Vita:Thai–lao barátság hídja
Új téma nyitásaAz ívhíd nem ívhíd
[szerkesztés]T. Szócikk-szerkesztó !
Ez véletlenül sem ívhíd ! Statikai rendszerét tekintve egyértelműen folytatólagos többtámaszú gerendahíd az egész.
A mederhíd ezen belül szerkezeti megvalósítását tekintve változó szelvénymagasságú utófeszített vasbeton szekrénytartó, amely szabadbetonozásos technológiával készülhetett - ami igen leegyszerűsítve: vízszintes csúszózsaluzáshoz hasonlít. (A pillérektől kétirányba mérleg-elv szerint együtt mozognak előre a "zsaluzókocsik", az elkészült betonozási szakaszokat (elemeket) pedig pászmás utófeszítéssel kapcsolják a megelőzőhöz, majd a teljes teherbírás eléréséhez még további belső utófeszítéseket kap a szerkezet, burkolócsövekben vagy a szekrény belsejében szabadon vezetett pászmás kábelekkel.)
A kép alapján a mederhídnak cca. 7 nyílása lehet - az alsó íves kiékelés lehetett megtévesztő. A kisebb támaszközökkel készült feljáróhíd felszerkezete pedig már láthatóan egyszerűbb "gerendás" híd.)
Hazánkban az első ilyen technológiával épült felszerkezet a győri 14-es úti Kis-Duna híd mederhídja volt az 1970-es évek végén, melynek műszaki ellenőrzésében anno részt vehettem. A legutóbbi hasonló pedig a Köröshegyi völgyhíd, ahol a végén ezt már kombinálták az ún. szabadszereléssel - mert a földön előregyártott és felemelt elemekkel gyorsítani lehetett...
(A laosziak második "Barátság hídjának" felszerkezete pedig - ahogy látom a fotón - állandó magasságú utófeszített vasbeton szekrénytartó, ami meg betolásos technológiára utal. A felszerkezet a parton (illetve a hídfő mögött) egy gyártó-tolópadon készül - szokásoson 15-20 m hosszú betonozási szakaszokban. A gyártási ciklus hasonló és ugyanúgy többször ismételt, mint a szabadbetonozás esetében, csak nem a zsaluzókocsi mozog előre, hanem az egyre hosszabb szerkezet előretolása történik. Ezt segédtámaszok, rácsos acélszerkezetű könnyű "irányító csőr", valamint teflonlemezes csúsztató saruk, s nem utolsósorban nagyteljesítményű hidraulikus emelő-toló sajtók segítségével lehet megoldani. Viccesen: olyan, mint a hurkatöltés... Ezzel a technológiával hazánkban elsőként az M1 autópálya Rába-hídjának felszerkezet készült az 1990-es évek első felében - melyet szintén volt szerencsém műszaki ellenőrizni...) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője VeeL (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 1., 10:26
Üdv.: -- Venesz László, Győr
Kedves László! Riasztottunk hídértő szerkesztőket, várhatóan hamarosan feltűnnek itt. Bennófogadó 2009. szeptember 1., 11:47 (CEST)
Teljesen egyetértek, kedves László. Gyorsan ki is javítottam, köszönjük az észrevételt! Samat üzenetrögzítő 2009. szeptember 1., 21:47 (CEST)
OK - örülök hogy segíthettem! (Remélem, nem vettétek zokon hosszas fejetegetéseimet...) VeeL