Ugrás a tartalomhoz

Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság
Автономная Советская Социалистическая Республика Немцев Поволжья (oroszul) Autonome Sozialistische Sowjetrepublik der Wolgadeutschen (németül)
1923. december 19. – 1941. augusztus 28.
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere		 Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaEngels
Terület606 532 km²
Népesség27 400 fő
Hivatalos nyelveknémet, orosz
Beszélt nyelveknémet, orosz
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
← Volgai német autonóm területOroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság →
Streckerau, 1920
Volgai német városok és falvak

A Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (oroszul: Автономная Советская Социалистическая Республика Немцев Поволжья; németül: Autonome Sozialistische Sowjetrepublik der Wolgadeutschen), gyakran Volgai Német ASZSZK (oroszul: АССР Немцев Поволжья; németül: ASSR der Wolgadeutschen), a Szovjetunió, azon belül az Orosz SZSZSZK egyik autonóm köztársasága volt. Közigazgatási központja Engels (1931-ig Engels neve Pokrovszk, németül: Kosakenstadt [Kozákváros]) volt.

Története

[szerkesztés]

Az autonóm köztársaságot az orosz forradalom után hozták létre, október 29-én (egyes források szerint 19-én).[1] A szovjet kormány a németeknek különleges státuszt adott a nem oroszok között a Szovjetunióban.[2] Az Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság státusza 1924. február 20-án, a Központi Végrehajtó Bizottság és az orosz Népbiztosok Tanácsa által ismételten bővült. Ez volt az első nemzeti autonóm egység a Szovjetunióban a Donyeci–Krivoj Rog-i Szovjet Köztársaság után. Az oroszországi nagy volgai német kisebbség kompakt településének területe, amely 1897-ben közel 1,8 millió lakossal rendelkezett. 

A Volgai Német ASZSZK tizennégy kantonra oszlott: Fjodorovka, Krasznij-Kut, Tonkoszhurovka, Krasznojar, Pokrovszk, Kukkusz, Sztaraja Poltavka, Pallaszovka, Kamenka, Szolotoje, Marxstadt, Frank, Seelmann és Balzer.

1919-től a gazdagabb parasztokat ellenforradalmi propagandistáknak bélyegezték meg, majd Szibériába, gulágokra internálták őket.[3]

Az autonómia kikiáltásakor amnesztiát jelentettek be. Ez azonban csak nagyon kevés embert érintett. Az 1920-as években a Szovjetunióban végrehajtott, hivatalos dokumentumokban kihirdetett politikája szerint a németeket arra ösztönözték, hogy fontos társadalmi pozíciókat töltsenek be a weimari Németországban. Az 1939-es népszámlálás szerint 366 685 német lakott az autonóm területen.

A Szovjetunió német inváziója 1941-ben véget vetett a Volgai Német ASZSZK-nak. 1941. augusztus 28-án Sztálin kiadta az alkotmányt eltörlő hivatalos rendeletet, és eltörölte az ASZSZK-t. Attól tartva, hogy a németek kémkednek, az összes germán lakost Szibériába szállítottak. Sokakat munkatáborokba internáltak származásuk miatt. Az autonóm köztársaság hivatalosan 1941. szeptember 7-én szűnt meg.

Sztálin halála után, 1953-ban drámai módon javult a volgai németek helyzete. 1964-ben egy második rendeletet adtak ki, nyíltan elismerve a kormány bűnösségét az ártatlan emberek elleni vádemelésben, és megadta a lehetőséget a gazdasági és kulturális kapcsolatok terjesztésében. A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásával a Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság soha nem alakult újjá. A területet a mai Szaratovi és Volgográdi területek között lett felosztva.

Az 1980-as évek elejétől kezdődően sok német Németországba költözött, ahol állampolgárságot biztosítottak mindazoknak, akik bebizonyították, hogy menekültek vagy kitelepülők.[4]

Népesség

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Volga német ASZSZK etnikai csoportjait és lakosságát mutatja be:[5]

1926 1939
Németek 379 630 fő (66,4%) 366 685 fő (60,5%)
Oroszok 116 561 fő (20,4%) 156 027 fő (25,7%)
Ukránok 68 561 fő (12,0%) 58 248 (9,6%)
Kazahok 1 353 fő (0,2%) 8 988 fő (1,5%)
Tatárok 2 225 fő (0,4%) 4 074 fő (0,7%)
Mordvinok 1 429 fő (0,3%) 3 048 fő (0,5%)
Belaruszok 159 fő (0,0%) 1 636 fő (0,3%)
Han kínaiak 5 fő (0,0%) 1 284 fő (0,2%)
Zsidók 152 fő (0,0%) 1 216 fő (0,2%)
Lengyelek 216 fő (0,0%) 756 fő (0,1%)
Észtek 753 fő (0,1%) 521 fő (0,1%)
Egyéb 710 fő (0,1%) 3 869 fő (0,6%)
Összlakosság 571 754 fő 606 352 fő

Az állam vezetői

[szerkesztés]

Államfő

[szerkesztés]
A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei
  1. 1918-1919 Ernst Reuter (1889–1953) (Német állampolgár, diplomata, Berlin polgármestere)
  2. 1919-1920 Adam Johann Reichert (1869–1936) (tanár, újságíró, kolhoztag)
  3. 1920 Alexander Dotz (1890-1973) (I. világháborús katona, szovjet állampolgár)
  4. 1920-1921 Vasiliy Pakun (szovjet állampolgár)
  5. 1921-1922 Alexander Mohr (1889–1938) (Az első világháború és az orosz polgárháború egyik tábornoka, orosz állampolgár)
  6. 1922-1924 Wilhelm Kurz (1892–1938) (szovjet állampolgár)
  7. 1924-1930 Johannes Schwab (1888–1938) (szovjet állampolgár)
  8. 1930-1934 Andrew Gleim (1892–1954) (szovjet állampolgár)
  9. 1934-1935 Heinrich Fuchs (1895-1938) (szovjet állampolgár)
  10. 1935-1936 Adam Welsch (1893–1937) (I. világháborús katona, orosz állampolgár)
  11. 1936-1937 Heinrich Lüft (1899–1937) (szovjet állampolgár)
  12. 1937-1938 David Rosenberger (1896–?) (szovjet állampolgár)
A Legfelsőbb Tanács elnöke
  1. 1938–1941 Konrad Hoffmann (1894–1977) (első világháborús katona, vasúti munkás, szovjet állampolgár)

Kormányfők

[szerkesztés]

A cím 1924. január 12-én a köztársasági Központi Végrehajtó Bizottság első ülésén tett nyilatkozat alapján jött létre.

  1. 1924-1929 Wilhelm Kurz (1892–1938) (orosz állampolgár, vállalkozó)
  2. 1929-1930 Andrew Gleim (1892–1954) (orosz állampolgár)
  3. 1930-1935 Heinrich Fuchs (1895-1938) (szovjet állampolgár)
  4. 1935-1936 Adam Welsch (1893–1937) (első világháborús katona, helyi pártvezető, orosz állampolgár)
  5. 1936-1937 Heinrich Lüft (1899–1937) (orosz állampolgár)
  6. 1937-1938 Wladimir Dalinger (1902-1965) (az orosz polgárháború résztvevője, a biztonsági erők tisztje, orosz állampolgár, vállalkozó)
  7. 1938-1941 Alexander Heckman (1908–1994) (mérnök, orosz államférfi, gulág túlélő)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Encyclopedia of History of Communist Part Archiválva 2011. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
  2. ↑ J. Otto Pohl.szerk.: Greenwood Publishing Group: Ethnic Cleansing in the USSR, 1937-1949, illustrated, 29–37. o. (1999) 
  3. ↑ Brief history of Volga Germans Archiválva 2010. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  4. ↑ Barbara Dietz, "German and Jewish migration from the former Soviet Union to Germany: Background, Trends and Implications", Journal of Ethnic and Migration Studies 26, No. 4 (October 2000): 635-652.
  5. ↑ http://demoscope.ru

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Volga German Autonomous Soviet Socialist Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Volgai_Német_Autonóm_Szovjet_Szocialista_Köztársaság&oldid=26533487”