Vita:Sejtnedvüreg
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Anon betoldása ide át, amíg valaki be nem teszi a helyére:
A növényi sejtek, az állati sejtekkel ellentétben, osztódásukkor a két utódsejt között sejtfalat hoznak létre. A sejtfalképzés tulajdonsága messzemenő hatással volt evolúciójukra. Annak szilárdsága ugyanis lehetővé tette testük felületének megnövelését a napfényenergia hatékonyabb megkötése érdekében, és nem kellett helyet változtatniuk az élelem megszerzése céljából. A nagy fénymegkötő felületet hordozó, megnövekedett méretű test belsejét is azonban ki kellett tölteni valamivel. A testtérfogat növelését a növények úgy oldották meg, hogy egy, az állati sejtekből kevésbé ismert sejtalkotót, a vakuólumot (vacuolum) fejlesztették ki a sejtek belső terét kitöltő sejtalkotóvá. A növényekben ennélfogva az endomembránrendszer vakuoláris része végez sok olyan feladatot, amit az állatokban a sejtközötti (intercelluláris) járatok látnak el. Ilyen feladat pl. a tápanyagok, valamint az anyagcseretermékek transzportja, raktározása, valamint kiválasztása. Mindez azt támasztja alá, hogy a vakuólumok a minden eukariótában megtalálható lizoszómák differenciálódott formái. Mivel a lizoszómák tartalmukat a növényi sejtekben nem ürítik ki a sejtközötti állományba, hanem vakuólumokká egyesülnek, a növényi sejttanban a provakuólum elnevezést kapták.