Vlagyimir Grigorjevics Suhov
| Vlagyimir Grigorjevics Suhov | |
 | |
| Született | 1853. augusztus 28.[1] Grajvoron[2] |
| Elhunyt | 1939. február 2. (85 évesen)[2][3][1] Moszkva[2] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Novogyevicsi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Grigorjevics Suhov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlagyimir Grigorjevics Suhov (oroszul: Владимир Григорьевич Шухов; Grajvoron, 1853. augusztus 28. – Moszkva, 1939. február 2.) orosz polihisztor: mérnök, építész és tudós, úttörő az újfajta mérnöki szerkezetek kifejlesztésében. Nevéhez köthetők a világ első hiperboloid szerkezetei, héjszerkezeteket, ponyvaszerkezeteket, rácsos héjakat, olajtartályokat, csővezetékeket, kazánokat, hajókat és bárkákat tervezett.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шухов Владимир Григорьевич, 2015. szeptember 28.
- ↑ Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források és irodalom
[szerkesztés]- Elizabeth Cooper English: “Arkhitektura i mnimosti”: The origins of Soviet avant-garde rationalist architecture in the Russian mystical-philosophical and mathematical intellectual tradition”, a dissertation in architecture, 264 p., University of Pennsylvania, 2000.
- Rainer Graefe Archiválva 2007. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben: “Vladimir G. Šuchov 1853-1939 - Die Kunst der sparsamen Konstruktion.”, S.192, Stuttgart, DVA, 1990, ISBN 3-421-02984-9. [1]
- Peter Gössel, Gabriele Leuthäuser, Eva Schickler: “Architecture in the 20th century”, Taschen Verlag; 1990, ISBN 3-8228-1162-9 and ISBN 3-8228-0550-5