Volgai német autonóm terület
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Volgai Német Autonóm Terület | |
Автономная область немцев Поволжья (oroszul), Arbeitskommune des Gebietes der Wolgadeutschen (németül) 1918. október 19. – 1923. december 19. | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Kozákváros (Kosakenstadt) |
| Terület | 606 532 km² |
| Népesség | 27 400 fő |
| Hivatalos nyelvek | német, orosz |
| Beszélt nyelvek | német, orosz |
| Pénznem | szovjet rubel |
| Kormányzat | |
.svg){kind=small}
A Volgai Német Autonóm Terület (oroszul: Автономная область немцев Поволжья; németül: Arbeitskommune des Gebietes der WolgadeutschenAutonome Sozialistische Sowjetrepublik der Wolgadeutschen), gyakran Volgai Német AT (oroszul: АO Немцев Поволжья; németül: AO der Wolgadeutschen), a Szovjetunió, azon belül az Oroszországi SZSZSZK egyik autonóm területe volt. Közigazgatási központja Kozákváros (németül: Kosakenstadt, 1931-től Engels) volt.
Történelme
[szerkesztés]A Volgai Német AT 1918. október 19-én jött létre az OSZSZSZK Népbiztosok Tanácsának rendeletével, az autonóm területek sorában is elsőként. Korábban a volgai németek Volgai Német Munkásállamnak, illetve Munkásköztársaságnak nevezték autonómiájukat. Az autonómia megalakításakor az OSZSZSZK Szaratovi terület székhelyét, Szaratov jelölték ki. Ezután Marxstadt városa lett a közigazgatási központ (1919. június 4-ig Jekatyerinánnak hívták), végül 1922. július 22-én Kozákváros (németül Kosakenstadt, korábban Pokrovszk, 1931-től Engels) kapta meg ezt a címet.
1923. december 19-én az autonóm területet Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakították át. 1918-ig az Ekatyerinenstad és Rovnoje körüli területek a Novouzenszkiji járás részei voltak.
Közigazgatási felosztása
[szerkesztés]A Volgai Német AT kialakulásával a Szaratovi területet három járásra osztották fel.
- Golokaramisz járás, Balzer központtal (ma Krasznoarmejszk)
- Ekatyerinenstadti járás, Ekatyerinenstadt központtal (1918-tól Marxstadt, ma Marks)
- Rovnojei járás, Zelman központtal (ma Rovnoje)
1921. február 17-én a Volgai Német Autonóm Területet 13 kerületre osztották fel.[1]
- Antonovszkiji kerület, Antonovka központtal (1922. február 15-től Tonkourovka)
- Ilovljai kerület, Kamenka központtal
- Felső-karamanszkiji kerület, Flore központtal (ma Pervomajszkoje)
- Eruszlansziji kerület, Langenfeld központtal (ma Kresty)
- Karamiszi kerület, Balzer központtal (ma Krasznoarmejszk)
- Marxstadti kerület, Marxstadt központtal (ma Marks)
- Medvegyivszkiji kerület, Medvegyivszkij központtal
- Dobrinkai kerület, Dobrinka központtal
- Alsó-karamanszkiji kerület, Krasznij Jari központtal
- Paninszkiji kerület, Paninszkoje központtal (ma Podlesznoje)
- Rovnojei kerület, Zelman központtal (ma Rovnoje)
- Tarlikszkiji kerület, Volszk központtal (ma Privolzhskoye)
- Torgunszkiji kerület, Pallaszovka központtal
1922. június 22-én a Pokrovszkij kerületet az autonómiához csatolták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2018. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.)