Vita:Síkbarajzolható gráf

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Én a "síkbarajzolható" szót így érzésre külön írnám. Merthogy nem jelentésmódosító az összetétel. SyP 2007. április 28., 20:52 (CEST)

Ha nem módosul a jelentés, én is különírnám. (Az OH.-ban nem szerepel.) Adam78 ✉ 2007. május 2., 21:24 (CEST)

Hogy értjük azt, hogy nem módosul a jelentés? Minden mezei gráf lerajzolható a síkban, de a síkbarajzolható azt jelenti, hogy úgy rajzolható le, hogy az élek nem metszik egymást. Szerintem ez eléggé módosítja a jelentést. Péter ✎ 2007. május 11., 21:03 (CEST)

Igaz, ami igaz, a jelentésmódosulás mértéke és az egybeírás kérdése meglehetősen homályos: úgy veszem észre pl., mintha egyes jelentésmódosult alakokat azért írnák mégis külön, mert szó szerinti jelentésben úgyse használatosak, akkor meg minek legyen jelölt (egybeírt) az írásmódja. Itt is valami hasonló lehet a helyzet: persze, hogy minden gráfot le lehet rajzolni a síkban, épp ezért ez a szó szerint vett síkbarajzolhatóság nem is értelmezhető fogalom, épp ezért nincs mitől megkülönböztetnin, úgyhogy talán nincs is rá szükség, hogy jelöljük a jelentésváltozást, ennélfogva akár külön is lehet írni. Én ilyen analógiák mintájára a jelentésmódosulás ellenére sem ragaszkodnék mindenképp az egybeíráshoz, bár eredetileg, ha ezek a kimondatlan szokások, tendenciák nem lennének, természetesen csakugyan az egybeírás lenne az ésszerű és indokolható megoldás.

Egy szó mint száz, a magyar helyesírásnak (vagyis az OH. és az MHSz. példáinak) megítélésem szerint van egy határozott különírási tendenciája, ami a melléknévi jelzős szerkezeteket illeti, bár következetességről vagy előrejelezhetőségről azért nem beszélnék. Gondolhatunk olyasmire is, hogy az általános iskola sem azt jelenti, hogy „nem különleges iskola”: nem mondhatjuk egy olyan középiskolára, amely nem szakközépiskolára, hanem általános célú, hogy az egy „általános iskola”, mivel ez kimondottan a magyar oktatási rendszer alsó fokán lévő intézményt, egy bizonyos iskolatípust jelöl: tehát jelentésváltozás történt, mégis különírjuk – mivel a másik jelentése gyakorlatilag irreleváns.

A ‑ható/‑hető képzős alakoknál talán részben eltérő tendenciákat lehetne megfigyelni, de érdemes is lenne keresgélni köztük. Csak azt tudom javasolni tehát: keressünk hasonló szerkezetű matematikai terminusokat, amelyeknek lehetne szó szerinti jelentése, de annak semmi relevanciája nincs, és nézzük meg, hogy ezeket hogy írják a helyesírási szótárak. Ádám ✉ 2007. május 22., 02:16 (CEST)

Az nem igaz, hogy minden gráf lerajzolható a síkba. Én azt mondtam, hogy mezei, aminél kb. a végesre gondoltam. Egy olyan gráf, aminek több csúcsa van, mint ahány pontja a síknak, nehezen rajzolható síkba. De ettől függetlenül nagyon is meg kell szerintem a nem szakértők számára különböztetni ezt a dolgot, mert a síkbarajzolható gráfok (direkt egybeírom most) egy pici részhalmaza a véges gráfoknak. Keresgélni lehet persze hasonlókat, de nem tudom pontosan mi a kritérium. Péter ✎ 2007. május 22., 11:02 (CEST)

Nem tudtam, hogy a sík pontjainak száma azon végtelenek közé tartozik, amely kisebb lehet bizonyos gráfok csúcspontjainak számánál. Ha jelentésmódosulás van, és értelmes, ill. releváns lehet a másik olvasat is, akkor írjuk egybe. Már legalábbis részemről. Ádám ✉ 2007. május 23., 17:47 (CEST)