Vita:Tízparancsolat
Új téma nyitásaEzt a szócikket a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok alapján egyértelműsíteni kellene. |
Untitled
[szerkesztés]Már elnézést, de ennek miért ez a címe? -- Serinde 2005. szeptember 15., 08:40 (CEST)
Biztos valami copypaste gubanc. --TG® 2005. szeptember 15., 09:04 (CEST)
Most nagyon nem érek rá, a hétvégéig meg fogom írni tisztességesen (abban a valószínűtlen esetben, ha más nem áll neki). Addig is: kis t vagy nagy t? --TG® 2005. szeptember 15., 09:16 (CEST)
Nagy. (cím)Torzsmokus 2006. január 2., 15:44 (CET)
A protestáns részben el van csúszva a számozás. A "És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:" pl. biztosan nem az első parancsolat. Yogurt vita 2011. november 12., 00:48 (CET)
Kér(d)és
[szerkesztés]Meg kellene nézni, hogy a betett katolikus és evangélikus szöveg valóban katekizmus-e, ill. pontosan honnan van. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 26., 09:34 (CEST)
Teológus kéretik, rendes forrásokkal
[szerkesztés]„További – formai – egyezést mutat az a Szent Ágoston óta fennálló csoportosítási elv, amely a kőtáblákat és az alá sorolandó egyes parancsolatokat egyrészt az Isten és ember viszonyát érintő parancsolatok szerint, másrészt az ember-ember viszonyt érintő parancsolatok szerint taglalja.” --
- Kötve hiszem, hogy ezt Ágoston találta ki. Itt vmi nagoyn el van csúszva.
- Szintén, hogy ez (valamint az egész utolsó rizsa-rész) nem egy másolmány a megadott forrásokból (ugyanis totál érthetelen, 49-edjére átolvasva is, épkézláb ember ilyet nem ír).
- Az irodalomból hármat (a 2 V.-t meg a H.-t) szívem szerint azonnal kivenném, mert az első állandóan hibás szokott lenni, fél, vagy egészen rossz infókkal és adatokkal dolgozik, H. meg nem tudom mit keres itt. Valamint mert nincsenek a szöveghez refelve.
Valaki teológiához értő átnézhetné, mielőtt lassacskán az egészet kiszedem. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 17., 13:10 (CEST)
A Katolikus Egyház eltitkolja 2. parancsolatot?
[szerkesztés]A protestánsok vádja sokszor az, hogy a Katolikus Egyház „eltitkolja” a 2. parancsolatot. Azért, mivel a katolikus katekizmusokban az első parancsolatként a következő szerepel: „Senki mást ne tekints Istennek, csak engem!” (Kiv 20:3), s a 2. pedig: „Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába!” (Kiv 20:7). Ebből arra következtetnek, hogy a katolikusok eltörölték a bálványimádást tiltó parancsot, hogy ezzel igazolhassák szobraik használatát. De ez nem igaz. A katolikusok csak másképpen csoportosítják a parancsolatokat, mint a protestánsok.
A Kivonulás 20:2-17-ben, amely a Tízparancsolatot tartalmazza, valójában 14 parancs van. Ezért néhány parancsolatot összevontak, hogy a tízes szám kijöjjön. A parancsolatok összevonása többféleképpen lehetséges. Mivel az Ószövetség idejében a többistenhit és a bálványimádás mindig összekapcsolódott - mivel a bálványimádás a többistenhit külső kifejezési formája volt -, a Tízparancsolat történelmi zsidó felsorolása mindig összevonta a „Senki mást ne tekints Istennek, csak engem.” (Kiv 20:3) és a „Ne csinálj magadnak faragott képet” (Kiv 20:4) parancsolatokat . A történelmi katolikus csoportosítás ezen a ponton a zsidó csoportosítást követi, éppúgy, mint a történelmi lutheránus besorolás. Luther Márton felismerte, hogy a többistenhitet és a bálványimádást tiltó parancsolatok tulajdonképp egy parancsolat részei.
A zsidók és a keresztények úgy rövidítik le a parancsolatokat, hogy egy könnyen megjegyezhető összefoglalt, 10-pontos formula jöjjön létre. Pl. a zsidók, a katolikusok és a protestánsok egyaránt úgy fogalmazzák az Úr napjának megszenteléséről szóló parancsot, hogy „Az Úr napját szenteld meg!”, míg valójában a szövegben erről négy vers is szól (Kiv 20:8-11).
A többistenhit/bálványimádást tiltó parancsolat a zsidó, katolikus és lutheránus hit szerint így szól: „Senki mást ne tekints Istennek, csak engem!” Ez nem kísérlet a bálványimádást tiltó parancs „eltitkolására”, (a lutheránusoknál egyáltalán nincsenek szenteket vagy angyalokat ábrázoló szobrok) Ellenkezőleg: ennek a Tízparancsolat könnyebb megtanulása a célja.
A Katolikus Egyház azonban nem ragaszkodik mereven a Tízparancsolat csoportosításához. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint: „A parancsolatok beosztása és számozása idők folyamán változott. A jelen katekizmus a parancsolatok azon beosztását követi, amelyet Szent Ágoston rögzített és amely a katolikus egyházban hagyományossá vált. Az evangélikusok ugyanezt használják. A keleti atyák kissé eltérő beosztást alakítottak ki, ezt használják az ortodox egyházak és a református közösségek." (KEK 2066).
Egyébként az Isten törvénye nem azt mondja, hogy faragott képet ne csináljunk, hanem: faragott képet ne csináljunk abból a célból, hogy azt imádjuk. A különbség bálványozás és keresztény képtisztelet között ott van, hogy a bálványimádó imádja az istenszobrot vagy a fétist, vagyis: istennek tartja s isteni erőkkel ruházza fel; a keresztény katolikus ember viszont a szentképeket, szobrokat s a feszületet semmiképp sem imádja, nem tekinti isteni lényeknek, hanem csak mint Istenre s az Ő szentjeire emlékeztető jelet, becsben tartja azokat. Ha letérdelünk a feszület előtt, nem a fa vagy a kő az, amit tisztelünk, hanem az, akit az a feszület ábrázol: Jézus Krisztus. Egyébként keresztet, szobrot, szentképet a lutheránusok templomaiban is találunk. Vajon, ha valaki szobájában a meghalt édesanyja képét, hivatalában az államfő képét tisztelete jeléül kifüggeszti, ezzel bálványimádást követ el?
- Nem pontosan értem, kivel vagy mivel vitatkozol. Ez egy enciklopédia-szócikk, lehet szerkeszteni. Valási nézetkülönbségekről pedig nem nyitunk vitát, mert sehova nem vezet. Azt azonban megjegyezném, hogy a "ne készíts..." az eredetiben minden vallási célra készített izét és bigyót magába foglal, a letérdelés meg (proszkhünészisz) benne van abban, hogy "ló tistahave", mivel jelentése a le/meghajlás, aminek testi helyzete többféleképp kifejeződhet. Az ezen felüli kérdések meg értelmezés tárgyai. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. szeptember 17., 15:02 (CEST)
Az "eredetiben"? Csak megjegyzésképpen írom, eredetileg is azt jelentette, hogy kifejezetten bálványimádás céljából ne készíts szobrokat. Mózes készíttetett arany angyal szobrokat Isten útmutatása szerint a Frigyládára, ami előtt hajlongtak, és az Istent imádták ezzel. Az aranyborjú imádását viszont megtiltotta. – Kisztovita 2010. április 6., 14:56 (CEST)
Hivatkozások
[szerkesztés]Két hivatkozást töröltem, mert nem mutattak sehova, egyet pedig (teljes Károli fordítás) kicseréltem egy másikra. – Kisztovita 2010. április 6., 14:33 (CEST)
A Másik Tízparancsolat
[szerkesztés]Addig is amíg "később rendesen beillesztik", berakjuk ide - ahogy Herr Elve-nek is kellett volna, mielőtt megpróbálta eltitkolni.
A nevezett rész az Exodus 34. fejezete, melynek narrációja: "És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a melyek az előbbi táblákon voltak, a melyeket széttörtél."
Mózes ismét felmegy a Sínai hegyre Mr. Isten parancsára, aki ezeket mondja körítésként:
"Ímé szövetséget kötök"
"Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel."
Mózes pedig "felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot."
A parancsolatok pedig:
- 1: "Nem szabad imádnod más isten".
- 2: "Ne csinálj magadnak öntött isteneket."
- 3: "A kovásztalan kenyér ünnepét megtartsad"
- 4: "Mindaz a mi az anyja méhét megnyitja, enyém (Istené) legyen"
- 5: "Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj"
- 6: "A hetek ünnepét is megtartsd"
- 7: "Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt."
- 8: "Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig."
- 9: "Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak a te Istenednek házába."
- 10: "Ne főzz gödölyét az anyja tejében."
Sőt, van másik tízparancsolat; sőt, még több parancs. http://govinda.blogter.hu/475816/tiz_vagy_tobb_parancsolat Yogurt vita 2011. november 12., 00:54 (CET)
Ne lopj nem volt!
[szerkesztés]Zsidók állítják, hogy a "Ne lopj!" parancsolat ferdítés. A héber eredeti szöveg jelentése ugyanis "Ne [foglalkozz] emberrablással!" és a törzsek között akkoriban szokásban volt egymástól való erőszakos [rab]szolgaszerzéseket tiltja. A lopás, mint tulajdon elleni bűntett kisebb súlyú cselekmény, amelyet a Tóra máshol szabályoz. 82.131.210.163 (vita) 2011. december 6., 16:39 (CET)
- Zsidók ezt bizonyára nem állítják, mivel a gánav simán azt jelenti, hogy lopni. Bármit. Emberrablásra pedig nincs külön szó. --eLVe kedvesS(z)avak 2011. december 6., 21:33 (CET)
Ez mitől A Tízparancsolat?
[szerkesztés]Most azt a szvsz nem túl elhanyagolható tényt figyelmen íkvül hagyva hogy a szöveg háromféle listát is megad ugyanarról a tíz parancsolatról, mi alapján állítja egyáltalán hogy ez Tízparancsolat? Mármint a vasárnapi iskola handabandázásán kívül, ami láthatólag a "téves forrás" kategóriába esik.
A szöveg NEM emeli ki semmilyen módon ezt a "tizes" listát, NEM mondja rá hogy Tízparancsolat, NEM mondja hogy felírták volna a Szövetség Tábláira, és NEM tartalmazza a Jahvét kötelező részét a szerződésnek.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.133.45.72 (vitalap | szerkesztései) 2014. június 24., 09:34 (CEST)