Wassersleben
| Wassersleben | |
 | |
| tengerpartja | |
| Közigazgatás | |
| Település | Harrislee |
| Városhoz csatolás | 1971 november 1. |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Wassersleben
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
| |
 é. sz. 54° 49′ 39″, k. h. 9° 25′ 07″54.827475°N 9.418592°EKoordináták: é. sz. 54° 49′ 39″, k. h. 9° 25′ 07″54.827475°N 9.418592°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wassersleben témájú médiaállományokat. | |
Wassersleben (korábban Sostie; dánul Sosti) településrész Schleswig-Flensburg járásban a német–dán határon Kruså (Krusau) közelében, amely északról határos Flensburggal. Közvetlenül egy tengerparti öbölben fekszik, a Flensburger Fördeben. Tengerpartja jelenleg strandként szolgál.[1] A Balti-tenger legnyugatibb pontja.
Története
[szerkesztés]Megjelenése
[szerkesztés]Wassersleben Flensburg villa-külvárosaként alakult ki.[2] A német Wassersleben név a dániai német kancellária egykori titkárára, Joachim Wasserschlebe konferenciatanácsosra (1709–1787) emlékeztet, aki 1780-ban vásárolt itt egy nagy telket a Krusau torkolatánál, közvetlenül a víz mellett, nyugdíjas otthonának.[3] A dánul és korábban németül is használt Sosti(e) név a régebbi név, amelyet először 1767-ben dokumentáltak írásban.[4] A disznó és az istálló (anord. stīa )[5] vagy esetleg az út (dán sti )[4] kifejezésekből áll, és valami olyasmit jelent, mint disznóól vagy vaddisznóút. Az elnevezés onnan eredhet, hogy a fjord erdeiben a gazdák sertést makkoltattak. Valószínűbb azonban, hogy a név a ma is létező nagy vaddisznó előfordulásokra utal.
Fejlesztések a 19. században
[szerkesztés]Wassersleben korábban Bov plébániájához tartozottt (Bau). 1871 óta Wassersleben Niehuus falusi közösségének része volt. Valamikor ebben az időszakban a plébánia összes vidéki közössége a Bau kerületnek volt alárendelve.[6]
1816-tól kb. 1830-ig Johannes Sybrandt Lorenzen téglagyárat működtetett Wasserslebenben.[7] A közösség vezetője, Karl Julius Paul Lorenzen hadnagy 1873. március 3-án tervpályázatot nyújtott be egy wasserslebeni telkre, ahol nagyapja (Johannes Sybrandt Lorenzen) 1830-ig a téglagyárat üzemeltette, és amelyen ismét téglagyárat akart üzemeltetni. 12-én. A kérelmet az év szeptember 12-én hagyták jóvá, és a Lorenzen ezután megkezdte a gyártást. A téglagyár a tulajdonosváltás ellenére 1890 körülig működött. 1895-ben végül lebontották.[8]
A nemzetiszocializmus idejében
[szerkesztés]A szomszédos Kupfermühle önkormányzattal együtt Wassersleben 1938-ban, a náci korszakban bekerült Harrislee-be, bár ott alig volt közvetlen kapcsolat, és a település rendkívül közel van Flensburghoz.
A második világháború végén a fjord túloldalán helyezkedett el Mürwik úgynevezett különleges területe, ahol Karl Dönitz utolsó birodalmi kormánya volt. A német csapatok észak-németországi, dániai, norvégiai és észak-hollandiai részleges kapitulációja április 4-e után, Május 11-én több mint 70 tengeralattjárót süllyesztettek el Flensburg térségében, ezek többségét Geltinger Birk körzetében, a Dönitz által ténylegesen visszavont szivárványrenddel összhangban. Úgy tűnik, Wassersleben közelében 1945. május 5-én négy tengeralattjáró elsüllyedt. Itt süllyesztették el a Flensburger Schiffbau-Gesellschaft[9] által épített U 1303 és U 1304, valamint a XXI. osztályú U 3033 és U 3034 típusokat, az akkori legmodernebb tengeralattjáró-típust. A kapituláció idején számos hadihajó és kereskedelmi hajó is horgonyzott a fjordban,[10][11] amelyek közül néhány a jelek szerint Wassersleben közelében is volt.
A háború utáni időszakban
[szerkesztés]1971. február 10-én a mintegy 147,5 hektáros wasserslebeni strandot leválasztották Flensburg városától, és szintén Harrislee önkormányzatához került.[12] A strandszakaszt közvetlenül az átvétel után homokpótlással kibővítették.[13] Wassersleben azóta is felveszi a versenyt a közeli, 1870-es évekbeli balti-tengeri üdülőhellyel a flensburgi Klues városrészben, amely egy rövid sétával elérhető, miként a fjord túloldalán található Solitüde strand, amely szintén az 1920-as években jött létre.
Wassersleben ma
[szerkesztés]Wassersleben még ma is a Schleswig-Flensburg járásban található Harrislee település része. Van egy homokos strandja a Flensburger Fördeben, amely mentes az idegenforgalmi adótól. A főszezonban egy megjelölt sík területet figyel a DLRG. Történelmileg az öböl északi szakasza részleges lezárásokon esett át a coliform fertőzés miatt. Nyár közepén a strandot németek és dánok is látogatják. A községben található a Räuberhauptmannsberg kősír. A környéken a rádióműsort a Wassersleben adó sugározza.
Több mint 10 éve február 21-én az ország legészakibb Biikebrennen tüze ezen a tengerparton leég.[14] A fríz biikebrennennek azonban nincs kulturális hagyománya Flensburg környékén, amelynek történetében Frízföld bizonyos szerepet játszik: Fleno lovag, aki a legenda szerint részt vett a város alapításában, állítólag Leckből származott.[15] Azt is feltételezik, hogy 1200 és 1400 között a fríz volt a harmadik használtos nyelv.[16] Ráadásul a duburgi vár 1431-es ostrománál állítólag 800 fríz játszott döntő szerepet a vár legyőzésében a sáncmunkájukkal.[17]
Erdei túraútvonal vezet Wasserslebenből a Schusterkate (cipészviskó) határátkelőn keresztül Kollundba. A Kluesi-erdő a közelben található, amely egy rekreációs erdő grillezővel, pázsittal és minigolf pályával. Wassersleben nagy része ma a Kluesrieser Gehölz tájvédelmi körzet része a Wassersleben-tengerfürdő fjord partjával együtt.
A fürdővíz minőségét az elmúlt években átlagosan jónak minősítették.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Falk-Verlag: Stadtplan Flensburg + Umgebungskarte, 2013
- ↑ Harrislee, Daten und Fakten Archiválva 2014. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben; hozzáférés: 2014. április 25.
- ↑ Dieter Pust: Flensburger Straßennamen, 1990 ISBN 3-925856-11-0
- ↑ a b Wolfgang Laur: Historisches Ortsnamenlexikon von Schleswig-Holstein, 2. Auflage, Neumünster, 1992, 609. o.
- ↑ Johannes Kok: Det danske folkesprog i Sønderjylland, Band 2, Koppenhága, 1867, 367. o.
- ↑ In folgender Quelle steht in einer chronologischen Übersicht zwar das Jahr 1889 doch gemäß der chronologischen Reihenfolge auf der Seite, dürfte es sich wohl eher um das Jahr 1869 handeln. Vgl. Thomas Pantléon, Gemeinde Harrislee (szerk.): Chronik – 650 Jahre Harrislee – 1352-2002. Horst Dieter Adler, 2002, 440. o.
- ↑ Thomas Pantléon, Gemeinde Harrislee (szerk.): Chronik – 650 Jahre Harrislee – 1352-2002. Horst Dieter Adler 2002, S. 439
- ↑ Thomas Pantléon, Gemeinde Harrislee (szerk.): Chronik – 650 Jahre Harrislee – 1352-2002. Horst Dieter Adler, 2002, 440. o
- ↑ Vgl. U 1308
- ↑ General-Anzeiger: Kriegsende in Flensburg. Das Nachspiel an der Förde, 2015. május 6.; hozzáférés: 2018. május 21.
- ↑ Historische Serie zum Ende des 2. Weltkriegs: Befehlsverweigerung von oben: U-Boote und Kriegsschiffe versinken in der Ostsee, 2015. május 20.; hozzáférés: 2018. május 21.
- ↑ Gesellschaft für Flensburger Stadtgeschichte (szerk.): Flensburg in Geschichte und Gegenwart. Flensburg, 1972, 413. o..
- ↑ Informationen zu Wassersleben bei marschundfoerde.de
- ↑ Aktivbus: Biikebrennen; Schleswig-Holsteinische Landeszeitung, 2011. február 19.; hozzáférés: 2015. február 15.
- ↑ Gesellschaft für Flensburger Stadtgeschichte (szerk.): Flensburg in Geschichte und Gegenwart. Flensburg, 1972, 279. o.
- ↑ Gesellschaft für Flensburger Stadtgeschichte (szerk.): Flensburg in Geschichte und Gegenwart. Flensburg, 1972, 455. o.
- ↑ Flensburger Straßennamen. Gesellschaft für Flensburger Stadtgeschichte, Flensburg, 2005, ISBN 3-925856-50-1, Artikel: Friesische Straße und Eschenweg
- ↑ Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) badewasserqualitaet.schleswig-holstein.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wassersleben című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.