Vita:Requiem (Mozart)

Tudomásom szerint, Mozartnak - a legendával ellentétben - fényes temetése volt. És nem tömegsírba tették. (na hát ezt nagyon-nagyon rosszul tudod... --NZs 2005. november 4., 23:48 (CET)) De ez közömbös. Viszont teljesen felesleges a szöveget beírni a cikkbe, mert az minden Requiemnél megegyezik. Nem saját szövege van, hanem a teljesen szokásos, a zeneirodalomban többezerszer megkomponált szöveg. ˘˛˘ 2005. november 4., 21:56 (CET)

Ezt rosszul tudod. Különböző requiemeknek különböző szövegük lehet. Hogy azt ne is említsem, hogy a requiemekben jópár tétel az idő folyamán csak később jelent meg. --Zoz 2005. november 5., 01:36 (CET)

• az ilyen kettőspontos címeket jobb kerülni. Nem lehetne inkább Requiem (Mozart) a címe?
• ez a mítosz/valóság szerkezet szvsz nagyon nem lexikonba való. (Lásd még: a Wikipédia nem FAQ gyűjtemény.)
• A szöveg talán a Wikisource-ba mehetne (bár meglepődnék, ha még nem lenne ott).

--Tgr 2005. november 4., 23:56 (CET)

A mítosz/valóság nekem, félműveltnek kimondottam tetszik – javaslom így hagyni. Fényes temetése Beethovennek volt. Emlékszem :) – Váradi Zsolt 2005. november 5., 00:06 (CET)

Nekem is tetszik a mítosz/valóság része. Ez szerintem nem FAQ (hiszen a mítoszokra, legendákra pont nem szoktak rákérdezni, se gyakran, se ritkán, csak hallgatólagosan elfogadják őket), úgyhogy maradjon. -- Adam78 ✉ 2005. november 5., 00:37 (CET)

még a lacrymosa y-ja csípi a szemem, mert szerintem sima i, azaz lacrimosa (könnyező) – Váradi Zsolt 2005. november 5., 00:58 (CET)

• • Csak hogy kötözködhessek itt egy kicsit: a lacrymosa nem éppen joggal csípi a szemedet, ugyanis szemben a közhiedelemmel, a középkori latin helyesírásnak annyi ága-boga és tendenciája van, hogy arra kevés lenne ez a vitalap, és bizony írták a lacrimát eléggé el nem ítélhető módon lacrymának is bőven, példák száma több mint elég. Az ismert jelenség neve hiperkorrekció, az írástudó közösség heves igyekvése, hogy az írásban őrzött hagyomány és a beszélt nyelvben ejtett változat eltérésekor a hagyományos alakot őrizze, így történt például a nem ejtett h-val, a hiperkorrekció bűnébe esett scriptorok oda is pakoltak h-kat, ahol sose volt, biztos ami ziher alapon. És mivel ejtésben nem volt különbség az 'i' és az 'y' között, de tudták, hogy helyenként y-t írunk az i helyén (csak azt nem tudták biztosan, hogy ezek éppen a görög eredetű szavak), belecsempészték olyan i-k helyére is, ahol sose volt, mert hát olyan elegáns meg mívelt meg minden. Hát nem sokkal szebb a 'lacryma' mint a 'lacrima', gondolta a scriptor fráter. És hát ennyi év távolából csak nem kéne ezért őtet elítélni. Bennó 2006. október 27., 20:02 (CEST)

• • Ja, és hogy még mindig kötözködhessek, a 'lacrimosa' itt nem ám könnyezőt jelent, elvtársak, barátaim, hanem 'sirnivaló', 'megkönnyezendő' dolgot, azaz olyasmit, amin sírni köll. A folytatása ugyanis: Lacrimosa dies illa, cum. . . azaz: Lesz mit siratni azon a napon, amikor. . . Bennó 2006. október 27., 20:04 (CEST)

• Átneveztem (ill. visszamozgattam) a cikket kettőspont nélkülire.
• A szövegét beraktam a Wikisource-ba, belinkeltem.
• A Lacrymosát kijavítottam Lacrimosára.

Adam78 ✉ 2005. november 5., 01:19 (CET)

Lacrimosára való javítással egyetértek, viszont szerintem nem Requiem néven kellene a Wikisource-ban tárolni (más requiemnek más szövege van), hanem mondjuk Mozart: Requiem, vagy Requiem (Mozart) néven. --Zoz 2005. november 5., 01:25 (CET)

OK, átmozgattam, átírtam a linkjét. Adam78 ✉ 2005. november 5., 01:29 (CET)

Visszaneveztem "Szöveg"-re az alcímet (elvégre az található ott, és a Wikisource nem is annyira külső). A többi külső hivatkozás mehet majd a "Külső hivatkozások" alcím alá, ha lesz. --Zoz 2005. november 5., 01:51 (CET)

Mér nem jó a Mozart: Requiem? J. S. Bachnál és Bartóknál is így van... (legyen már egységes... vagy ha valaki ráér, átmozgathatja az összeset, de szerintem nem éri meg, inkább bele kell ebbe törődni). --NZs 2005. november 6., 21:28 (CET)

Frissebb Mozart kutatások átnézése

Javasolnám, hogy a frissebb Mozart kutatásokat nézzék át, mivel nem a legaktuálisabb könyveket használták fel, s azóta újabb eredmények születtek (pl. Mozart úgy érezte, saját halálára írja meg a gyászmisét, ezért Constanze elvette tőle a kéziratot, nehogy az egészségének ártson. Ez a Niemetsch életrajzból derül ki, ami 5-6 éve került a kutatók látószögébe. Továbbá az orgonakíséret számozott basszussal megvolt, s a vokál vázlata is végig. A tanítványok csak úgymond "kibontották" a számozott basszust, és meg is volt a zenekari harmonizálás).

Szerkessz bátran! Bennó^fogadó 2011. november 11., 13:57 (CET)

Vokál???

VOKÁL???!!!

Really?!

– SzekelyGa ^Parla… 2020. szeptember 16., 20:30 (CEST)