Ugrás a tartalomhoz

Warnemünde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Warnemünde
Közigazgatás
TelepülésRostock
Alapítás ideje1200 körül
Városhoz csatolás1323. március 11.
Korábbi rangjaparti falu
Irányítószám18119
Körzethívószám0381
Népesség
Teljes népesség5937 fő (2017)
Népsűrűség1 065,89 fő/km²
Tszf. magasság2,0 m
Terület5,57 km²
Elhelyezkedése
Warnemünde (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Warnemünde
Warnemünde
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
é. sz. 54° 10′ 31″, k. h. 12° 05′ 18″54.175278°N 12.088333°EKoordináták: é. sz. 54° 10′ 31″, k. h. 12° 05′ 18″54.175278°N 12.088333°E
Warnemünde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Warnemünde témájú médiaállományokat.
Warnemünde helyzete Rostockon belül

Warnemünde (alnémet nyelven: Warnemünn) egy Balti-tengeri üdülőhely, Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tagállamában. Közigazgatásilag Rostock egyik városrésze.

A település területén torkollik a Warnow folyó a Balti-tengerbe, innen is ered neve, melyről dán oklevelek már 1195-ben említést tesznek. 150 méter széles homokpartjával a Balti-tenger német partszakaszának legszélesebb strandjával rendelkezik. A nyaranta megrendezésre kerülő Warnemündei Hét (Warnemünder Woche) és a Hanse Sail közel egymillió turistát vonz a városrészbe. Nyugatról Diedrichshagen, északról a tenger, keletről a Breitling-öböl, délről Groß Klein és délnyugatról pedig Lichtenhagen határolja.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Rostock történelme
Földrajzi változások Warnemünde környékén[1]
Warnemünde 1830-ban
„Vörreeg”: Ház az Alter Strom mentén
„Achterreeg”: Házak az Alexandrinenstraße-n
A móló éjszaka

A történelem folyamán nem csak a mai Warnemünde helyén állt a település, mely a kezdetekben nem számított Rostock kikötőjének. A hanza-város korábbi kikötőjének pontos helye ismeretlen. A rostockiak már 1264. október 12-én megszerezték a város tulajdonjogát a Rostocki Hercegségtől, jóval a Warnemündének a városhoz való csatlakozása előtt.[2]

Rostock városa 1323. március 11-én megvásárolta az 1200 körül keletkezett falut, hogy bebiztosítsa magának a Balti-tengerre való kijáratot. A 20. századig a parti falu Rostock exklávéja volt. A 18-19. században még szegény halászfalunak számított, és csak kevés előnye származott a közeli hanza-város gazdagságából. Azonban Warnemünde kereskedelmi jelentősége folyamatosan nőtt: 1288-ban Rostock városa szerződést kötött Rötger Horn patríciussal, mellyel biztosította a kikötő fenntartását. A patrícius a szerződés értelmében vállalta, hogy a kikötő bejáratánál öt éven keresztül 12 láb mélységet biztosít. Cserébe a város százezer téglát adott számára, és az elvégzett munkáért 400 márka ezüst vagy 1350 Mk. Pfennige fizetést helyezett kilátásba.

Az Alter Strom menti régi házak építészete alapján megállapítható, hogy a városka első lakói a szlávok után a frízek és az alsószászok voltak, akik 1100 körül telepedtek itt le, és alapították meg Warnemündét. Ezek a vasúti hídtól délre található házak ma is a korabeli stílusjegyeket őrzik.

Az építkezések a 19. századig csak a Vöörreeg (alnémet nyelven: első sor, ma Am Strom vagyis: a folyónál) és Achterreeg (alnémet nyelven: hátsó sor, ma: Alexandrinen utca) utcákra korlátozódtak, melyek a Warnow egykori ágával (Alter Strom) párhuzamosak. A warnemündei vámházat 1605-ben építették, és a település egyik legrégebbi épületének számít. A 19. században nőtt a tengeri üdülőhely jelentősége. Fürdőhelyként először 1821-ben említik. 1834-ben 1500 lakójára már 1000 fürdővendég jutott. 1899-től már saját napilapja volt a városkának.

1886. június 26-án megindult a vasúti közlekedés Rostock és Berlin irányába, illetve postagőzhajók indultak a dániai Gedserbe. A két első kerekes gőzhajó a „Kaiser Wilhelm” és a „König Christian” hajók voltak. 1903-ban felavatják az Alter Strom jobb oldalán az új vasútállomást és üzembe helyezik a Warnemünde-Gedser vasúti kompot is, mely 1926 óta gépkocsikat is szállít. 1971-ben közvetlenül a tengerparton felépült a Neptun Hotel.

Vallás

[szerkesztés]
Az evangélikus templom

A településen három keresztény egyház van jelen: a lutheránus egyház, melynek temploma a település központjában található, és neogótikus stílusban épült, a római katolikus egyház (Maria Meeresstern Egyházközség), illetve az Új Apostoli Egyház.

Látnivalók

[szerkesztés]

1897-ben felépült a 37 m magas világítótornya, mely ma is működik. Április és október között a torony a turisták által is látogatható, ahonnan Warnemündére és a Breitling-öbölre is kilátás nyílik. Közvetlenül a világítótorony mellett áll a Teásbögre (Teepott Warnemünde), melyet 1968-ban építettek Ulrich Müther tervei alapján. A kagylóformájú tetejével kitűnő építményt 2002-ben felújították, jelenleg több étterem működik falai között. Neve egy korábban az épület helyén álló tea-pavilonból, és annak alakjából ered.

A lutheránus templom 1866 és 1871 között neogótikus stílusban épült, a városka akkori nyugati peremén, mivel elődje, egy kis gótikus templom túl szűknek és düledezőnek bizonyult. Utóbbi a községi bíróság mellett állt, és a berendezés egy része (egy gótikus faragott oltár, egy Szent Kristóf szobor és a szószék) átkerült az új templomba. A templomban egykori warnemündei házfeliratok és két fogadalmi hajómakettet is megtekinthetnek a látogatók.[3]

A Teásbögrenél kezdődik a tengerparti sétány, mely közvetlenül a dűnék mögött halad egészen a „Bolygók útja” nevű tanösvényig. A Rostocki Csillagvizsgáló munkatársai által kialakított ösvényen a Naprendszer kerül bemutatásra. A sétányról megközelíthető strand több mint 3 km hosszan halad nyugati irányba, ahol egyre csökken szélessége.

A tengerparti sétány és a település központja között létesült 1910-ben a gyógypark, melyhez egy park és egy szabadtéri színpad is tartozik. A parkot nyugatról az olvasócsarnok, a Rostocki Városi Könyvtár egyik kihelyezett részlege határolja.

Az Alter Strom (a Warnow egykori ága) mentén találhatóak különböző éttermek, kávéházak és boltok, illetve a halászkikötő is. A vasútállomásról az Bahnhofsbrücke forgóhídon keresztül lehet a település központjába eljutni, ahol a régi, szűk utcácskák között álla a templom is. Az régi ágtól keletre található a Neuer Strom, az új folyó, mely a rostocki kikötő mai bejárata. Itt alakították ki 2005-ben a kikötő utasterminálját is. A folyó ezen két ága között fekszik a Vasúti-félsziget (Bahnhofshalbinsel), az régi kompkikötővel, a vasútállomással és a Középső-mólóval (Mittelmole), mely a helyi halpiac helyszíne. 2005 szeptemberétől a Warnow keleti partján (Hohe Düne) egy modern jachtkikötő és egy kiterjedt hotelkomplexum épült, melyeket két komppal lehet megközelíteni.

Egy 1767-ben épült halászházban rendezték be a helytörténeti múzeumot (Heimatmuseum Warnemünde), ahol mintegy 220 m² területen a tengerészetről, a halászatról, a révkalauz munkájáról, a tengeri vízimentőkről, illetve a városrész üdülővárossá válásáról szóló kiállítások tekinthetőek meg.

A Warnowtól keletre látható a Német Haditengerészet támaszpontja, amely azonban Rostock Hohe Düne városrészéhez tartozik.

Oktatás és kutatás

[szerkesztés]
  • Warnemündeben található a Wismari Főiskola tengerészeti kara, mely egy modern tengerészeti szimulátorközponttal is rendelkezik.
  • A Leibniz Tengertudományi Intézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) a Balti-tenger és partvidékének ökoszisztémáját kutatja. Az intézmény négy részlegében fizikai oceanográfiai, tengeri kémiai, tengerbiológiai és tengeri geológiai kutatások zajlanak. Az intézmény a rostocki és greifswaldi egyetemeken is szervez rendezvényeket.
  • A településen található a Rostocki Egyetem Informatikai és Elektrotechnikai Karának egyik intézménye is.
  • A Fritz Reuter utcában működő egykori iskola jelenleg egy nemzetközi magángimnázium
  • A tengerparti sétánytól nem messze működik a Heinrich Heine Általános Iskola

Gazdaság

[szerkesztés]
Hajógyár konténerhajóval

Warnemünde gazdaságának két legfontosabb ága a turizmus és a halászat. A Warnow hajógyár elődjét 1928-ban alapították, a második világháborúban légiforgalmi bisztosító hajókat is gyártottak az üzemben. A háború után államosították , majd Németország újraegyesítése után privatizálták, jelenleg a Genting HK leányvállalataként működik.1946 óta a településen működik a Warnow Hajógyár (mai nevén: Nordic Yards Warnemünde), mely 1960-tól az NDK legnagyobb hajóépítő vállalata volt. 1990-ben megalapították a Warnow-Werft Warnemünde GmbH. Az 1990-es években a hajógyárat többször felújították és kibővítették. Többször is gazdát cserélt, jelenleg Nordic Yards Warnow névvel a wismari Nordic Yards hajóépítő részvénytársaság tulajdonában van.

Egy ideje az itt kikötő körutazást végző hajók is fontos szerepet játszanak. 1990-ben még csak három ilyen jellegű hajó kötött ki, 2011-ben azonban 158 kikötéssel megdőlt a korábbi rekord, és 2012-re 180 hajót várnak, 2013-ra pedig 198 kikötést terveznek.[4] 2005. május 1-jén külön kikötőrészleg fogadja ezeket a hajókat, biztosítva az utasok minél jobb kiszolgálását. Az ide érkező utasok egy része egynapos hamburgi, rostocki vagy berlini utazásokon vesz részt. Ennek tudható be, hogy a hajók hosszabb ideig állomásoznak Warnemündében. A nyári szezon idején a rostocki AIDA Cruises hajótársaság is Warnemündét használja báziskikötőjeként, 2010-től pedig az olasz Costa Crociere is jelen van a kikötőben.

Kultúra és sport

[szerkesztés]
Tengerparti sétány, háttérben a Hotel Neptun
A Teásbögre (Teepott) és a világítótorony

Zene

[szerkesztés]

A városrész számos zenész és együttes otthona is, melyek gyakori vendégei a kulturális rendezvényeknek. Warnemündei együttesek:

  • De Klaashahns
  • De Plattfööt
  • TonArt
  • Irish Coffee
  • Heide Mundo

Sport

[szerkesztés]

A csekély áramlat és a jó szélviszonyoknak köszönhetően Warnemünde közelében a tenger kiválóan alkalmas kite-szörfölésre, szörfölésre, úszásra és búvárkodásra. Ugyanakkora a tengerpart is alkalmas különböző sporttevékenységek gyakorlására (sárkányeregetés, nordic walking, strandröplabda, ultimate). Egyes sportágakban nemzetközi tornákat is rendeznek a településen.

Warnemündébem három vitorlás klub is található: Warnemünder Segelclub (WSC), Akademische Segelverein Warnemünde (ASVW) és Kuttersegelclub Warnemünde (KSC). Ezek az egyesületek többek között fiatal tehetségek gondozásával és a Warnemündei Hét rendezvényein való részvétellel is foglalkoznak.

A helyi futballcsapat, az SV Warnemünde a Mecklenburg-Előpomerániai területi bajnokság résztvevője.[5] Az egyesület évente egyszer megrendezi az Atlantic-Cup ifjúsági tornát. Ennek keretén belül a gyerekcsapatok mellett a pékek és kéményseprők csapata is megmérkőzik, akik a játék kezdetén liszttel és korommal támadnak egymásra.

Az SV Warnemünde férfi röplabdázói a 2. Bundesligában vesznek részt. A női röplabda-csapat a regionális liga résztvevője.

A labdarúgó és röplabda szakosztályok mellett a SV Warnemünde e. V. kézilabda szakosztállyal is rendelkezik (5 férfi, 2 női és több ifjúsági csapat, melyek a tartományi bajnokság különböző szintjein képviselik a sportegyesületet).[6] A szakág jelentős, évente megrendezésre kerülő rendezvénye a Warnemünde Kupa, melyen májustól szeptemberig Németország számos kézilabda egyesülete mérkőzik meg egymással.

Az év csúcseseményének számít a tengerparton rendezett Sun of the Beach frizbitorna is.[7]

Az 1990-es évek közepétől évente 15 ország 300 sportolója nyílt vízi életmentésben méri össze erejét a Német Életmentő Társaság (Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft) által szervezett kupán.[8] 2008-ban Warnemündében került megrendezésre az vízi életmentő világbajnokság is.

A warnemündei strandon évente több strandröplabda-torna is megrendezésre kerül (pl. AnBagger Cup).

Fürdőkultúra

[szerkesztés]

Tengerparti fürdőhelyei kiépítettek és nyaranta turisták százezreit vonzzák a városba.[9]

Híres emberek

[szerkesztés]

A település szülöttei

[szerkesztés]

A településen tevékenykedő híres emberek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Az Alter Strom éjjeli megvilágításban
    Az Alter Strom éjjeli megvilágításban
  • Az Alter Strom napnyugtakor
    Az Alter Strom napnyugtakor
  • Az Alter Strom napnyugtakor
    Az Alter Strom napnyugtakor
  • Stephan Jantzen-emlékmű
    Stephan Jantzen-emlékmű
  • Homokszobor a strandon
    Homokszobor a strandon
  • Városi felvonulást ábrázoló szobrok egy kúton
    Városi felvonulást ábrázoló szobrok egy kúton
  • Híd az Alter Strom-on
    Híd az Alter Strom-on
  • Vámház
    Vámház
  • Régi ház
    Régi ház
  • A jachtkikötő madártávlatból
    A jachtkikötő madártávlatból
  • A Teásbögre és a világítótorony
    A Teásbögre és a világítótorony
  • A Teásbögre és a világítótorony
    A Teásbögre és a világítótorony
  • Alte Strom - látkép
    Alte Strom - látkép
  • "Kurhaus"
    "Kurhaus"
  • Bahnhof Warnemünde
    Bahnhof Warnemünde

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ További tervrajzok és térképek a Commons-on
  2. ↑ Ludvig Krause: Die alten Warnow-Mündungen und der ursprüngliche Rostocker Hafen zu Warnemünde. In: Beiträge zur Geschichte der Stadt Rostock. Verein für Rostocks Altertümer, 12. kötet, Rostock 1924, 1–16. old.
  3. ↑ A warnemündei templom. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  4. ↑ Cruise Port Warnemünde. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)(németül)
  5. ↑ Az SV Warnemünde labdarúgó szakosztályának honlapja. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  6. ↑ Az SV Warnemünde kézilabda szakosztálya. [2012. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  7. ↑ Sun of the Beach frizbitorna, 2012. július 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  8. ↑ A DLRG honlapja. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)(németül)
  9. ↑ "Warnemünde a balti tengerpart fénypontja, és évente turisták százezreit vonzza. A színvonalas fürdőhely színes halászházaival tökéletes hely a lazításra"Life utazás egyik cikkéből idézet Archiválva 2018. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Warnemünde című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Warnemünde&oldid=27171504”