Vyse és Perring

Vyse és Perring 19. századi brit egyiptomi felfedezők, akik drasztikus leletfeltárási módszereikről híresek. Vyse munkamódszereit az utókor gunpowder archaeology (kb. robbantós régészet) néven foglalja össze, Vyse képzett robbantási szakértő volt. A két kutató neve összeforrt, annak ellenére, hogy mindössze egy ásatási évadban dolgoztak együtt, 1837 januárjától augusztusig.

Vyse 1837-ben már hazafelé készült, ám addig semmi érdemlegeset nem ért el a kutatásaiban. Későbbi könyvében köntörfalazás nélkül leírta, hogy mindenképp fel akart fedezni valamit, mielőtt távozik Egyiptomból. Korábban Giovanni Battista Caviglia volt az ásatásainak vezetője, akitől ebben az évben megvált, helyette a Galloway-testvérek asszisztensét, Perringet alkalmazta. Vyse kizárólag a piramisokra koncentrált, ezek közül is elsősorban a nagy piramisra.

Ezeknek a munkáknak eredetileg a gízai piramisok felmérése és dokumentálása volt a céljuk. Vyse feltételezte, hogy a sírkamrából induló nyílások szellőzők, Perring pedig megtalálta a felszínen a kijáratukat. Vyse emellett mindenképp be akart jutni a Davidson-kamrákba. Az első puskaporos akciójuk e két objektumhoz kötődik, mind a szellőzőknél, mind a kézi módszerekkel áttörhetetlen gránitmennyezetnél robbantást hajtottak végre. Vyse és Perring ilyen módon végül is felfedezett valamit. Ha nem is elrejtett kincseket, de azt a szenzációt, hogy öt Davidson-kamra van egymás felett. Egy további értékes felfedezés volt, hogy a két felső kamrában feliratokat találtak, amelyeket az egykori munkások írtak a kövekre. Ezekből egyrészt bebizonyosodott, hogy a piramist nem a zsidók építették a fogság idején, másrészt független megerősítést nyert az építtető személyének korábban pusztán történeti adatokból feltételezett személye, Hufu, a IV. dinasztiából.

A nagy felfedezés után Vyse és Perring puskapor segítségével megkereste Hafré piramisának eredeti bejáratát. Utolsóként a Menkauré-piramisban végigrobbantották a folyosót, hogy hat hónap alatt eljuthassanak a sírkamráig. Itt ismét jelentős felfedezést tettek, mivel bebalzsamozott emberi maradványokat találtak, és fény derült a harmadik piramis építtetőjének nevére is, aki Menkauré volt. Ezzel Manethón és Hérodotosz adatai a Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz nevű uralkodókról bizonyítást nyertek.

Vyse 1837. augusztus 29-én hagyta el Egyiptomot felsőbb utasításra. Perring folytatta a munkát, és Vyse tanácsára a többi piramisokon dolgozott még néhány évig. Végül Perring is hazatért Angliába, ahol Vyse háromkötetes beszámolójának harmadik kötetében közreműködött.

Források

• Zamarovský, Vojtech. Felséges piramisok. Madách Bratislava (1981) , 62–66. o.
• Patrick Richard Carstens: The Encyclopædia of Egypt during the Reign of the Mehemet Ali Dynasty 1798–1952, Friesen Press, Kanada, 2014. ISBN 978-1-4602-4897-3 540. o.
• Andrew Collins: WHERE NEXT WITH GIZA'S CAVE UNDERWORLD?