Vajna

	Vajna (Vojnatina)
	; Vajna zászlaja
	; Vajna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1336
Polgármester	Silvia Ihnátová
Irányítószám	072 61
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	246 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	128 m
Terület	7,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 60″, k. h. 22° 13′ 40″48.733333°N 22.227778°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 60″, k. h. 22° 13′ 40″48.733333°N 22.227778°E
	Vajna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vajna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Vajna településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vajna (egyértelműsítő lap).

Vajna (1899-ig Vajnatina, szlovákul: Vojnatina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Szobránctól 4 km-re keletre, a Kelet-Szlovákiai Alföld északkeleti részén fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 9.–10. században település állt, melynek területéről számos cserépmaradvány került elő.

Vajna első írásos említése még birtokként 1284-ből származik, faluként 1336-ban említik először. A 13. századtól a tibai váruradalom része volt, de több tibai és nagymihályi nemesnek is volt itt birtoka, akik kúriákat is építettek ide. A 14. század első felében a falunak temploma és malma is volt. 1427-ben az adóösszeírásban 26 jobbágy házzal szerepel. Később a házak és az adózók száma csökkent. 1599-ben csak 5 ház állt a településen. 1677-ben Szinnyei Andrásnak kisméretű udvarháza volt itt. A 17. század közepén temploma az evangélikusoké volt, majd – megújítása után – a 18. század közepétől újra a katolikusoké. A 18. század elejére a falu csaknem elnéptelenedett. Az 1715-ös és 1720-as összeírások nem találtak adózót a községben, csak nemesek lakták. Ezután újra betelepítették.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJNATINA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja jó, vagyonnyai is jelesek.”^[2]

1828-ban 57 házában 447 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajnatina, Ungh v. orosz-tót falu, Tybához közel: 201 romai, 136 g. kath., 18 ref., 46 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1880-ban 476 lakosából 10 magyar és 441 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 455 lakosából 9 magyar és 380 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 462 lakosából 21 magyar és 401 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 466 lakosából 6 magyar és 419 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 441 lakosából 11 magyar és 391 csehszlovák volt.

1930-ban 417 lakosából 409 csehszlovák volt.

1941-ben 423 lakosa volt.

1991-ben 264 lakosából 262 szlovák volt.

2001-ben 243 lakosából 241 szlovák volt.

2011-ben 240 lakosából 236 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. 1718-ban barokk stílusban építették át.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]