Vita:Túlmunka Magyarországon

A 2018-as törvényt nem a kormány nyújtotta be, és a szövege is rossz: egy korábbi tárgyalási állapotra mutat, nem a kihirdetésre váróra. Gyimhu ^vita 2018. december 20., 00:56 (CET)

 megjegyzés- Kár szavakon lovagolni. Senki nem nyújt be törvényt, csak "törvényjavaslatot". Valóban egyéni képviselői indítványról van szó a jelen esetben - ez javítható hiba. Túl vagyunk rajta.

A téma mindenképpen ebbe a szócikkbe tartozik jogi szempontból. Máris elindult a vita a Rabszolgatörvény című szócikk címéről. Mivel egy ilyen cím csak a téma politikai feldolgozására alkalmas, a téma jogi keretei elemzésre várnak továbbra is.--Linkoman ^vita 2018. december 22., 12:23 (CET)

@Linkoman: Én ezt látom: „A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez…” Attól tartok, hogy egyikünk nem tud olvasni. És nem december 6-án, hanem november 20-án. A törvényjavaslat-ban igazad van. Gyimhu ^vita 2019. január 5., 05:53 (CET)

Horror

@Linkoman: A túlmunka fogalma teljesen rossz a cikkben. Pedig a cikk ugye erről szól.

A szócikk bevezetőjével ellentétben a Munka törvénykönyve nem definiálja a túlmunkát - bár azért kihámozható belőle.

Kétféle túlmunka van:

• a munkabeosztás napi 8 órai átlagnál több munkaidőt ír elő
• a munkaadó a munkaidőbeosztásnál (vagy fix munkaidőben a 8 óránál) hosszabb időt ír elő (pl. mert valakit helyettesíteni kell).

Az utóbbi a rendkívüli munkavégzés. Nagyon nem mindegy, mert az előbbi esetben a túlórapénzt a elszámolási időszak (rossz esetben 3 év) végén, az utóbbiban viszont a következő hónap végén kapja meg a dolgozó.

Az előbbi esetre egy elméleti példa. A cégnél 3 év a munkaidőkeret, és a cég 3 éven keresztül heti 6 napban (48 órában) dolgoztat. Ezt megteheti, amíg nem lépi túl a 400 órát - nagyjából két héttel a 3 év vége előttig. A 3 év után a dolgozó egyben kapja meg a túlórapénzt (vagy még a 3 év letelte előtt kiadják szabadnapban: ez esetben túlórapótlék sincs, csak a szombat-vasárnapokra).

A gaz szánkótörő csőcselék-ellenzék erről az esetről beszél, a kormány meg a másodikról. (A szánkókat meg nem adják oda a rászorulóknak. A január 5-i tüntetésen még ott voltak a Kossuth téren.)

A két eset között mindössze annyi a különbség, hogy a munkabeosztást egy héttel a munka előtt kell közölni, és négy nappal a munkanap előtt már nem módosítható. Attól lesz rendkívüli munkavégzés, ha később módosítják. Márpedig ezt általában meg lehet tenni, kivéve, ha valaki megbetegszik. Szóval az igazság az ellenzékhez áll közelebb.

Kijavítom a szócikket, de légy szíves, mielőtt nagyon beleírsz, szólj. Szemmel láthatóan nem értesz hozzá. Gyimhu ^vita 2019. január 7., 08:25 (CET)

@Gyimhu:-- Nem fogom veled megvitatni, ki mihez ért vagy jobban ért. Engedélyt tőled semmiért nem fogok kérni. Szerkessz bátran és engem hagyjál békén, azt kérem.--Linkoman ^vita 2019. január 7., 16:50 (CET)