Währing

	Bécs XVIII. kerülete
	Elhelyezkedése Bécsen belül
	; Bécs XVIII. kerülete címere
	; Bécs XVIII. kerülete címere
	Egyéb elnevezés: Währing
	Közigazgatás
Település	Bécs
Kerület	XVIII.
Irányítószám	1180
Polgármester	Silvia Nossek
	Népesség
Teljes népesség	51 497 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség	8 200,16 fő/km²
Tszf. magasság	247 m
Terület	6,28 km²
	Elhelyezkedése
	Bécs XVIII. kerülete Pozíció Bécs térképén
	é. sz. 48° 13′ 59″, k. h. 16° 18′ 53″48.233100°N 16.314700°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 59″, k. h. 16° 18′ 53″48.233100°N 16.314700°E
	Bécs XVIII. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XVIII. kerülete témájú médiaállományokat.

A Währing Bécs XVIII. kerülete. Währing Döbling, Alsergrund, Hernals, Alsergrund, Neuwaldegg, Dornbach, Hernals, Salamonfalva, Neustift am Walde és Oberdöbling községekkel határos.

Részei

Währing
Weinhaus
Gersthof
Pötzleinsdorf

Gersthof címere
Pötzleinsdorf címere
Währing címere
Weinhaus címere

Története

Währing írott forrásban elsőként 1170-ben tűnik fel Warich nevén.

A Währing kerületet 1892. január 1-jén hozták létre Währing, Gersthof, Pötzleinsdorf, Weinhaus, Neustift am Walde és Salmannsdorf néhány része beolvasztásaval Bécsbe mint a XVIII. kerület. 1938. október 15-én egy birodalmi törvény alapján Neustift am Walde és Salmannsdorf Döbling része lett.

A megszállás alatt (1945–1955) Währing az amerikai szektorhoz tartozott.

Látnivalók

Pötzleinsdorfi kastély
Geymüllerschlössl
Maria-Theresien-Schlössel (most az Erste Bank AG múzeuma)
Az egyetemi csillagvizsgáló a Türkenschanzén
Türkenschanzpark

Képek

Pötzleinsdorfi kastély
Geymüllerschlössl
Geymüllerschlössl
Maria-Theresien-Schlössel
Türkenschanzpark
Türkenschanzpark
Egyetemi csillagvizsgáló
Egyetemi csillagvizsgáló
Dürwaring-híd
Kerületi hívítál

Népesség

Népességnövekedés
forrás: Statistik.at^[2]

Irodalom

Robert Eigler: Währing: 150 Jahre Baugeschichte 1840 – 1990. Ein Beitrag zum Jubiläum „100 Jahre Währing bei Wien“. Kulturverein Initiative Währing, Wien 1991
Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Währing. Vom Ganserlberg zum Schafberg. Compress, Wien 1992, ISBN 3-900607-17-6
Helmut Kretschmer: Wiener Bezirkskulturführer: XVIII. Währing. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6224-0
Helfried Seemann (Hg.): Währing: 1880 – 1930. Album Verlag für Photographie, Wien 1993, ISBN 3-85164-018-7
Helga Maria Wolf: Wien – Währing. Sutton, Erfurt 2004, ISBN 3-89702-778-X
Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 1, Wien 1923, online
Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 2, Wien 1924, online
Währinger Heimatkunde: Währing – Ein Heimatbuch des XVIII. Wiener Gemeindebezirk, Band 3, Wien 1925, online
Michael Haitszinger, Klaus Prokop: elfachtzig | Währing – Mensch & Bezirk, ARGE elfachtzig, Wien 2014, ISBN 978-3-200-03804-2

További információk

Währing auf den Seiten von wien.at
Bezirksmuseum Währing

Kapcsolódó szócikkek

Bécs kerületei

Jegyzetek

↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020) (German). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
↑ Volkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 18., Währing, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Währing című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[f9f1ac0a901e3747a874279c3cb0bbcd610c43fb-1] Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020) (German). (Hozzáférés: 2021. február 9.)

[2] Volkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 18., Währing, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).

[1]

[2]