Ugrás a tartalomhoz

Waldegg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Waldegg
Waldegg címere
Waldegg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBécsújhelyvidéki járás
Irányítószám2724, 2753, 2754, 2755, 2761
Körzethívószám02633
Forgalmi rendszámWB
Népesség
Teljes népesség2048 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület35,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′, k. h. 16° 02′47.866667°N 16.033333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 16° 02′47.866667°N 16.033333°E
Waldegg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Waldegg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Waldegg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 2042 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Waldegg a Bécsújhelyvidéki járásban
A Szt. Jakab-plébániatemplom
A wopfingi Fájdalmas Szűz Mária-plébániatemplom

Waldegg a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpok keleti peremén, a Piesting folyó mentén. Területének 79,6%-a erdő, 12% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Dürnbach (68 lakos 2020-ban), Ober-Piesting (613), Oed (152), Peisching (149), Reichental (205), Waldegg (428) és Wopfing (427). A kataszteri közösségek Dürnbach, Ober-Piesting, Oed, Peisching, Waldegg és Wopfing.[2]

A környező önkormányzatok: délkeletre Markt Piesting, délre Hohe Wand, délnyugatra Miesenbach, nyugatra Waidmannsfeld, északnyugatra Pernitz, északra Hernstein.

Története

[szerkesztés]

Waldegg neve először 1128-ban jelenik meg írásban egy bizonyos Adalram von Waldekkhe nevében, aki a várat építtető családba tartozott. Magát a települést és az egyházközséget 1136-ban alapították. Bécs 1529-es első ostromakor a törökök a Piesting völgyét is feldúlták; ezenfelül a herceg törökellenes különadót szedetett, amely az egyházközségek vagyonának egynegyedét tette ki. 1679/80-ban a pestis szedett számos áldozatot, Bécs 1683-as második ostromakor pedig a törökök felgyújtották a templomot, valamint elpusztult a házak mintegy fele. A lakosság Starhemberg várában talált menedéket. 1713-ban az újabb pestisjárvány 76 áldozattal járt. 1729-ben Waldegg a dreistetteni egyházközség alá került, függetlenségét 1784-ben nyerte vissza. 1827-ben a helyi Severin Zugmayer privilégiumot kapott az általa feltalált Zugmayer-eke gyártására, amelyet egész Európában árusított. 1834-ben lelőtték az utolsó waldeggi medvét, két évvel később pedig az utolsó hiúzt.

Az 1848-as forradalom után eltörölték a feudális birtokrendszert és megalakultak a helyi önkormányzatok. A mai Waldegg területén négy község osztozott: Wopfing, Peisching, Dürnbach és Oberpiesting. 1877-ben megépült a Gutensteinerbahn, amivel a térség bekapcsolódott a vasúti hálózatba. 1925-ben Wopfing és Peisching Waldegg im Piestingtal néven egyesült, amelyet két évvel később mezővárosi rangra emeltek. 1967-ben Dürnbach, 1970-ben pedig Oberpiesting is csatlakozott.

Lakosság

[szerkesztés]

A waldeggi önkormányzat területén 2020 januárjában 2042 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 85,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 5,2 az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 64,1%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 1% ortodoxnak, 18,8% mohamedánnak, 11,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (77,2%) mellett a törökök (16,2%) és a szerbek (1,6%) alkották.

A népesség változása:

2016
2 017
2018
2 048

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1859-ben Ignaz Pauer osztrák író, újságíró.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Jakab-plébániatemplom
  • a wopfingi Fájdalmas Szűz-Mária-plébániatemplom

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Waldegg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.