Ugrás a tartalomhoz

Varjad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vranie szócikkből átirányítva)
Varjad (Vranie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1438
PolgármesterIvan Harman
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 32″, k. h. 18° 44′ 47″49.258900°N 18.746400°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 32″, k. h. 18° 44′ 47″49.258900°N 18.746400°E
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Varjad (1899-ig Vránje, szlovákul: Vranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolna központjától 4 km-re északra, a Kiszuca jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban is éltek emberek, a korai vaskor végéről a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel.

A mai települést 1438-ban említik először „Vranye” alakban. A budatíni váruradalomhoz tartozott. Lakói kosárfonással foglalkoztak, de híres volt a falu szilvatermesztéséről is. 1784-ben 30 házában 168 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Brodnónak szomszédságában, és annak filiája; földgye nehezen míveltetik, és néhol sovány.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vranye, Trencsén vm. tót falu, a Kisucza vize mellett: 194 kath. lak. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.[2]

1910-ben 262, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1980-óta Zsolna város része, akkor 832 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.