Vlagyimir Alekszandrovics Krjucskov
| Vlagyimir Krjucskov (Владимир Крючков) | |
.jpg) | |
| A KGB 7. elnöke | |
| Hivatali idő 1988. október 1. – 1991. augusztus 22. | |
| Előd | Viktor Csebrikov |
| Utód | Leonyid Szebarsin (ideiglenes elnökként) |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái |
|
| Született | 1924. február 29.[1][2][3][4][5] Caricin |
| Elhunyt | 2007. november 23. (83 évesen)[6][1][2][3][4] Moszkva |
| Sírhely | Trojekurovszkoje temető |
| Párt | Szovjetunió Kommunista Pártja |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Krjucskov (Владимир Крючков) témájú médiaállományokat. | |
Vlagyimir Alekszandrovics Krjucskov (oroszul: Владимир Александрович Крючков; Caricin, 1924. február 29. – Moszkva, 2007. november 23.) orosz nemzetiségű szovjet jogász és diplomata, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, 1988–1991 között a KGB elnöke. 1955 és 1959 között a budapesti szovjet nagykövetség harmadtitkára volt, és részt vett az 1956-os forradalom leverésének szervezésében.
Kezdetben a szovjet igazságszolgáltatásban dolgozott ügyészségi nyomozóként, majd a Szovjetunió Külügyminisztériuma diplomáciai akadémiáját elvégezve diplomata lett. A külföldi szolgálatban töltött évei alatt találkozott Jurij Andropovval, aki a fő patrónusa lett. 1974-től 1988-ig a KGB külföldi hírszerző ágát, az Első Főcsoportfőnökségot (PGU) vezette. Ezekben az években ez a részleg is részt vett a különféle kommunista, szocialista és antikoloniális mozgalmak támogatásában és finanszírozásában szerte a világon, amelyek közül néhány hatalomra is került hazájukban és létrehoztak szovjetbarát kormányokat. Ezen felül a Krjucskov vezetése alatt a Főcsoportfőnökség nagy diadalokat könyvelhetett el, emberei beépültek nyugati hírszerző ügynökségekbe, értékes tudományos és műszaki információval és dezinformációs módszerekkel gazdagodtak, de az aktív intézkedéseket is tökéletesítették.[7] Ugyanakkor azonban a Főcsoportfőnökséget disszidensek sújtották, nagy felelőssége volt Afganisztán megtámadásában, és csökkent a nyugat-európai kommunista pártokra ható befolyásolási képessége is.[8]
1988 és 1991 között Krjucskov a KGB 7. elnökeként szolgált, ő volt a sikertelen augusztusi puccs, majd az Állami Rendkívüli Bizottság vezetője.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.boston.com/bostonglobe/obituaries/articles/2007/11/27/vladimir_kryuchkov_helped_plot_soviet_coup/
- ↑ Robert W Pringle, Historical Dictionary of Russian and Soviet Intelligence Kryuchkov, Vladimir
- ↑ Robert W Pringle, Historical Dictionary of Russian and Soviet IntelligenceQ Kryuchkov, Vladimir
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir Kryuchkov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
