Ugrás a tartalomhoz

Vita:Szarvaskő

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Bináris 14 évvel ezelőtt
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

A Nevének eredete c. szakaszt, Balazs-1996 beírását, áthoztam a szócikkből, mert összekeverednek benne a tények a véleménnyel és az élménybeszámolóval. Ebben a formában nem szócikkbe való. Bináris ide 2008. július 30., 19:56 (CEST)Válasz

Nem a szarvaskői várat ábrázolja a kép. 84.3.248.235 (vita) 2010. december 1., 20:07 (CET)Válasz

Köszönjük a figyelmeztetést, ez bizony nagy blamázs volt. Kivettem. A kép leírása világosan tájékoztat róla, hogy a döbröntei Szarvaskő vára látható rajta. Pár száz kilométer. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 1., 20:26 (CET)Válasz

Nevének eredete

[szerkesztés]

Szarvaskő helynevének eredete nem is a településhez, hanem az É-ról föléje magasodó sziklahegyhez, mai nevén Várhegyhez kapcsolódik. Ez a rendkívül érdekes történet részben a mondákból, legendákból, részben írásos történeti dokumentumokból, részben az emberek által megfigyeltekből, tapasztalatokból táplálkozik.

  • Vegyük sorra ezeket a történeteket, hogy aztán a Kedves Olvasó, ki-ki maga eldönthesse, hogy közülük számára melyik a legvalószínűbb, az igazi:
    • Ennek a falu fölé magasodó, vulkán eredetű 195-145 millió évvel ezelőtt keletkezett sziklahegynek első hivatalos megnevezése 1248 előtt Tűzönkő volt, amely lényegében a vulkanikus eredetére utal, ugyanis a vulkáni kitörésekor valóban a tűzből született, tűzre helyezkedett.
    • A második elnevezése 1248-ból származik, amikor IV.Béla király engedélyt adott Lampert egri püspöknek, hogy a Kerekku=Kerekkő sziklahegyen várat építsen. A sziklahegy ezt az elnevezést a kerekded alakjáról, ill. kerekded párnaláváiról (mullit láváiról, gyapjúzsák láváiról) kapta.
    • Az 1295-re felépült várat Püspök várnak (Castrum Episcopi) nevezték, mivel a püspök építtette, az Ő birtoka volt. A vár működésének egy idejében Tarisznyavárnak is hívták, mert Eger várához tartozott, annak volt az egyik elővára. A várőrség hetenként váltotta egymást és az őrség mindig tarisznyában, vitte magával a hideg elemózsiát.
    • A vár alatt felépülő kis települést már 1330-ban Kerekkő-váraljának, ill. Püspökvár-aljának nevezték.
    • Ezután egy nagyon érdekes és számomra kezdetben érthetetlen névváltozásnak sora következett. 1438-ban a település neve Zarwaskw, 1494-ben pedig Zarwaskew, ill.Zarwaskw-alja.

Estei Hippolit egri püspök (1497-1520), 1500-1508 évi számadáskönyvében a kézirat írói a következőképpen írták le a falu nevét: Zerwaskw, Sarvaskeuu, Zauraskw, Zarvakw, Zarwaskw, Ceuraskew, Ceuraskw, Cerwaskw, Zarwaskw, Zarwaskew, Sarwaskw, Zerwaskew.
1570-ben a településünk neve már Zarwaskew-alja (Szarvaskő-alja)
1773-tól kezdődően pedig Szarvaskő 1984-ig. 1985-2002-ig Eger-Szarvaskő,
2003-tól pedig újra Szarvaskő, remélem, hogy véglegesen.
Valahogyan tisztáznom kellett ezt a zavart, ezért az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Nyelvtörténeti Tanszékéhez fordultam segítségért. Választ is kaptam a kérdéseimre, amelynek lényege a következő: 90%-ban helyesírási, ill. jelölési bizonytalanságról van szó. Hosszú évszázadokig a magyar hangok egyértelmű jelölése sok gondot okozott. Az ősi latin írásról való áttérés nehéz volt, mert a latin betűk száma nem felelt meg a magyar nyelv hangjainak jelölésére. Így egy betű több hangot is jelölt és fordítva, egy hangot több betűvel is jelöltek. Ezért 1300 körül egy szónak több olvasata is lehetett, mert a jelölésekre nem volt egységes szabály. A mai írás a XVIII. századra alakult ki. Többen is írták ezeket a könyveket, több szerzetes, íródeák csoport működött, de egységes jelölés nem volt a hangokra. Ebből adódtak az eltérések.
A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a települést először az 1400-as évek elején nevezték mai írással Szarvaskőnek. A Szarvaskő elnevezés azt is jelentheti, hogy a Szarvaskő névnek valami köze lehet a vallonokhoz. Vizsgáljuk meg, hogy mi ennek a magyarázata. A Magyar Nagylexikon VII.kötete (Ed-Fe) között a következőket írja. Saint Egidius Gilles, vagyis Szent Egyed provencei remete, akit a legenda szerint egy szarvastehén a tejével táplált. Egy vadászaton Wamba nyugati gót király rálőtt egy szarvasra, de Szent Egyed, a remete, a testével fogta fel a kilőtt nyilat. A király ezt látva, a remetének adományozta az esemény körüli jelentős területet, ahol a remete kolostort alapított. Szent Egyed a késő középkor legnépszerűbb francia szentjeinek egyike volt. Magyarországon Szent László király honosította meg a kultuszát és tiszteletére bencés apátságot is alapított Somogyváron, ahová a szerzetesek a Saint-gillesi anyakolostorból érkeztek.
Szent Egyed ünnepe vagyis az első szarvaskői fatemplom védőszentjének névnapja, a búcsú napja szeptember 1-jén volt. Jele a nyíl. (utalva a vadászatra)
Szent Egyedet a középkori képzőművészeti alkotásokon mindig egy kősziklán álló szarvassal és a nyíllal együtt ábrázolják. Ebből én arra is tudok következtetni, hogy a sziklahegy neve abból az asszociációból is származhat, hogy szarvas áll a sziklán, szarvas áll a kövön, hát ez egy szarvasos kő, vagyis Szarvaskő. Ha ez így volt, akkor ezt az itt élő szarvaskői magyarok és vallonok találták ki, nagytiszteletű szentjük Szent Egyed emlékére.
Szegedi János a sziklahegy nevét onnan származtatja, hogy egy vadászoktól és a kutyáktól üldözőbe vett szarvas, a vár helyén annyira megszoríttatott, hogy e nemes állat ijedtében a sziklacsúcsáról a mélységbe ugrott és innét nevezték el a sziklahegyet Szarvaskőnek. Ez egy hihető és elfogadható legenda, de logikusan ez csak a vár megépítése előtt történhetett meg, de utána a falaktól, a felvonóhídtól, a kapuktól már nem. De akkor miért nem hívták már előtte ezt a sziklahegyet Szarvaskőnek, hanem Tűzönkőnek, vagy Kerekkőnek és miért csak két évszázaddal később, amikor talán már rég el is felejtették az emberek ezt a történetet.
Barta bunkó István barátom mondta el nekem, hogy a nagyanyja, Tóth Borcsa és a korabeli szarvaskői emberek véleménye szerint a község a nevét a vaskapunál lévő szikláról kapta, ahol a szarvasok tanyáztak. A vezérszarvas mindig egy sziklán állva figyelte a csordáját és a környéket. Ezért a Szarvaskő nevet a falu a sziklán álló vezérszarvasról kapta, a szarvas és a kő szavak egymásba kapcsolásával. Igen, de ez ellentmond az irodalmi forrásoknak, amelyek szerint eredetileg nem a falunak, hanem a fölé emelkedő sziklahegynek volt a neve Szarvaskő. Végül Punyi István szarvaskői lakos, a falu történetének egyik históriása, hívta fel a figyelmemet egy ma is látható tényre, amelyről sok szarvaskői embernek nincs tudomása, ahogy nekem sem volt.
Ha az ember átgyalogol az Eger-patak hídján a borsodba, megáll a kis téren és szembefordul a várral, most is jól láthatja a hajdani sasfészek alapjának maradványait a keresztnél. Gondolatban tüntessük el ezeket a maradványokat. Az ember csak nézi-nézi és egyszer csak felkiált. Nini, szarva van a kőnek! Hiszen ez egy szarvas kő! Egy szóval Szarvaskő. Ez nem mese, ez valóság. Kérem győződjenek meg erről Önök is, és gondoljanak arra, hogy egyszer régen más valaki is így kiállthatott fel, hogy „Nini ez egy Szarvaskő!
Úgy gondolom eléggé körüljártam ezt a fontos témát. Ezek után biztosan csak azt tudjuk, hogy kezdetben a mai Várhegynek volt a neve Szarvaskő, a XV.sz. elejétől, majd 1494-től az alája települt falu neve volt Szarvaskő-alja, végül ez a név 1773-tól Szarvaskő-re rövidült. Ami a Szarvaskő név eredetét illeti, arról csak többé-kevésbé valószínűsíthető történeteket tudtam elmondani, de bizonyítható igazságot nem. Az elmondottak közül hozzám, a Szent Egyeddel kapcsolatos, irodalmi forrásokkal is alátámasztott következtetés áll a legközelebb, és az a még ma is bizonyítható tényből eredő következtetés, hogy „Nini ez egy Szarvaskő!”

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Szarvaskő&oldid=13867202”