Varjad

	Varjad (Vranie)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	Zsolna városrésze
Első írásos említés	1438
Polgármester	Ivan Harman
Irányítószám	010 01
Körzethívószám	041
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 32″, k. h. 18° 44′ 47″49.258900°N 18.746400°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 32″, k. h. 18° 44′ 47″49.258900°N 18.746400°E
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Varjad (1899-ig Vránje, szlovákul: Vranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolna központjától 4 km-re északra, a Kiszuca jobb partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban is éltek emberek, a korai vaskor végéről a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel.

A mai települést 1438-ban említik először „Vranye” alakban. A budatíni váruradalomhoz tartozott. Lakói kosárfonással foglalkoztak, de híres volt a falu szilvatermesztéséről is. 1784-ben 30 házában 168 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Brodnónak szomszédságában, és annak filiája; földgye nehezen míveltetik, és néhol sovány.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vranye, Trencsén vm. tót falu, a Kisucza vize mellett: 194 kath. lak. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”^[2]

1910-ben 262, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1980-óta Zsolna város része, akkor 832 lakosa volt.

Nevezetességei

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]