Vita:Szentségek
Új téma nyitásaKérem a cikket átnevezni, mert ez kizárólag a katolikus értelmezésről szól. Lehetne a címe: Szentség a római katolikus egyházban. Vagy hasonló. Pillanatnyilag sértő a nem katolikusokra nézve, hogy semmibe veszik a nézeteiket.
- – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.97.2 (vitalap | szerkesztései)
Úgy gondolom, a cikkben A szóhasználat ökumenikus szempontjai rész nem éppen arról szól, hogy semmibe vettem volna a nem katolikus nézeteket. Megindokoltam, hogy a kelet-nyugat relációban miért a nyugati (római katolikus) nézetet fogalmazom meg: kidolgozott és koherens szentségtana (centralizáltsága miatt, függetlenül attól, hogy ez jó vagy rossz) a katolikus egyháznak van. Ugyanakkor linkeltem az ortodox, a protestantizmus, a sakramentum címszavakra (meg még egy csomó másra): nyitott lehetőség minden hozzártő számára, hogy megírja más felekezetek szempontjait is. Ugyenerre megvan a lehetőség ebben a címszóban is: hosszú az oldal, elfér még sok alcím. És akkor nem kell átnevezni. Írd meg, hajrá! Feanor 2006. szeptember 15., 21:39 (CEST)
Formázási javaslat (minta)
[szerkesztés]Keresztség
[szerkesztés]Kiszolgáltatója | Rendes kiszolgáltatója a püspök, pap vagy diakónus. Rendkívüli kiszolgáltatója lehet bárki: az is, aki maga nincs megkeresztelve és/vagy nem hisz Istenben. |
---|---|
Felvevője | Bárki, aki még nincs megkeresztelve. |
Anyaga | Távolabbi anyaga a víz. Közelebbi anyaga a vízben való megmerítkezés vagy vízzel való leöntés. |
Formája | A kiszolgáltató szavai: „N., én megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” |
Érdekességek | A katolikus tanítás szerint a keresztség megtisztít az áteredő bűntől és eltörli a személyes bűnöket. Általa leszünk Isten gyermekei és az egyház tagjai. |
A keresztség jegyadó szentség, ezért ismételt kiszolgáltatása nem lehetséges. Az ősegyház első komolyabb vitáinak egyike volt, hogy az eretnekek által kiszolgáltatott keresztség érvényes-e, vagy az eretnekségből megtérőt újra kell-e keresztelni. A viták lezárultával általánosan megszilárdult az a vélemény, amely szerint az eretnekkeresztség is érvényes: nem kell, de nem is lehet újrakeresztelni az egyházzal közösségben nem lévő csoportok által egyszer már megkeresztelt személyeket. | |
Elnevezése | a magyar nyelvben a szentség kiszolgáltatásához kapcsolódó egyik kiegészítő szertartásból származik: a homlok kereszt alakban történő megkenéséből. |
A gyermekkeresztség problémája azt a kérdéskört írja le, hogy a keresztség kisztolgáltatását meg kell-e előznie a megtérésnek, vagy megkereresztelhető-e a kisgyermek is, aki majd az élete során fogja (vagy épp nem fogja) meghozni a Jézus melletti tudatos döntést. Ez a probléma a reformáció idején merült fel élesen. Válaszként mind a katolicizmus, mind a protestantizmus lutheri és kálvini irányzata azt mondja, hogy a gyermekek megkeresztelésének nincs akadálya. Napjainkban a kérdés inkább úgy merül föl, hogy vajon hasznos-e elzárni a gyermek elől a keresztség tudatos felvételének élményét. | |
Ökumenikus vonatkozás | A keresztséget a protestantizmus is szentségnek tekinti, de tagadja objektív bűntörlő hatását. |
Adam78 ✉ 2007. február 21., 00:52 (CET)