Ugrás a tartalomhoz

Vita:Zala vármegye

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Peda 13 évvel ezelőtt a(z) Címer témában
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 13.

Települések

[szerkesztés]

A településneveket a : http://www.terkepcentrum.hu honlapról vettem. Itt az egyes községekről is van rövid leírás - ami persze nem túl friss! Gnomon

Más megyéknél a „Lásd még” szekcióban szerepelnek a kistérségek, itt pedig a cikk törzsében. Is. – Váradi Zsolt 2005. november 7., 16:52 (CET)Válasz

A térképcentrumon, a gyaloglón, az iránymagyarországon stb. nemcsak, hogy nem friss, hanem egyenesen elavult a falvak leírása, és így nem irányadó. Ha azt szeretnénk, hogy a falvakról bőséges, a lehetőségek szerint teljes anyag kerüljön fel, akkor a kutakodás a mi feladatunk, már aki vállalja. Én igen. User:Csillagom72 2007. november 12., 11:22 (CET)Válasz

Anon bejegyzés a cikkbe írva (2008. 08. 22)

[szerkesztés]

Protestálok: (Tóthmárton Antal) Ez ebben a formában nem igaz. Aki ezt írta nem ismeri a Szabolcsi, Beregi tájak fejlődéstörténetét.Vagy látogassa meg a Kunságban a tanyavilágot. Semmivel sem volt elmaradottabb, mint az ország többi vármegyéje. A Fiumei vasút megépítése után jelentős fejlődésnek indult a megye, különösen Kanizsa.

Protezsálok: Nem csak a Muraközt, hanem a Csáktornyai és a Perlaki járást is elcsatolták. Alsólendva és vidéke, a Muraköz egy része Szlovénia, a Csáktornya és környéke pedig Horvátország része lett!!

Zala Vármegyében Trianonig nem volt Balatonfüredi járás,Balatonfüred a Tapolcai járáshoz tartozott!! 12 járás volt:

 * 1: Alsólendvai járás 
 * 2: Csáktornyai járás  
 * 3: Kanizsai járás 
 * 4: Keszthelyi járás 
 * 5: Letenyei járás 
 * 6: Novai járás 
 * 7: Pacsai járás  
 * 8: Perlaki járás 
 * 9: Sümegi járás 
 * 10: Tapolcai járás 
 * 11: Zala-Egerszegi járás 
 * 12: Zala-Szent-Gróti járás 
 * A vármegye területe 5121 km2 volt, lakosainak száma a háború előtt 404 699 fő volt. 
 * A megye jelenlegi területe a visszacsatolt Keszthelyi járással is csak 3784 km2 lakossága pedig 310 000 

Törölnöm kellett, mert a kommentárok nem oda tartoznak, de az info talán lényeges. – Zimmy mondj el mindent 2008. augusztus 22., 17:06 (CEST)Válasz

Téves az az állítás, hogy Zala vármegyében Trianon előtt ne lett volna Balatonfüredi járás. Az 1913. évi helységnévtárban bizony benne van. Az 1907. éviben és a korábbiakban nem szerepelt, hiszen a két évszám között hozták létre. Így tehát már Trianon előtt is létezett a Balatonfüredi járás. A mellékelt térkép a korábbi állapotot mutatja. – Peyerk vita 2008. augusztus 22., 23:18 (CEST)Válasz
Az az állítás is téves, mely szerint a Muraközön kívül a Csáktornyai és a Perlaki járást is elcsatolták volna: a Muraköz ugyanis megegyzik az említett két egykori járással. Alsólendva és környéke, a ma Szlovéniához tartozó terület ellenben nem része a Muraköznek, hiszen a Murától északra fekszik. – Peyerk vita 2008. augusztus 22., 23:24 (CEST)Válasz
A gugli segített, itt van a Zala megyei levéltár térképsorozata a megye közigazgatási (járási) beosztásának történetéről, mely szerint 1908. január 1-jével alakult meg a Balatonfüredi járás. – Peyerk vita 2008. augusztus 26., 11:22 (CEST)Válasz

Címer

[szerkesztés]

Üdv!

Emlékeim szerint 2010-ben lett újra régiúj címere Zala megyének. Erről is lehetne írni, mármint a címer változásról, történetéről (kékből zöld, zöldből kék). – Peda 2011. február 16., 09:41 (CET)Válasz