Vita:Voroneți kolostor
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen, értékelés dátuma: 2007. május 12. | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Ez egy teljesen mocskos ügy !!!
[szerkesztés]Ennek a szócikknek a teljes szövegét és az összes képét én készítettem, s az én allapomról beleegyezésem és munkám megemlítése nélkül másolták ki !!! Micsoda emberek !!! Kit36a vita 2010. április 7., 21:00 (CEST)
Ne haragudj, Kit, én úgy emlékszem, hogy te kérted meg Lilyt a szöveged formázására, a képek elrendezésére, és amikor kész lett a csinosítással a te beleegyezéseddel cserélte le meglevő szövegt a "tiedre." Lily vitalapján csak ennyit találtam, de lehet, hogy mailt is váltottatok. – Hkoala .jpg){kind=small}
2010. április 7., 21:21 (CEST)
Kit36 vitalapjáról áthozva
[szerkesztés]'VORONET'
A település: A falut először 1472-ben említik oklevelek. A hagyomány szerint Daniil (Dániel) remete fatemploma és a remetelak állott a falu mellett. (ma ezeknek már nyoma sincs.) A valamikor itt állott egykori nagy tekintélyű kolostornak, erődítésnek nagy része már szintén hiányzik. A területen régészeti feltárás és a templom műemléki helyreállítása 1963-65. között történt.
Szent György kolostortemplom: (Biserica Sfintul Gheorghe festei manastiri Voronet)Az épület Moldva fénykorának egyik legnevezetesebb történeti emléke. Ion Neculce (1672-1746) krónikájának adatközlése szerint ezt a szerzetes-templomot - amelyet talán a korábbi fatemplom helyén, 1488-ban alapítottak - Stefan Cel Mare fejedelem, Daniil remete korábbi jóslatára visszaemlékezve, a törökökön aratott győzelem után, hálából emeltette. Alapítási felirata a templom bejáratánál olvasható. Ebből kitűnik, hogy építése alig néhány hónapig tartott.
Épületének festése – legalábbis a külsők – csak 1547-ben, a bejárati előcsarnok hozzáépítésével egyidőben készült el. Ezek a munkálatok a kolostor második alapítójának tekintett Mitropul Grigore Rosca metropolita (Petru Rares fejedelem unokaöccse) támogatásával folytak. Hálából a templomban Daniil remete sírja mellet az ő halott-kultuszának is teret engedtek.
A tempom 1488-beli térrendszere a mainál egyszerűbb volt. Az egy évvel korábban alapított patrauli Szent Kereszt templommal rokon módon, csegelyes-kupolás előtéren (a jelenlegi pronaos) át lehetett az athoszi alapelvű, alul három karéllyal kiegészülő naosz-részbe jutni. Efölött kétszintes, egymáshoz képest 45 fokkal elforgatott csegely-támaszokon emelkedett a kívülről toronyköpenybe foglalt kupola. 1547-ben ezt a térsort a nyugati oldalon egy főtengelyre merőleges és harántdongával fedett előtérrel egészítették ki.
Még mindíg tudományos vita témája az, hogy a belső falfestés már az első építési periódusban elkészült-e? Kétségtelen ugyanis hogy ezek képkompozíciós rendszere a bizánci hagyományok erőteljes tiszteletére vall. A naosz (főhajó) liturgikus súlypontjában – a kupola kozmikus magasságában – a Mindenség ura – Krisztus Pantokrátor – ábrázolása látható. E mennyei szférából az újtestamentomi jelenetek: Jézus életének eseményei, vagyis a megváltás gondolatköre (folyamata) vezet át az alsó szintre, vagyis a mindennapi földi élet színpadára. A pronaosz festményein Mária tisztelete sugárzik át. Az előtér dongaboltozatát – vöröses színű keretezéssel – az egyházi kalendárium szinte miniatúra-szerű jelenetei töltik ki.
A templomfalak külső falfestésének összhatása kifejezetten pittoreszk , alapvetően meghatározó. Keleten, a szentély-záródás tengelyére szervezett vakárkádok mezőiben - egymás felett hat sorban - helyezkedik el a CIN, a „Mennyei és Földi Hierarchia”. Az északi oldal falfelületein az erények paradicsomba vezető küzdelmes utját szimbolizáló „Mennyei Létra” ábrái sajnos, az időjárás viszontagságai miatt napjainkban (2004) erősen megviseltek. Viszont lenyűgöző szépségű a déli falszakaszokon ábrázolt „Jessze Fája” (Jézus Nemzetségfája). Ugyanilyen hatást keltenek a megmaradt nyugati homlokzaton ábrázolt „Utólsó Ítélet” víziójának jelenetei. Korunk művészettörténészei jogosan feltételezik, hogy ezeknek a falfestményeknek a mestere széles kultúrájú – és önálló gondolatait bátran megjelenítő, nagy művész-egyéniség volt. Sajnos, neve ismeretlen. A falfestményeken található a világhírű mindmáig sikertelen anygelőállítási kísérletnek bizonyult "Voroneti Kék" szín használata. Kit36 2006. december 18., 00:59 (CET)