Ugrás a tartalomhoz

Vita:Taoizmus

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ogodej 12 évvel ezelőtt a(z) Miért kell a vallásokat egymásra uszítani? témában
Ez a szócikk témája miatt a Kína-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Tao Kai (vita), értékelés dátuma: 2014. június 18.
Kínával kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Idézet

[szerkesztés]

Nem lenne szerencsésebb a csan-buddhista idézet helyett egy taoista idézetet beírni a bevezetőbe? Illetve kicserélni? Ha meg nem sértek ezzel valakit, én szívesen kicserélem. Kristianoüzenet 2010. november 17., 17:43 (CET)Válasz

Dehogyis... Cseréld nyugodtan Ogodej vitalap 2010. november 17., 19:29 (CET)Válasz

Oké :) Kristianoüzenet 2010. november 18., 11:53 (CET)Válasz

Tévedés

[szerkesztés]

Szerintem tévedés, hogy a Yin és Yang jó és rossz is. A Yint és a Yangot a szeretet tartja össze, ezért a rossz mint létező és minden azzal összefüggő dolog sem nem Yin, sem nem Yang elem. Tehát minden rossz kívül áll Istenen, a Tao-n. A jó-rossz és minden azzal összefüggő ellentétpár természetellenes ellentét. Igenis kell küzdeni minden igazságtalan és rossz ellen!!! Egyébként az Isten mint Tao törvény megjelenik a Bibliában is, ahol Isten kijelenti magáról, hogy "Én vagyok az Alfa és az Omega, a Kezdet és a Vég, az Első és az Utolsó", stb.... De a Biblia Szerint Isten Szeretet is és Egy Isten. Istenben a dualitás egységet alkot a szeretet által és éppen ezért nem része a dualitásnak a rossz és semmilyen azzal összefüggő dolog (pl.: igazságtalanság, ok nélküli vagy túlzott ártás, megbocsájtás hiánya a bocsánatkérővel szemben, stb.) Erről a gondolatomról bárkinek a véleményét szívesen fogadom. E-mail címem: nta0502@freemail.hu Sok szeretettel üdvözlök mindenkit: Nagy Tamás.

Néhány észrevétel, hozzászólás.

[szerkesztés]

A Yin és Yan jó is ér rossz is ? Az egész próblémát félreértelmezitek.A Yin-Yan jel bizonyitottan Taoista eredetü. Az összes más keleti vallás aki használja innen vette át.Mint ilyen esetekben lenni szokott általában egy jelentéstorzulás következik be. Az én hitem szerint a Y-Y Nagyon sok mindent jelen. Jelenti azt, hogy: A természetben zajló egyensulyi állapotok mindig két ellentétes tulajdonságú hatás/erő/energia/folyamat/bármi között jönnek össze.Nem jó és rossz!!!A mi hitünk elsők között tanitja meg az embert arra, hogy ne itélkezzen, ne formáljon véleményt semmiről.Hisz a véleményformálás egyik hátulütője pontosan a különböző értékrendekben rejlik. Visszatérve a jelre: Az hogy a két ellentétpár egy geometriai formában van azt jelenti, hogy a kettő együtt alkot Kerek egészet.A Yin-t és a Yang-ot mi tartja össze?A természet?A szeretet?Hát emberi érzések biztos nem.Ezen szellemi szinten ahol a yin-yang kifejeződik az ember mint olyan meg se jelenik tényezőként, hisz a yin-yang nem más mint a természet magától értetődő egyensúlya, ami gyakorlatilag mindenben jelen van.A titka az egésznek:Ne törödj a szinekkel.Nem az a lényeg, melyik-melyik, hanem az,hogy felismerd a két "ellentét"párt (ami tulajdonképpen nem is ellentét, merthogy ugye együtt kerek az egész, mondjunk inkább tényezőt), és akkor már lényegesen többet tudsz az egészről.Igazából bármelyik szin lehet bármi.Nem ez a lényeg.Elhangzott itt olyan vélemény, hogy "A jó-rossz és minden azzal összefüggő ellentétpár természetellenes ellentét.".Na ezen majdnem elájultam. Ezt már egyszerüen nem akartam elhinni, hogy pont IDE pont ezt le kell irnia valakinek.Elmondom akkor a legegyszerübb módon: Nézz ki az ablakon. Keress a szemeddel egy Árnyékot. Miért van árnyék? Mert süt a nap. Napsütés - Árnyék. Melyik a jó melyik a rossz? Nyáron például az árnyék kellemesebb - Télen viszont pont a napsütés... "Igenis kell küzdeni minden igazságtalan és rossz ellen!!! " Ja mert Te el tudod dönteni, hogy mi igazságtalan és mi nem? :-D Elmondok erre egy mesét, és ha érdekel még a téma akkor irj: arno@coder.hu Egyszer egy erdőben egy távoli út mellett ástak egy kutat. Az arra járóknak sokszor okozott felfrissülést, és kellemes pihenőhelyet, ezért el is nevezték az Élet Kútjának. Egyik éjszaka egy arra járó vándor belesett és szörnyethalt. Az emberek rémülettel kerülték el onnantól fogva a Borzalom Kútját. Aztán rövidesen kiderült, hogy a vándor egy csavargó zsivány volt, aki az örjárat elöl menekülve esett a kútba. Rögtön újra használni kezdték az Igazságtevő Csodakutat az emberek. Ugyanaz a kút volt végig.

de ha már non-stop a Bibliával dobálózol, ami attól függetlenül hogy napjainkban nagyon népszerü a Tao-hoz márten még gyermek csupán engedd meg hogy elmondjam ahogy ott szerepel: "Ne itélkezz, mert te is megitéltetsz".

Amúgy mi az a Yin és Yan? Kristianoüzenet 2010. november 17., 17:44 (CET)Válasz

Megjegyzések

[szerkesztés]

Az eredeti szerző a cikk csaknem teljes tartalmát a http://antiszekta.gportal.hu/gindex.php?pg=14348207 honlapról emelte át. Ez sehol nem volt feltüntetve, ráadásul maga a forrás is rengeteg homályos részt, hibás utalást, pontatlanságot, ellentmondást tartalmazott. Eredetileg ezért nyúltam hozzá. A máshol megtalált mondatok nagy részét töröltem, illetve néhányat értelemszerűen átirtam, "wikisítettem". Az általam használt források elsősorban könyv alakban hozzáférhetők, az irodalom címszó alatt megtalálhatók. Köszönet Ivanhoenek az észrevételért! Ogodej vita 2008. május 22., 17:04 (CEST)Válasz

vandálkodás

[szerkesztés]

Nem tudom, az valahol a könyvégetésekre hasonlit, ha valaki szó nélkül csontra kitöröl egy cikket, bár ott általában megindokolják hogy miért vetik tűzre az adott irományt.Ogodej vita 2009. január 12., 19:51 (CET)Válasz

Miért kell a vallásokat egymásra uszítani?

[szerkesztés]

Az első probléma: ''A mai „modern” egyistenhitű vallások (kereszténység, iszlám) a keleti vallásokat túlhaladottnak tartják, elsősorban számtalan istene, bizonyos mértékű sámánisztikus vonásai miatt is, másrészt pedig azért, mert a tao, a dharma, a brahman személytelen, de mélyen ható fogalmaival nem tudnak mit kezdeni.''

Ez a mondat erősen uszító hangvételű. Olyan, mintha a kereszténység vagy az iszlám oldalára azt írnák ki, hogy: "a keleti vallások nem tudnak mit kezdeni a nyugati abszolútum fogalmával összefonódott személyességgel" holott jóval összetettebb a probléma, más-más megközelítésből, vagy rendszer alapján szemlélik a végső valóságot. A megfogalmazás már azért sem méltó egy taoizmusról szóló cikkhez, mert ők (ahogyan a cikkben nagyon jól leírtad)"szinkretista módon" egyeztetik és megőrzik a különböző filozófiai irányzatok beemelhető pontjait. A totális megértésre és egységre törekednek, nem a szembenállásra. Javaslom ezt a mondatot törölni, mert a túlzottan elfogult (ráadásul nem a taoizmus mellett, hanem a kereszténység és az iszlám ellen). Hogy az ősi egyistenhitű vallásokról (izraeliták) vagy vallás-kezdeményekről, filozófiai irányokról ne ejtsek szót, akik hasonlóan vélekednek és mégsem tartoznak a gúnyosan "modern"-nek nevezettek közé. Így a mondat első része nem igaz, a második része pedig uszító.

A második: A nyugati világban éles megkülönböztetést nyer a hit és a tudás. A két világnézeti rendszer ellentmondása, küzdelme és egymás mellett élése a nyugati eszmetörténet egyik jellemző vonása. Ezzel szemben a keleti szemlélet ugyanannak a világtörvénynek a megnyilvánulását látja minden hitbéli, metafizikai, filozófiai, sőt tudományos eredményben is.

Ha Nietzschén, Feuerbachon, Wagneren, vagy Schopenhaueren nő fel valaki, akkor igaz az első két mondat. Egyébként ott van a másik oldal is, akik szempontjából hamis: Kant, Pascal, Kierkegaard, Rahner, Hegel... Erről csak ennyit. Ezt a két mondatot is törölném. "Ezzel szemben" ismét nem értem, miért akarsz uszítani. Ez az "ezzel szemben" formula már egyértelművé teszi, hogy szembe akarod állítani egymással ezeket a vallásokat. Holott a Wikipediának tárgyilagosnak, elfogulatlannak kellene lennie.


Erősen túlzás ezt a két mondatot uszításnak nevezni, de vitatkozni velük lehet. Inkább olyan megállapításnak nevezném, amivel nem értesz egyet. A cikk több, a lábjegyzetben felsorolt –véleményem szerint megbízható – források alapján készült (bár azt elfogadom, hogy a források véleményét nem fogadod el). A Wikipédia cikkeket nem egy ember szerkeszti, többen módosítanak rajtuk, így lesz egyre jobb, teljesebb. Szállj be te is, szerkessz bátran, akár az inkriminált mondatok átszerkesztésével is! A taoizmus jelenlegi szakértői közül azért kiemelném Isabelle Robinet megállapítását (Taoism – Growth of a Religion, Stanford University Press 1997) aki közli, számos oka van annak, hogy a nyugati szemléletű szakértők miért vonakodtak elismerni a taoizmust a kereszténységgel, iszlámmal, judaizmussal vagy buddhizmussal egyenrangú vallásként. Sőt voltak időszakok, amikor még vallásnak sem tekintették. De nem szállnék vitába, fejleszd a cikket belátásodnak megfelelően. (Ja és igazán nem vagyok elkötelezett taoista :-) ) Üdv. Ogodej vitalap 2012. augusztus 1., 11:28 (CEST)Válasz

Védés vagy térítés?

[szerkesztés]

''Az iszlám és a kereszténység hitet védelmező harcos megnyilvánulásaival ellentétben a keleti vallások a belső elmélyülést, meditációt hirdetik.''

A hit/filozófia-védelmezés és a harcos megnyilvánulások akárhogyan tagadjuk a keleti és a nyugati világban egyaránt jelen volt. Túlnyomó részt valójában ezek vallási indokokkal megalapozott politikai érdekek érvényesítéséről szóltak mindkét oldalon (spanyol inkvizíció - politikai ellenzéki gondolkodók kiiktatása, Tibet elfoglalásának vallási alapjai - pusztán területszerzés).

Ez a mondat akkor hangzana helyesen, ha azt a különbséget fejtegetné, hogy míg a keleti világ vallásai megmaradtak a belső elmélyülés, a meditáció folyamatánál, a nyugatiak között számos vallás ideiglenesen/maradandóan a hittérítésre összpontosított. A nyugati vallásra jellemző, hogy abszolútnak tekintette önmagát, míg a keleti nem fogalmazott meg ilyen igényeket (ha igen, azt csak a politikai vonal engedte meg magának).

Tisztelet mindenkinek

[szerkesztés]

Fontos, hogy szempont legyen egy objektív ismertetésben, hogy ne menjen át felszínes és főleg téves információk közlésébe egy másik témával kapcsolatban (holott a sajátját jól tárgyalja).

Látom, hogy el vagy kötelezve a taoizmus szépsége iránt, de ne ess abba a hibába, hogy elvakulva és ebből következően tévesen tégy megjegyzéseket más, szintén sok értékkel rendelkező vallással kapcsolatban. Kifejezni a taoista eszmék szépségét úgy kell tenni, ahogy a tanításában is áll: nem elvakultan szembeállítva mással, hanem önmaga értékességében tárgyalni.

Az igazi (gyökereikhez hű) nyugati lelkiségi vonalak sem támadóak, hanem a megértésre, és perspektíváik szélesítésére törekszenek. Ne feledd: Lao-ce Tao Te King-jét a nyugati szerzeteseknek köszönhetjük, akik az 1700-as években lefordították számunkra.