Ugrás a tartalomhoz

Bad Fischau-Brunn

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Fischau-Brunn
Brunn (jobbra a kastély tornya)
Brunn (jobbra a kastély tornya)
Bad Fischau-Brunn címere
Bad Fischau-Brunn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBécsújhelyvidéki járás
Irányítószám2700, 2721, 2752
Körzethívószám02639
Forgalmi rendszámWB
Népesség
Teljes népesség3440 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság288 m
Terület20,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′, k. h. 16° 10′47.833333°N 16.166667°EKoordináták: é. sz. 47° 50′, k. h. 16° 10′47.833333°N 16.166667°E
Bad Fischau-Brunn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Fischau-Brunn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bad Fischau-Brunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 3450 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Bad Fischau-Brunn a Bécsújhelyvidéki járásban
A fischaui kastély
A brunni kastély
A Szt. Márton-plébániatemplom

Bad Fischau-Brunn a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délnyugati részén, a Steinfeld-síkságon, a Warme Fischa folyó mentén. Területének 36,5%-a erdő, 37,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Bad Fischau (2144 lakos 2020-ban) és Brunn an der Schneebergbahn (1306 lakos). A kataszteri közösségek Bad Fischau és Brunn an der Schneebergbahn.[2]

A környező önkormányzatok: északra Wöllersdorf-Steinabrückl, keletre Bécsújhely, délre Weikersdorf am Steinfelde, nyugatra Winzendorf-Muthmannsdorf, északnyugatra Markt Piesting.

Története

[szerkesztés]

Brunn területén a régészek a vaskori La Tène-kultúrához köthető sírokat tártak fel.

Fischaut először 1130-ban említik írásban, a fischaui és a brunni vár is ekkoriban épülhetett. A 12. században Neunkirchenből Fischauba költöztették a pénzverdét, egyúttal a település mezővárosi jogokat is kapott. 1175-ben a Jasomirgott Henrik és IV. Ottokár stájer herceg közötti háborúskodás során a települést felégették.

A 15. század végén Mátyás magyar király hadai, később a törökök pusztították el Fischaut és Brunnt. A 18. század elején a brunni vár akkori tulajdonosa, Esterházy Pál herceg barokk kastéllyá alakította át az épületet. 1768-ban egy erős földrengés jelentős károkat okozott a kastélyban, amelyet csak 1798-ban renováltak.

1929-ben a mezővárost átnevezték Bad Fischau-ra. 1969-ben egyesült az addig önálló Brunn an der Schneebergbahnnal és felvette a Bad Fischau-Brunn nevet.

Lakosság

[szerkesztés]

A Bad Fischau-Brunn-i önkormányzat területén 2020 januárjában 3450 fő élt. A lakosságszám 1961 óta erőteljesen gyarapodó tendenciát mutat; azóta közel kétszeresére duzzadt. 2018-ban az ittlakók 92,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 75,3%-a római katolikusnak, 4,2% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 15% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 22 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,2%) mellett a törökök alkották 1,3%-kal.

A népesség változása:

A népesség alakulása 2005 és 2018 között
Lakosok száma
2807
3301
3440
200520162018
Adatok: Wikidata

Látnivalók

[szerkesztés]
  • az 1873-ban épített termálfürdő
  • a Szt. Márton-plébániatemplom
  • a fischaui kastély
  • a brunni kastély
  • 2300 m hosszú, 73 m mély Eisensteinhöhle barlang és múzeuma

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás 

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Fischau-Brunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.