Vita:Zyklon–B

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Német témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Német témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2008. március 24.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Romániában magyarul

Immanuel, ne személyeskedj. Ezt írtad: „a kis tündibündi magyarúl sem tud helyesen”. A magyarul szó rövid u, a tündi-bündi ikerszava divizes, még nálatok is, gondolom. Egyébként magam korrektorként dolgoztam, a Zyklon–B nagykötőjeles változata mellett pedig a magyar helyesírási szabályokat vettem figyelembe. Miért írnánk át fonetikusan azt, ami a magyar szakmunkákban nem került átírásra? Csak nem megint te akarsz okosabb lenni, és kérdés nélkül dönteni? Blogadmin 2007. augusztus 29., 14:05 (CEST)

Mi lenne, ha reagálnál? Vissza fogom állítani, ha nem bizonyítod, hogy jobb az, hogy szétbarmolod az egészet, és mindenhonnan kiveszed a nagykötőjeleket. Ez már tényleg szánalom; lefogadom, hogy közben meg büszke wikipédista vagy. Blogadmin 2007. augusztus 29., 14:36 (CEST)

Örülök, hogy az elvpajtások megint összegyűltek. Akkor kérem megmagyarázni, hogy egy bejegyzett márkanevet (tudniillik a Zyklon–B az) miért ír át fonetikusan valaki? Blogadmin 2007. augusztus 29., 15:04 (CEST)

Veszélyben a semlegesség, mivel kizárólag zsidó forrásokat írsz be. Ugye, érted, hogy azok nem semlegesek e kérdésben? Blogadmin 2007. augusztus 29., 15:48 (CEST)

Köszönöm, Bennó, korrekt ember. Nem úgy, mint... Blogadmin 2007. augusztus 29., 17:08 (CEST)

Csak nyugi

Adalékok a témához: Rich Green's Homepage meg a német wiki cikke --- Raziel 2007. augusztus 29., 16:09 (CEST)

Cyclon B és Ciklon B

Pillanatnyilag sajnos tanácstalan vagyok, hogy miről kéne redir. A Cyclon B alak véletlenül nem az angol szakirodalomban született? – Bennó  ^(beszól) 2007. augusztus 29., 17:12 (CEST)

A Cyclon B tudtommal kizárólag angol nyelterületen dívik, de ők is inkább Zyklon B-znek, csak ők nem szeretik a kötőjeleket (amelyeket a magyar viszont jobban). Én a Cikon B alakot nem is látom sehol, az csak valami kiejtésféleség, bár Immanuel talán leszáll közénk, ó, az ostoba gojim közé, és elmagyarázza, hogy miért nyomkodott összevissza. Blogadmin 2007. augusztus 29., 17:16 (CEST)

Jól sejtettem, akkor ezek szerint nem kell redir sehonnan, bár én is ciklont írtam volna a keresőbe. :) Immanuelt ne bántsd, bárkivel előfordul, hogy megkeveri az alakokat, olykor még velem is!! :) – Bennó  ^(beszól) 2007. augusztus 29., 17:20 (CEST)

Ezzel semmi gond, csak az zavar, hogy ő, a Kiválasztott (J) nem volt hajlandó válaszolni nekem, és megbeszélni a dolgot. Akkor egyszerűbb lett volna. De már ez a sokadig önégetése, úgyhogy csak kacagok. Blogadmin 2007. augusztus 29., 17:21 (CEST)

Vitáznék ezzel. Amikor megláttam a cikk címét, nekem mindjárt az ugrott be, hogy ezt eddig magyar szövegekben minndig "Ciklon-B" vagy "Ciklon B" alakban láttam. Nem kell átirányítás, de a fenti alakoknak beütve a keresőbe erre a szócikkre kellene mutatniuk. "Zyklon B" alakban ezt meg se találtam volna.--Korovioff 2007. október 2., 18:28 (CEST)

Van átírányítás Ciklon B formáról. Kattints oda cikk lapján, hogy mi hivatkozik erre.--Immanuel 2007. október 2., 18:39 (CEST)

Rendben, köszi :-)--Korovioff 2007. október 2., 18:42 (CEST)

Magyartalan mondat

„A holokausztrevizionisták – figyelmen kívül hagyván azt a tényt, hogy a Zyklon B magában nem gáz, hanem kristály szerkezetű szilárd vegyület, amely a levegő érintkezésével alakul csak át gázhalmazállapotúvá – lehetetlennek tartották azt, hogy a tusolófejekből ömlött a gáz[14].” A gondolatjelek közti szakaszt kedvenc Immanuellünk írta. Kivettem, mert a semlegességet mellőzi (hiszen éppen a revizionisták véleményéről van szó), illetve helyesírási hibák mellett teljesen értelmezhetetlen, magyartalan. Valaki magyarázza már el ennek a nőnek a lexikonírás alapjait, mert nem megy neki. Én nem írom át, mert hitvakságból és faji előíteletek miatt úgyis átírná, de azért érdemes lenne kezdeni valamit azzal a közbevágott mondattal. Blogadmin 2007. augusztus 29., 17:50 (CEST)

szemcsés gáz

Volt egy pici félreértés a szövegben, a hidrogéncianid –15°C alatt valóban kristályokat alkot, de a Zyklon–B nem ilyen kristályokból áll, hanem a gáz valamilyen abszorbensben van elnyeletve. Remélem, sikerült kijavítani. Más: a porosz kék festéket nálunk inkább berlini kéknek nevezik. --Villanueva 2007. augusztus 29., 20:11 (CEST)

Nem mellesleg: poroszkék elnevezést a kis tündibündi használta, ahogyan a cianidalapú és a hidrogén-cianid kötőjeles verziót is.--Immanuel 2007. augusztus 29., 20:29 (CEST)

Itt van tündibündi verziója: eredeti állapotban lehet benne gyönyörködni..--Immanuel 2007. augusztus 29., 20:38 (CEST)

Igazad van. Gyakorlatilag Immanuel valamennyi átszerkesztése baromság vagy éppen hazugság volt. Köszönjük meg neki! Blogadmin 2007. augusztus 29., 20:15 (CEST)

Nyílások

Ez áll a cikkben (tündibündi bejegyzése):„Egy állítólagos 1944-ben készült légifelvétel szerint látszik, hogy az auschwitzi kamra tetején nincsen semmiféle nyílás.” És teszi ezt gy olyan kép alatt amin egy ilyen nyílás látható:) na ez most akkor mennyire (félre) informatív mondat a részéről?--Immanuel 2007. augusztus 29., 20:56 (CEST)

HCN kimutatása

„Használata után egy idő elteltével lehetetlenné válik kimutatni a környezetből a jelenlétét.”

Ezt azért vágtam ki ide, mert egyrészt ellentmond az egyik képaláírásnak („A majdaneki koncentrációs tábor egyik gázkmarája. A plafonon jól láthatóak a nagy kiterjedésű berlini kék foltok.”), másrészt a feltüntetett források nem támasztják alá az állítást (az ÉS cikkét kémiai kérdésekben ne tekintsük mérvadónak). --Villanueva 2007. szeptember 29., 09:23 (CEST)

A gáz használata nem mutatható ki, csak a berlini kék jelenléte. Ami ha jól tudom a Zyklon–B jelenléte nélkül is megtalálható a természetben.

Csak az első forrásból egy idézet:"A Ciklon-B, amely 26-28 Celsius-fokon a levegõvel keveredve oldódik, rendkívül hamar elillan (belélegezve viszonylag gyorsan fulladásos halált okoz). Nagyfokú tudatlanságra vall azt állítani, hogy egy porózus anyagban, például téglában még évtizedek múlva is kimutatható lenne". Tehát benne van csak figyelmesen kell olvasni és nem eltusolni a valóságot. Tehát visszateszem az eltüntetni kívánt mondatot. --Immanuel 2007. szeptember 29., 10:22 (CEST)

Immanuel, kérlek, énrám ne lőjjél. Karsai László egy kiváló tudós, de nem a kémia területén, itt kicsit összekeveri a dolgokat. A HCN valóban illékony, de ennek semmi köze ahhoz, hogy vassal reagálva berlini kéket hoz létre, ami viszont eléggé tartós vegyület. Tudomásom szerint festék céljára kizárólag vegyiparilag hozzák létre, természetbeli előfordulásáról nem tudok. De nyugi, ettől még nem lesz igazuk a holo. tagadóknak, mert ez a Leuchter-jelentés dolog nem azt tartalmazza, hogy a gázkamrákból vett mintákon nem található meg ez az anyag, hanem csak azt, hogy nagyjából ugyanakkora arányban van jelen, mint a kontrollként, más helyiségekből vett mintákon (szinte mindenhol végeztek féregírtást, ezért van kis mértékben mindenütt jelen a cianid). Itt elolvashatod, ha akarod: Leuchter-jelentés. Ráadásul meg is cáfolták, de nem úgy, ahogy a Karsai az ÉS-ben írja. Markiewiczék is találtak cianid-maradványokat, de ebből ők más következtetéseket vontak le, itt olvashatsz erről: en:Fred A. Leuchter. Hidd el, én is szeretem az igazságot.

--Villanueva 2007. szeptember 29., 11:18 (CEST)

A Leuchter nevével sok helyen találkoztam, hol áltudományos önjelölt szakértő, aki elég csúnyán megcáfoltak, hol meg független komoly szakértő aki korrekt ember. Szerintem soha nem tudjuk meg valójában ki is ő. A cikkben legyen az amiről tudni, és amiről forrás is van és ami mindkét álláspontot reprezentálja. Szerintem.--Immanuel 2007. szeptember 29., 11:46 (CEST)

Ki adhat pontos tudosítást arról, hogy mi volt a gázkamrákban?

Az ott dolgozó munkásokon kívül senki. A tusolófejekől soha nem ömlött semmi, az csak álca volt, hogy ne essenek pánikba az emberek, higgyék azt, hogy fertőtlenítik őket ezért nyugodtan bevonuljanak, megkönnyítve ezzel az örök munkáját. Arról meg, hogy rések voltak a mennyezeten az biztos, hiszen fénykép is van róla. Auschwitzban a németek felrobbantották a gázkamrákat az oroszok megérkezése előtt, ami jelenleg látható az rekonstrukció, tehát a "turistáknak" felesleges keresniük a berlinikék nyomait a falakon. Az eredeti állapotában megmaradt gázkamra azonban van Majdanekben, ha esetleg van aki kíváncsi egy ilyen helyre.

Aki olvasta Nyiszli Miklos Orvos voltam Auschwitzban könyvét, az tudja, hogy senki nem élte túl a kamrát, kivéve egyszer egy nő, de őt nemsokára megölték és felboncolták, hogy megnézzék miért élte túl. A könyvben van a gázkamrákról is leírás, akit tudni akarja olyan valakitől aki látta is azokat működni az olvassa el.--Immanuel 2007. szeptember 29., 11:34 (CEST)

"az emberek sokkal érzékenyebbek a hidrogén-cianidra mint a rovarok" micsoda baromság ez???– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 217.127.248.245 (vitalap | szerkesztései)

A forrásban ez van: „HCN is far more effective on warm-blooded animals (including humans) than on insects, so the period of exposure to HCN is far longer for delousing clothes than that required for homicidal gassings, and a much lower concentration is necessary to kill people instead of insects.” Mi a gond a megfogalmazással? – Villanueva ^vita 2008. április 22., 17:40 (CEST)

Remek. És a forrás mire alapozza az állítását? Konkrétan mennyivel érzékenyebbek? Lévén a standard ciklon-B dobozokat használták, lehetett-e szabályozni a koncentrációt? Ha az eltakarítást a Sonderkommandó, azaz veterán, megbízható, hosszabb ideje ottlévő rabok végezték, az biztosan nem igaz hogy a nácikat ne érdekelte volna az egészségük. Felmerül az a kérdés is, hogy védőfelszerelés nélkül egyáltalán kihúzhatták-e volna a hullákat még mindig ciánt eregető dobozok közepén, illetve az anyag lerakódása puszta kézzel érintve felszívódik-e, és mit okoz? Ha felszívódik, akkor rövid időn belül elkerülhetetlenül halált okoz, nem csakegészséget károsít, így ha a szervezetbe kerül miközben kivonszolják a testeket, a munka közepén egyszerűen összeesnek és meghalnak. Lehetne továbbá bővíteni konkrétan mijen légmozgató-kapacitással rendelkeztek az egyes kamrák és ehhez mekkora mozgatandó légtérfogat társult? Plusz ha az egész rekonstrukció, hogyan mutathattak ki a vakolatban EGYÁLTALÁN ciánt? Lehetne mellékelni képanyagot (filmfelvétel, fényképek)? Kik végeztek méréseket a vakolaton? stb.

Egy olvasó megjegyzése: Nyiszli ma nagyon jó bulvárzsidó lenne Zuroff mellett. Ugyanolyan hiteltelen forrás, mint Wiesel és Vrba (Rosenberg). Több helyütt leírják az állítólagos szemtanúk (persze, mind túlélő) nyilatkozata alapján, hogy a föld alól a gázkamrákból sikoltozás és jajveszékelés szűrődött ki, aztán nemsokára felcsaptak a lángok a krematóriumokban. Ha ez valóban így volt, miért kellett "titkolózni"?

A felgyülemlett tanúvallomások és adatok, bizonyítékok alapján még egy mozambiki körzeti megbízott sem mondaná biztosra, hogy úgy történtek a dolgok, ahogyan megpróbálják nekünk bemesélni. Normális nyomozati tevékenység után (amire évtizedek óta csak magánvállalkozók hajlandóak) egyértelműen borulna a bili. A háború utáni halálos és egyéb ítéleteket koncepciós perek után hozták, erről még az angol és amerikai jogi képviselők egy része is így vélekedik. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.137.147 (vitalap | szerkesztései)

Zyklon B helyesírása

A Zyklon B márkanév, tehát a magyar helyesírás szabályai szerint az eredeti írásmóddal írandó.

Csodálkozom, hogy ezt többen szándékosan miért hagyták figyelmen kívül a fenti vitában.

A Wikipédia legyen a tudás szócsöve és ne más források hibáit visszhangozza.

Javítani kellene.--Linkoman ^vita 2008. június 25., 12:14 (CEST)

A márkanevek, típusok helyesírása sem mindenben követi az "eredeti" írásmódot, a nagykötőjel például számos helyesírásban ismeretlen, mi mégis TU–154-nek írjuk a TU–154-et. A Zyklon–B-ben is, ha jól értem, csak a nagykötőt kifogásolod, erre nézve az OH. 1493b volt az irányadó: ott Zyklon–B alak szerepel. • Bennó^fogadó 2008. június 25., 14:00 (CEST)

Linkoman ügyes, okos. Sikerült olyasmibe beleszólnia, amihez természetszerűleg nem ért. Amit én írtam az úgy jó. Blogadmin: minőség. Linkoman: valami más. – Blogadmin ^vita 2008. június 27., 10:32 (CEST)

Jók vagyunk

Azért az milyen, hogy nálunk nagyságrendekkel részletesebb szócikk van erről, mint a héber Wikipediában? [1] Jól mutatja, hogy nálunk néhányan... hm... milyen fontosnak tartják ezt a kérdést! – Blogadmin ^vita 2008. június 27., 10:35 (CEST)

Pár kérdés

Idézet:

"A törvényszéki műszaki és vegyészeti szakbizottság, amelynek elnöke Kelles-Krause, Lublin építész-mérnöke, tagjai pedig: Teljaner, a műszaki csapatok őrnagya, egyetemi magántanár, Grigorjev, a műszaki tudományok kandidátusa, Pelkis, a műszaki tudományok kandidátusa voltak, – megállapították, hogy a majdaneki tábor területén épített kamrákat főként tömeges emberirtás céljaira használták. Összesen hat ilyen kamra volt. Az egyikben CO gázzal pusztították az embereket, a többiben "Ciklon" méreg tartalmú vegyianyag igénybevételével ölték meg az embereket.

A gázkamrák pontos műszaki vizsgálata, a szénoxid és a "Ciklon" vegyianyag elemzése alapján a szakbizottság a következőket állapította meg:

„A majdaneki internálótábor gázkamráinak műszaki és egészségügyi-vegyi vizsgálata teljes mértékben megállapította, hogy valamennyi, de különösen az I., II., III. és IV. kamra az emberek mérges gázok által való tömeges és rendszeres elpusztítására szolgált. Ezek a mérges gázok: kéksav («Ciklon» – készítmény) és szénmonoxid voltak. A kamrákat ténylegesen tömeges és rendszeres emberirtásra használták.”

Kérdéseim:

– Ha a Zyklon-B néhány óra elteltével kimutathatatlan, akkor a fent említett "szakértőknek" ez hogyan sikerült?

– Hogyan sikerült kimutatni a CO nyomait?

– A CO-t honnan, miből, hogyan juttatták be a kamrába?

– Mire alapozzák azt a "teljes mértékű megállapítást", hogy a kamrákat az emberek tömeges és rendszeres elpusztítására használták?

– Ha az I.-IV. kamrák különösen ezt a célt szolgálták, akkor mi a helyzet az V.-ös és VI.-os kamrával? /Ezeket csak ünnepnapokon vetették be? Esetleg kolbász és sonka füstölésére használták, de néha embereket is irtottak benne?/

Ha valaki tudja a választ a kérdéseimre kérem írja meg, mert tényleg érdekel. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.1.178.27 (vitalap | szerkesztései) 2008. augusztus 15., 23:09

• Nekem is lenne néhány kérdésem.

Hogyan volt megoldva a gázkamrák szigetelése,szellőztetése?

A gázkamrák üzemeltető személyzete kapott e valamilyen védő ruházatot?

Mettől meddig üzemeltek a gázkamrák? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Manstein (vitalap | szerkesztései) 2009. november 28., 16:16

Fűthető gázkamra?

Ha a kristályokból csak 26*C feletti hőmérsékleten szabadul fel a mérgező gáz, akkor télen a kemény hidegben elég komolyan kellett fűteni a gázkamrákat. Gondolom a háború éveiben ez biztosan nem jelentett gondot...mellesleg teljesen életszerű is. Betereljük az alanyokat, befűtünk, bedobjuk a konzervet, várunk, szellőztetés, takarítás és már jöhet is a következő turnus. Ez aztán a hatékony, olcsó és gyors megoldás! Hiába, ezek a Németek pokolian rafináltak, nem szeretik bonyolítani a dolgokat. A kamrákat meg rossz szögből fényképezték, ezért nem látszódik egyik képen sem a kályha vagy valami hasonló. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.170.59 (vitalap | szerkesztései) 2008. augusztus 28., 21:14

Egy olvasó megjegyzése: Emlékeim szerint van egy másik táborban készült fénykép, amin "álzuhanyzók" falán ott a radiátor. Teljesen értelmetlen, hogy eleve kivégzésre ítélt foglyok elégetésére és a kivégzőhelyiség fűtésére több ezer tonnányi tüzelőanyagot pazaroltak azok a németek, akik "állítólag" ördögi precízséggel számolták ki, miként éheztessék ki a kelet-európai népeket. (Ja, persze, Sztálin elvtársnak nem kellett hozzá abakusz sem.)

Tisztelt Érdeklődők!

A Zyklon-b-vel történő /tömeges/kivégzések mítoszához a következőt szeretném hozzáfűzni: Ha valaki hisz ebben a mesében kérem olvassa el Lars Adelskogh - Egy üres zsák nem áll meg magában című könyvét. A szerző több tudományosan bizonyítható tényen keresztül - a források pontos megnevezésével - rávilágít a valóságra. Nos igen, a tények sajnos makacs dolgok........ – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.103.132 (vitalap | szerkesztései) 2010. február 21., 01:32

Egy-két gondolat

Megjegyezném,

1. A Zyklon-B helyesírása így jó, mert kémiai szaklapok is így hivatkoznak rá és márka névként is jól van leírva
2. Érdemes elolvasni Robert Merle Mesterségem a halál című könyvét, ami Rudolf Höß tanúvallomásaiból készült egyrészt.
3. Tudtommal a egyedül a keserű mandulában található kötötten HCN, ami pedig nem okozz csak úgy kék foltokat a falon.
4. Egy egyéni vélemény, hogy ha már ennyien állítják, hogy a haláltáborokban használtak Zyklon-B gázt, akkor valószínűleg úgy is van.
5. A hadi megrendelések után sose nyugtával, hanem úgy nevezett "Mefo-jeggyel" fizettek, ami közgazdaságilag lekövethetetlen és infláció mentes "pénzjegy" ( forrás: Kurt Rieder - A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása )
6. Rudolf Höß vallomásaiból kitűnik és Kurt Rieder könyvéből is kiderül, ha arról volt szó hogy a nemzetszocialista ellenségek elpusztuljanak, akkor semmi sem volt ami akadályt jelenthetett volna (ez utalás arra, ahogy majd Robert Merle szerzeményében olvasható volt fűtő rendszere a kamráknak, sőt még ventillátorok is voltak, és a Sonderkommando tagjai hordták ki a holttesteket) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Slashy (vitalap | szerkesztései)

Karsai, a szakértő

"Használata után egy idő elteltével Karsai László történész szerint lehetetlenné válik kimutatni a környezetből a jelenlétét,[3]" Egy történész mennyire ért ehhez? Én mérnök vagyok, de nem vegyész, és fogalmam sincs, mi a helyes válasz. A kapcsolódó hivatkozás meg nem létező link. --Zemy ^vita 2013. augusztus 22., 01:38 (CEST)

A linket kijavítottam. Karsai László történész szerintem is hülye a kémiához, ugyanakkor nagyon jelentős Holokauszt-kutató, és az Élet és Irodalom is megírta. Ráadásul az a szerkesztőtárs, aki ezt ide beleszerkesztette, nagyon agresszív természetű. Én inkább nem babrálnám :) --Villanueva ^vita 2013. augusztus 22., 12:50 (CEST)

A cianidkérdés végső megoldása

Mielőtt eme szócikket elolvasnánk, azt érdemes róla tudni, hogy valaha túlnyomórészt a Holokausztot igenlő, illetve tagadó szerkesztőtársaink ádáz harcának eredményeként született; az ideológiai szempontok mellett a tárgyszerűség, a tárgyilagosság alárendelt szerepet kapott.

Már a bevezetőből megtudjuk azt a (khm) rendkívül fontos tényt, hogy a gáz jelenlétét később nem lehet kimutatni, de mégis ki lehet. Az a rész, amelyik a készítmény fizikai-kémiai leírását, élettani hatását tárgyalja, egészen elviselhető, viszont utána ott van az a furcsa szakasz, ahol egy bizonyos "műszaki és egészségügyi-vegyi vizsgálat teljes mértékben megállapítja" hogy a majdaneki táborban embereket tömeggyilkoltak. Ez a rész nyilván valami csodafegyver lehetett az akkori vita hevében, de a be nem avatott olvasó számára – mondjuk így – eléggé szervetlenül illeszkedik a diskurzusba. A legszörnyűbb mégis a "Holokauszttagadók állításai" című szakasz, amely tartalmában nincs megfelelően alátámasztva forrásokkal, militáns, szájbarágó előadásmódja pedig teljesen idegen a WP szellemétől. Ezeket az idétlenségeket simán ki kéne szedni, a valóban informatív részeket kissé továbbfejleszteni, utána egészen elviselhető szócikk lenne ebből. A náci gázkamrák működésével kapcsolatos viták nem ide tartoznak, viszont egy külön cikket bizonyára megérdemelnének. --Villanueva ^vita 2015. március 14., 18:55 (CET)

A szócikk rasszita és tudományellenes

A szócikk "tagadás"-nak minősíti ak érdésfeltevést, urambocsá a szakmai vitát. Ezen elvet alkalmazva pl. vissza kéne térnünk a Lapos Föld tételhez, és mindenkit aki mást mond "laposföldtagadó"-nakkellene nyilvánítani, pusztán azért mert a Lapos Föld koncepció volt előtt (függetlenül attól mejik jön ki végül igaznak).

Az is jó lenne ha vki mellékelnevégre egy HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT a ciklon-B dobozokról. Csak van vhol.

Itt van egy használati útmutató, a nürnbergi per archívumából származik, a gyártó Degesch cégtől származik. Ezt Faurisson németből fordította franciára, ez annak a magyar fordítása. --Villanueva ^vita 2015. március 16., 15:57 (CET)

Tatarozás

Ezt a részt megszüntettem, helyette normális bevezető lett:

„Használata után egy idő elteltével Karsai László történész szerint lehetetlenné válik kimutatni a környezetből a jelenlétét, más források szerint a vakolat bizonyos összetevőivel reagálva olyan stabil vegyületeket alkot, amelyek a hidrogén-cianid jelenlétét később is kimutathatóvá teszik.”

Indoklás: Karsai nem vegyész, az ÉS nem vegyészeti közlöny. A hidrogén-cianid valóban hamar elillan, de kémiai "lábnyomát" bizonyos anyagok tartósan megőrzik. Ez az egész azért lehetett fontos, hogy végzetes csapást lehessen mérni a gaz holo-tagadókra, de a WP-nek nem ez a feladata. --Villanueva ^vita 2015. március 18., 11:12 (CET)

Ez is megy a levesbe:

„Egy törvényszéki műszaki és vegyészeti szakbizottság, amelynek elnöke Bohdan Kelles-Krauze, Lublin építész-mérnöke, tagjai pedig: Teljaner, a műszaki csapatok őrnagya, egyetemi magántanár, Grigorjev, a műszaki tudományok kandidátusa, Pelkis, a műszaki tudományok kandidátusa voltak, megállapították, hogy a majdaneki tábor területén épített kamrákat főként tömeges emberirtás céljaira használták. Összesen hat ilyen kamra volt. Az egyikben CO gázzal pusztították az embereket, a többiben "Ciklon" méreg tartalmú vegyi anyag igénybevételével ölték meg az embereket.

A gázkamrák pontos műszaki vizsgálata, a szénoxid (sic) és a "Ciklon" vegyi anyag elemzése alapján a szakbizottság a következőket állapította meg:

"A majdaneki internálótábor gázkamráinak műszaki és egészségügyi-vegyi vizsgálata teljes mértékben megállapította, hogy valamennyi, de különösen az I., II., III. és IV. kamra az emberek mérges gázok által való tömeges és rendszeres elpusztítására szolgált. Ezek a mérges gázok: kéksav («Ciklon» – készítmény) és szénoxid (sic) voltak. A kamrákat ténylegesen tömeges és rendszeres emberirtásra használták."”

Erről azt kell tudni, hogy mikor a szovjetek kezdték visszafoglalni a németek által megszállt területeket, „a német fasiszták gaztetteit” úgynevezett „rendkívüli bizottságok” (Чрезычайная Государственная Комиссия) vizsgálták meg. Ezek elsődleges célja nem az volt, hogy tudományos alapon dokumentálják a nácik ténykedéseit, hanem alapvetően az antifasiszta propaganda szolgálatába voltak állítva. Ez tetten érhető a bizottságok jelentéseinek hangvételén és eltúlzott adatain is. Az itt idézett Majdanek-jelentés sem kivétel, ilyenek vannak benne:

„A Lengyel-Szovjet Rendkívüli Bizottság megállapította, hogy a német fasiszta hóhérok a majdaneki emberirtó tábor négyéves fennállása alatt, bűnös kormányuk egyenes utasítására, tömeges agyonlövetések, gázkamrákban történt tömeggyilkosságok révén körülbelül másfél millió embert pusztítottak el.”

A mai történettudomány a halottak számát 80 ezerre teszi. Még egy gyöngyszem:

„Miután leleplezték a németeknek a Katin-erdőben véghezvitt kegyetlenkedéseit, a fasiszták különös buzgalommal hozzáláttak, hogy a holttesteket a gödrökből és árkokból kiássák és elhamvasszák. A törvényszéki orvostani szakbizottság húsz ilyen gödröt ásatott fel, tizennyolcat Majdanekben, kettőt pedig a krempeci erdőben. Egyes gödrökben jelentékenyszámú hullát találtak. Ezek elhamvasztására a németeknek már nem volt idejük.”

Mint tudjuk, a katyńi vérengzést nem fasiszta hóhérok, hanem szovjet kollégáik vitték véghez. Végül összefoglalva:

„Ilyenképpen számos szemtanu vallomása, a törvényszéki orvostani, műszaki és vegyészeti szakbizottságok adatai alapján megállapítást nyert, hogy a német fasiszta hóhérok közel három esztendőn át, módszeresen mérges gázokkal tömegesen pusztították a majdaneki táborban az embereket. A német szörnyetegek meggyilkoltak többszázezer teljesen ártatlan embert, köztük aggastyánokat, nőket és gyermekeket.”

Szerintem ilyesmiket ne használjunk a WP-ban forrásként. --Villanueva ^vita 2015. március 24., 19:36 (CET)