002 (Ariel Pink mellett)
2019 Rough Trade Session

Kislemezek

[szerkesztés]
Év Kislemez Album
2015 „Cardamom”
Cardamom Times
2017 "Tears on Fire" (Ariel Pink mellett)
Myths 002
"A Certain Kind"/"Everybody's Talking"
-
2019 "Andromeda"
Titanic Rising
"Everyday"
"Movies"

Zenei videók

[szerkesztés]
Év Cím Rendező(k)
2014 "Some Winters" Winston H Case
2015 "Bad Magic" Joey Frank
"In the Beginning" Kai Davey-Bellin és Laura-Lynn Petrick
2016 "Seven Words" Charlotte Linden Ercoli Coe
"Do You Need My Love?" Natalie Mering
"Serpent Society"
"Used To Be" Laura-Lynn Petrick
2019 "Everyday" Natalie Mering
"Movies"

Együttműködések

[szerkesztés]
Év Dal Album Előadó
2008 "Jesse's Party" Together Again Raw Thrills
"I Lost Something in the Hills" Drugs
2011 "Where" So Post
2013 "One Side Art" Essential Thrills
2012 "Early Birds of Babylon" Mature Themes[7] Ariel Pink's Haunted Graffiti
2015 "The Chat" Timeline[31][32] Mild High Club
2017 "Suddenly" The End of Comedy[33] Drugdealer
"The End of Comedy"
"Sides" No Shape Perfume Genius
"Friend of Lindy Morrison" Bravado Kirin J. Callinan
"Morning After" Myths 002 Ariel Pink
2018 "Blessed Be the Meek (Let Me Be)" Mondo Combo Raw Thrills
"God's Favorite Customer" God's Favorite Customer Father John Misty
"Grey Area" Like a Baby Jerry Paper
2019 "Honey" Raw Honey Drugdealer

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Artist Biography by Fred Thomas. Skinnywolves.com. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  2. The Birth of Natalie Mering. California Birth Index. State of California Vital Records and Statistics. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  3. Wagoner: This California Singer Has an Essential Oil Fix for Every Skin Issue. Vogue, 2017. március 31. [2019. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. Hardee: Weyes Blood's Grand Chamber Pop Was Inspired by Church, Smurfs and a Breakup. Riverfront Times, 2017. szeptember 20. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 22.)
  5. a b c d Horn: Natalie Mering taps into Christian roots on Weyes Blood's latest album. The Frame. KPCC, 2016. október 20. [2016. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. a b c d Comingore, Aly: An Older, Wiser Weyes Blood. Interview, 2014. október 21. [2014. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. a b Dominguez: THERE WILL BE BLOOD: Q&A w/ Natalie Mering. Phawker.com, 2015. január 10. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  8. a b Weyes Blood - The Innocents. Discogs. [2019. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  9. Carroll: Weyes Blood interview. bombmagazine.org, 2015. január 13. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  10. a b White: The Ascent Of Weyes Blood’s Mystic Pop. Uproxx, 2017. október 24. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  11. Williams: Pop Music for an Uncertain Future :: A Conversation with Weyes Blood. The Hundreds, 2017. január 13. [2017. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Lovitt: "The New Avant Garde Is Being Conservative": An Interview with Weyes Blood. Vice, 2015. október 12. [2019. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Weyes Blood And The Dark Juices* - The Outside Room. The Outside Room. [2019. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  14. Weyes Blood & The Dark Juices – The Outside Room. Skinnywolves.com. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  15. Mulvey. „Weyes Blood & The Dark Juices: "The Outside Room" - Uncut”, Uncut, 2011. május 31.. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. november 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  16. Kabara: Beatbots Audio Reviews : Weyes Blood and the Dark Juices - The Outside Room. Beatbots.com, 2011. június 27. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  17. Deusner: Weyes Blood: The Innocents Album Review | Pitchfork. Pitchfork, 2014. október 28. [2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  18. a b About a Band: Weyes Blood. Urban Outfitters. [2019. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. a b Review: Weyes Blood, 'Front Row Seat To Earth' (angol nyelven). National Public Radio, 2016. október 13. [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 12.)
  20. Yoo: Weyes Blood Announces New Album Titanic Rising, Shares New Song "Everyday": Listen. Pitchfork, 2019. február 12. [2019. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  21. Titanic Rising by Weyes Blood. Metacritic. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  22. Weyes Blood Announces New North American and European “Something to Believe” Tour Dates”, Under the Radar magazine. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  23. ‘Enya is up there with the Beatles’”, Irish Time. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  24. Weyes Blood – Titanic Rising album review”, Uncut. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  25. a b Weyes Blood - Sub Pop. Sub Pop. [2019. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. 'Everyday live from Late Night with Seth Meyers. Youtube. [2020. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  27. Nardwuar vs. Weyes Blood, <https://www.youtube.com/watch?v=iIstaeDlf2A>. Hozzáférés ideje: 2019-10-20
  28. a b Chart History. Billboard. [2019. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 15.)
  29. Weyes Blood. Official Charts Company. [2019. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 15.)
  30. ARIA Australian Top 50 Digital Albums. ARIA Charts. [2019. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 15.)
  31. Beauchemin: Mild High Club Teams With Ariel Pink and Weyes Blood on "The Chat". Pitchfork.com, 2015. szeptember 11. [2017. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  32. Tully Claymore. „Mild High Club – "The Chat" (Feat. Ariel Pink & Weyes Blood) Video”, Stereogum, 2015. szeptember 11.. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. november 24.) 
  33. Drugdealer – The End of Comedy | Weird World (amerikai angol nyelven). Weirdworldrecordco.com. [2018. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 27.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Weyes Blood című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.